MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2015

 

Tartalomjegyzék

 

1.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 5

1.1.        A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja. 5

1.2.        A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése. 6

1.3.        A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya. 6

2.    Intézményi alapadatok.. 7

2.1.        Intézményi azonosítók. 7

2.2.        Alapfeladata. 7

2.2.1.    Köznevelési alapfeladatok. 7

2.2.2.    Az intézmény oktatási munkarendje: nappali és esti 8

2.2.3.    Gyakorlati képzés megszervezése:. 8

2.2.4.    Az intézmény jogállása:. 8

2.3.        A törvényes működés alapdokumentumai 8

2.3.1.    Az alapító okirat. 8

2.3.2.    A pedagógiai program.. 8

2.3.3.    A pedagógiai program nyilvánossága. 8

2.3.4.    Az éves munkaterv. 9

2.3.5.    Éves költségvetés. 9

3.    Szervezeti felépítés, vezetői szintek.. 10

3.1.        Az intézmény vezetője. 11

3.1.1.    A helyettesítés rendje. 11

3.2.        A kiadmányozás rendje. 12

3.3.        A pedagógiai munka belső ellenőrzése. 12

3.4.        A gazdasági egység. 13

3.5.        Az intézmény nevelőtestülete, átruházott feladatkörök. 13

3.5.1.    Az intézmény nevelőtestülete. 13

3.5.2.    A nevelőtestület értekezletei, döntései, határozatai 13

3.5.3.    A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, beszámolás rendje. 15

4.    AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE.. 16

4.1.        A tanév helyi rendjének meghatározása, közzététele. 16

4.2.        Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje. 16

4.2.1.    Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének rendje. 16

4.3.        Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 17

4.4.        A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama. 17

4.5.        Az intézményi felügyelet rendszabályai 18

4.6.        A vezető intézményben való tartózkodása. 18

4.7.        A munkavállalók munkarendje. 18

4.8.        A pedagógusok munkarendje. 18

4.9.        A nem pedagógus munkavállalók munkarendje. 20

4.10.     Munkaköri leírás minták. 20

4.10.2. Tanár munkaköri leírás mintája. 25

4.10.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája. 26

4.10.6. Iskolatitkár munkaköri leírás mintája. 28

4.11.     Intézményi védő, óvó előírások. 30

4.11.1. A dohányzással kapcsolatos előírások. 30

4.11.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan, illetve baleset esetén. 30

4.12.     A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend  32

4.13.     Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események alkalmával 32

4.14.     A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje. 34

4.14.1. A tankönyvellátás célja és feladata. 34

4.15.     Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje. 35

4.15.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje  35

4.15.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje. 35

5.    Az intézményi közösségek,  a kapcsolattartás formái és rendje   36

5.1.        Az iskolaközösség. 36

5.2.        A diákönkormányzat 36

5.3.        Az osztályközösség, osztályfőnök feladata és hatásköre. 36

5.4.        A munkavállalói közösség. 37

5.5.        A szülői szervezet 37

5.6.        Az intézményi tanács. 37

5.7.        A belső kapcsolattartás általános formái és rendje. 38

5.7.1.    A szülő, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 38

5.7.2.    Az iskolai dokumentumok nyilvánossága. 38

5.8.        Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 39

5.8.1.    Kapcsolattartás a felügyeleti szervekkel 39

5.8.2.    Szent Péter és Pál-templommal 39

5.8.3.    Kapcsolattartás egyházi társintézményekkel 39

5.8.4.    Kapcsolattartás az általános iskolákkal 39

5.8.5.    Kapcsolattartás középiskolákkal 39

5.8.6.    Kapcsolattartás közművelődési intézményekkel 39

5.8.7.    Egyéb kapcsolataink. 40

5.8.8.    Külföldi kapcsolataink. 40

5.8.9.    Pedagógiai szakszolgálat. 40

5.8.10. Iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet. 40

5.8.11. Gyakorlati oktatás. 40

6.    A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok.. 43

6.1.        A tanuló által elkészített dologért járó díjazás. 43

6.2.        A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai 43

6.3.        A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 45

6.3.1. Értesítés. 45

6.3.2. Eljárási határidők. 46

6.3.3. Az eljárás irányai 46

6.3.4. A fegyelmi tárgyalás menete. 46

6.3.5. Fegyelmi büntetés. 47

6.3.6. Jogorvoslat az elsőfokú döntés ellen. 48

6.3.7. Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen. 48

6.4.        A tanulók mulasztásával kapcsolatos iskolai feladatok. 49

6.4.1. A tanulói hiányzás igazolása. 49

7.    A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje.. 50

7.1.        A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, nyilvántartás, formái 50

7.2.        A mindennapos testedzés lehetőségei, formái 51

8.    Iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje   52

8.1.        Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 52

8.2.        A diákéletet, az iskolához tartozás tudatát erősítő programok. 52

9.    Záró rendelkezések.. 53

9.1.        A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága. 53

9.2.        Az SZMSZ elfogadása és hatályba lépése. 53

9.3.        Az SZMSZ módosítása. 53

 

 

 

1.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.             A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

• 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
• 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ-szabadságról;
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;
• 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
• 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről
• 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről
• 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

 

 

 

1.2.             A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A köznevelési intézmény SzMSz-ét a nevelési – oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány hagyja jóvá.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján.

1.3.            A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényűek. A benne foglaltakat azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

2.      Intézményi alapadatok

2.1.             Intézményi azonosítók

2.1.1 Az intézmény neve:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola

2.1.2. Az intézmény címe:

• 1033 Budapest, Miklós utca 32.

2.1.3. OM azonosító: 200031

2.1.4. Az intézmény típusa: szakiskola

2.1.5. Az intézmény alapításának éve: 2001.

2.1.6. Az alapító neve és címe:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

1033 Budapest, Miklós u. 32.

2.1.7. Fenntartó neve, székhelye:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

1033 Budapest, Miklós u. 32.

2.1.8. Felügyeleti szerve:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

1033 Budapest, Miklós u. 32.

2.1.9. Az alapító okirat kelte: 2014. május 26.

 

2.2.            Alapfeladata

2.2.1.       Köznevelési alapfeladatok

 

• szakiskolai nevelés-oktatás
• felnőttoktatás- nappali képzés
• felnőttoktatás – esti képzés
• többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontjában - sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd - meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény a székhelyén és a telephelyein ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdőket.

2.2.2.      Az intézmény oktatási munkarendje: nappali és esti

2.2.3.      Gyakorlati képzés megszervezése:

Iskolai tanműhely (demonstrációs terem)

1033 Budapest, Miklós út 32.

2.2.4.      Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy.  Az intézmény saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik.

Az intézmény saját ingatlannal nem rendelkezik. A feladatok ellátására az intézmény rendelkezésére – használatára – áll a 1033 Budapest, Miklós út 32., 18239/4 hsz. 210 nm - határozatlan idejű ingatlan használati szerződés alapján.

 

 

1. Vagyon feletti rendelkezési jog:

 

1. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente írásban beszámolót ad a fenntartónak.
2. Az intézmény igazgatója a rendelkezésre bocsátott ingatlant nem jogosult elidegeníteni.
3. Az átmeneti szabad kapacitást az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani az ingatlanhasználati szerződésben foglaltak figyelembe vételével.

 

1. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok

 

1. Az intézmény részben önálló gazdálkodású.
2. A gazdasági, pénzügyi feladatokat a fenntartó látja el.
3. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.
4. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni.
5. Az intézmény az adott költségvetési keretén belül önálló gazdálkodást folytat, de azon túlmutatóan gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
6. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

2.3.            A törvényes működés alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló, alapdokumentumok határozzák meg:

• az alapító okirat
• a pedagógiai program
• jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei
• a házirend
• éves munkaterv
• éves költségvetés
• a minőségirányítási program

2.3.1.      Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

2.3.2.      A pedagógiai program

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

2.3.3.       A pedagógiai program nyilvánossága

Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

Az iskola vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgál a pedagógiai programmal kapcsolatban.

2.3.4.      Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el a nevelőtestület javaslata alapján, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

2.3.5.      Éves költségvetés

Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő.

A fenntartó szervnek kell gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről.

 

 

3.      Szervezeti felépítés, vezetői szintek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az intézmény belső szervezeti felépítésének meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozódtak meg a feladatok.

 

 

3.1.            Az intézmény vezetője

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját.

A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A vezető felel az ünnepek méltó megszervezéséért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

 

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozattételre az igazgató jogosult vagy az igazgató megbízása alapján a kijelölt munkavállaló(k).

Az igazgató vezetői tevékenységét a fenntartó főkönyvi könyvelője és a pénzügyi, számviteli, munkaügyi ügyintézője közreműködésével látja el.

3.1.1.      A helyettesítés rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörbe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a gyermekvédelmi felelős pedagógus helyettesíti, aki az intézkedéseiről azonnal értesíti a fenntartót, és beszámol az intézmény vezetőjének.

Az igazgató tartós távolléte esetén helyettesítéséről a fenntartó intézkedik. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Nyári szünet időtartama alatt az ügyelet ellátását végző gyermekvédelmi felelős pedagógus az igazgatót helyettesíti, a kizárólagos hatáskörbe tartozó jogosítványok kivételével.

 

 

3.2.            A kiadmányozás rendje

Az intézményvezető az intézmény nevében kiadmányozza:

• az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat;
• a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat;
• a fenntartóval és közigazgatási szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket,
• a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos dokumentációt,
• az ügyvitellel kapcsolatos ügyeket.

Saját nevében kiadmányozza:

• nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat;
• az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét, a gyermekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket;
• a saját nevére érkezett kiadványok esetében a tett intézkedésekről szóló leveleket, kivéve azokat, amelyeket tartalmuk alapján határozati formába kell önteni;
• az alkalmazási okiratokat, és egyéb szemé1yi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket.

A képviselet szabályai

Az intézményt az intézményvezető, vagy annak megbízottja képviseli. A megbízott képviselő az intézmény értékrendjének megfelelő módon, felelősen jár el az intézmény képviseletében.

3.3.      A pedagógiai munka belső ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges.
E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőjének és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.
A munkaköri leírásokat legalább évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

 

• az osztályfőnökök,
• a pedagógusok

 

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

• tanítási órák ellenőrzése (igazgató),
• a naplók folyamatos ellenőrzése,
• az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
• az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
• a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése,
• a tanári ügyelet ellenőrzése.

3.4.            A gazdasági feladatok ellátása

A részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági egységgel nem rendelkezik.

• pénzügyi, számviteli és munkaügyi ügyintéző – fölötte a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja
• az iskolatitkár kezeli az iskola házipénztárát

3.5.            Az intézmény nevelőtestülete, átruházott feladatkörök

3.5.1.      Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 60. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

 

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvény 70. §-ában és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

3.5.2.      A nevelőtestület értekezletei, döntései, határozatai

A nevelőtestület értekezletei

• A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
  • tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet
  • félévi és év végi osztályozó értekezlet
  • nevelési értekezlet évente minimum egyszer
• rendkívüli értekezletek (szükség szerint)
• munkamegbeszélések havi rendszerességgel, kiírás szerint.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az intézmény igazgatója szükségesnek látja. Időpontját az esedékesség előtt minimum 2 nappal kell az érintettek tudomására hozni. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül, melyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

 

A nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok  részvétele kötelező.

 

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végezheti. A mikro-értekezleten csak az adott osztályban tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikro-értekezlet - szükség szerint- az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. Időpontját a javaslat után az igazgató hagyja jóvá. Ekkor válik kötelezővé a tanító tanárok részvétele.

 

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor és a tanév végén – az igazgató által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület.

 

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

 

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.

 

 A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

A nevelőtestület döntései, határozatai

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.  70. § (2) szerint a nevelőtestület dönt:

• a pedagógiai program elfogadásáról,
• az SZMSZ elfogadásáról,
• a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
• a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
• a továbbképzési program elfogadásáról,
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
• a házirend elfogadásáról,
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
• a tanulók fegyelmi ügyeiben,
• az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
• jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak
kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

3.5.3.      A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, beszámolás rendje

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben annak megbízásból eljár.

Az intézmény nevelőtestülete állandó bizottságot hoz létre Fegyelmi Bizottság néven.

 

 

Feladata:

A tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, fegyelmi tárgyalás szervezése, lefolytatása.

Jogosult fegyelmi ügyekben döntést hozni.

• Tagjai:
  • A bizottság vezetőjét és két állandó tagját a nevelőtestület választja és tanévenként megerősíti.
  • A bizottság állandó tagja továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
• A bizottság tagjai esetenként változóan:
  • osztályfőnök
  • gyakorlati oktató
  • szakoktató
  • DÖK  képviselője

A beszámolás rendje

Az alkalmi vagy az állandó bizottság vezetője a féléves és éves értékelő értekezleteken tájékoztatja a nevelőtestület egészét a hozott döntésekről.

 

 

4.      AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

4.1.       A tanév helyi rendjének meghatározása, közzététele

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről a területért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

• a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
• az intézményi rendezvények és ünnepségek megtartásának módját és időpontját,
• a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
• a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét,
• a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,
• a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét,
• a tanulók fizikai állapotmérését (jan5. –máj.27. között)

 

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

4.2.       Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.30 órától – 16.00 óráig tart nyitva. Az esti munkarend szerinti tanítási napokon az iskola 20.15-ig van nyitva.

Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8:00 órától 16.00 óráig tart. Az esti tagozaton a délutáni órák befejezése után 5 perccel minden tanulónak el kell hagynia az épületet.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

Az épületben portaszolgálat működik az intézmény hivatalos munkaideje alatt.

4.2.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének rendje

A portaszolgálatot ellátó érdeklődik a tervezett belépés céljáról. Telefonon felveszi a kapcsolatot az érintett dolgozóval. Amennyiben ő a látogatót fogadni tudja, úgy felengedi az iskola szintjére.

4.3.       Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lobogóját.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

• a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az iskola tantermeit, szaktantermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, vagy az ügyeletes tanár tudtával az arra kijelölt helyen várakozhat.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A tantermek zárása a tanítási órákat követően – a pedagógus vagy a takarító  feladata.

Az iskola helyiségeit, épületét térítésmentesen használhatja

• a diákönkormányzat
• a szülői munkaközösség

 

A köznevelési törvény 24.§ (3) bekezdése alapján az iskolában párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

4.4.       A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben.

A napi tanítási idő általában 8:15-től - 15:00-ig tart. A nappali tagozaton a kötelezően választott tanórákat 15 óráig be kell fejezni. Az esti tagozaton a tanítás 15:05-kor kezdődik és 20:10-ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat (min. 35 perc) és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. 

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

 

Az óraközi szünetek időtartama: a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A dupla órák az igazgató engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig.

Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell.

 

4.5.       Az intézményi felügyelet rendszabályai

Az iskolában tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógus látják el.

 

Az intézmény évente tanári ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeletre beosztott pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7:30 órától – 20:10 óráig, az ügyeletes pedagógus illetve az esti tagozaton tanító pedagógus felügyel a tanulókra.

Tanítási időn túl, szervezetten, tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységeken a foglalkozást tartó felelős dolgozó felügyeletével és az igazgató tudtával tartózkodhatnak a tanulók az iskola épületében.

4.6.       A vezető intézményben való tartózkodása

Az intézmény vezetője vagy helyettesítésével megbízott gyermekvédelmi felelős pedagógus közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulói számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy a gyermekvédelmi felelős pedagógus hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 óra között, pénteken 7:30 és 15:15 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatot ellátó személyt.

4.7.       A munkavállalók munkarendje

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.

A vezető határozza meg – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítását, változtatását és az alkalmazottak szabadságának kiadását.

4.8.       A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv a zavartalan feladatellátás és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

 

Nevelő-oktató munkával összefüggő feladatnak kell tekinteni – a pedagógus munkakörbe tartozik:

• foglalkozásra, tanórára való felkészülés,
• tanulók munkájának értékelése, elemzése,
• az iskola kulturális és sportéletének szervezésével összefüggő feladatokban való részvétel,
• ügyeleti feladatok ellátása,
• írásbeli vizsgák felügyelete, vizsgák előkészítésében való részvétel,
• értekezleteken való részvétel,
• iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken való részvétel,
• diákönkormányzat munkájának segítése,
• szülőkkel, gyakorlati munkahelyekkel kapcsolattartás,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, azokon való részvétel (igény szerint),
• adminisztratív tevékenység,
• továbbképzéseken való részvétel,
• szertár, kiskönyvtár gondozás, leltározásban való közreműködés,
• továbbá szakoktatók esetében a szakiskolai tanulók gyakorlatának ellenőrzése, gyakorlati oktatási helyek látogatása,
• az oktatási kabinet berendezéseinek, felszereléseinek javíttatása.

A pedagógusok napi kötött munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg.

Az értekezleteket, fogadóórákat nem állandó napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagnál hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

 A szakmai vizsgák ideje alatt a vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg.

A pedagógusok napi munkarendjét az órarend, a felügyeleti rend szabályozza, melyet az igazgató hagy jóvá.

 A helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. Akadályoztatása esetén, váratlan esetekben a helyettesítéssel megbízott gyermekvédelmi felelős pedagógus engedélyezi.

A konkrét napi beosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni.

A pedagógus köteles munkakezdés előtt 10 perccel korábban munkahelyén megjelenni.
Az ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie.

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény igazgatójának.

 

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét.

 

A pedagógus köteles naprakész nyilvántartást vezetni a munkában töltött idejéről (jelenléti ív), valamint a tantárgyfelosztás és helyettesítés alapján megtartott óráiról és tanórán kívüli tevékenységéről.

A tanügyigazgatási dokumentumokat naprakészen köteles vezetni (napló, csoportnapló stb.).

Túlórákról kimutatást készít az igazgató. Egyéb megbízásokról és a szakkörök, korrepetálások rendjéről az igazgató készít összesítést.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról

A pedagógusokat munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket és informatikai eszközöket. Az informatikai eszközöket az iskolatitkártól veheti át a pedagógus, aláírásával igazolva az átvételt. Az eszközigényt – amennyiben tanórán kerül sor a felhasználására – legalább 24 órával korábban kell jelezni az iskolatitkárnak.

4.9.       A nem pedagógus munkavállalók munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető határozza meg a munkarend összehangolt kialakítását, megváltoztatását, és a munkavállalók szabadságának kiadását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a munkaköri leírásukban megnevezett közvetlen felettesüket.

A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető utasításával történik.

4.10.   Munkaköri leírás minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Osztályfőnökök esetében a pedagógus munkaköri leíráshoz egy kiegészítő – osztályfőnök – munkaköri leírást készítünk.

 

 

 

1.  Igazgató munkaköri leírása

 

            A munkakör megnevezése:                          igazgató                      

Munkavégzés helye:                                     intézmény székhelye

            Munkakörhöz előírt szakvégzettség:            Felsőfokú végzettség, pedagógus szakmai     végzettség

            Munkakörhöz kapcsolódó felettese:            Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója

1. Általános feladatok:

1. A jogszabályokban, utasításokban és a szabályzatokban előírtakat, a részére munkaköri tevékenységként kijelölt vagy esetenként meghatározott feladatokat, utasításokat, a MMSZ Iskola Alapítvány és a fenntartásában álló Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola célkitűzéseinek megvalósítása érdekében - legjobb tudása szerint betartja.

Feladatait a munkavállalótól elvárható gondossággal, pontosan, kellő hatásfokkal, lelkiismeretesen, a máltai szellemiségnek megfelelően, felelősséggel elvégzi.

2. Felettese utasítására vagy saját kezdeményezésére olyan eseti feladatokat lát el, amelyek feladatkörének meghatározásában tételesen nem szerepelnek, de a munkakör rendeltetéséből megállapíthatóan tevékenységi körébe tartoznak, esetleg szükséghelyzetből adódnak.
3. A munkaterületén észlelt hiányosságokra, a munkáját akadályozó vagy hátráltató tényezőkre illetve körülményekre köteles felettesének figyelmét felhívni, a munka jobb, pontosabb és hatékonyabb elvégzésére irányuló észrevételeket megtenni.
4. Köteles szakmai ismereteit fejleszteni.
5. Köteles feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének.
6. Köteles közvetlen vezetőjét tájékoztatni, amennyiben közvetlen felettese tudta nélkül kapott utasítást. Ez esetben az utasítás végrehajtására közvetlen vezetőjének jóváhagyásáig nem kerülhet sor.
7. Köteles a munkarend által előírt időpontban munkahelyén munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni.

 

1. Általános hatásköre:

1. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg.
2. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
3. Betekintési joga van - a vonatkozó jogszabályok keretei között - minden olyan anyagba, dokumentációba, amely az általa végzendő munkafeladat végrehajtásához szükséges.

 

 

 

1. Általános felelőssége:

Egyénileg felelős:

1. Munkájának az arra vonatkozó szabályok és előírások, felettese utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelő gondossággal történő végzéséért.
2. A tűz-, baleset-, munka- és egészségvédelmi intézkedések, vagyonvédelmi előírások betartásáért.
3. A munkaköri leírásban szereplő, illetve a hatáskörébe tartozó feladatok legjobb képessége szerinti teljesítéséért.

 

4. Az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételéért.
5. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

• a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;
• köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;
• anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért

 

1. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola működési folyamataihoz kapcsolódó feladatok

 

A munkakör célja:

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola igazgatói feladatainak ellátása.

 

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős, amely a feladatok ellátásában meghatározó tényező.

 

1.   A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az intézmény vezetője felelős az intézmény

• szakszerű és törvényes működéséért a vonatkozó jogszabályok alapján,
• a pedagógiai és szakmai munkáért,
• az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat,
• gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért,
• a tanulóbaleset megelőzéséért,
• a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
• az oktató és nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megszervezéséért,
• a kötelező, jogszabályban meghatározott szabályzatok, nyilvántartások, dokumentációk elkészítéséért, a hatályos jogszabályoknak való megfeleléséért, azok betartásáért, betartatásáért, az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzésekért;

 

2. Az intézmény vezetője dönt minden olyan ügyben az intézmény működésével kapcsolatban, amelyet jogszabály, valamint a fenntartó utasítása nem utal más hatáskörbe.

 

 

3.  Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed

 

• a nevelőtestület vezetésére,
• a nevelő és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a          végrehajtás - szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére,
• az elfogadott költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására,
• a diákmozgalommal, szülői munkaközösséggel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra,
• a rendezvények megszervezésére,
• az intézményben a máltai alapértékek – a hit védelme és a szegények szolgálata – megvalósulásának elősegítésére.

 

4.  Az Igazgató feladatainak egy részét munkatársaival megoszthatja.

 

5.  Közvetlen felettesét köteles rendszeresen tájékoztatni az intézményben folyó tevékenységről, szakmai munkáról.

 

 

 

1.  Az igazgató munkáltatói jogköre

 

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtási rendeletei és más egyéb munkaügyi szabályok a hatáskörébe utalnak.
• munkáltatói jogok gyakorlása az intézmény munkavállalói fölött: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása azzal a megkötéssel, hogy ilyen jellegű döntésekben a fenntartó ügyvezető igazgatójának egyetértése, jóváhagyása, az iratokon ellenjegyzése szükséges;
• minősíti az iskola dolgozóinak tevékenységét.
• engedélyezheti az iskola dolgozóinak esetenkénti mellékfoglalkozását.
• elbírálja a felmentési kérelmeket,
• külföldi kiküldetés engedélyezése.

 

1. Az igazgató feladatai az intézmény ügyvitelével kapcsolatban

 

Az Igazgató irányítja és ellenőrzi

- a pedagógusok és az ügyviteli dolgozó adminisztratív munkáját,

- a jogszabályok nyilvántartását,

- a leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetését

- együttműködik a fenntartónál kijelölt gazdasági dolgozóval az intézmény naprakész és hiteles számviteli tevékenységének érdekében

- gondoskodik a fenntartó által kiadott gazdasági és egyéb szabályzatok betartásáról.

Az Igazgató értékeli az iskola munkáját, figyelemmel kíséri az Ellenőrzési Naplóban a felügyeleti szervek által tett megállapításokat, utasításokat és gondoskodik azok végrehajtásáról a fenntartóval egyeztetett módon.

 

 

1. Az igazgató intézménnyel kapcsolatos fenntartási feladatai

 

• elkészíti az iskola szakmai vezetésével közösen az iskola költségvetését, figyelembe véve a szaktanárok javaslatait, szempontjait.
• ellenőrzi az iskolai költségvetés bevételi és kiadási tervelőirányzatainak időbeli arányos felhasználását.
• gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört azzal a megkötéssel, hogy:
• az éves elfogadott költségvetésen túli kötelezettségvállalás esetén,
• az adott tanévet meghaladó időtartamú kötelezettségvállalás esetén,
• költségvetésen belüli, de 100.000 Ft érték feletti kötelezettségvállalás esetén,
• az ingatlanok bárminemű hasznosításával – pl. használatba, bérbe adás - kapcsolatban,
• munkavállalót érintő kötelezettségvállalás esetén
• iskolára vonatkozó szerződések, megállapodások, együttműködések esetén

a fenntartó ügyvezető igazgatójának egyetértése, jóváhagyása, az iratokon ellenjegyzése szükséges.

 

1.  Egyéb feladatok

 

• az iskolai hirdetmények és közlemények felelős szerkesztője,
• jogosult a fenti feladatokat - a személyes felelősség megtartása mellett - más (általa megbízott) munkatársára átruházni, azokat végrehajtatni,
• az intézménnyel kapcsolatos sajtóügyek és publikációk engedélyezése azzal a megkötéssel, hogy szükséges a fenntartó ügyvezető igazgatójának jóváhagyása,
• médiának nyilatkozatot az intézménnyel kapcsolatosan a fenntartó ügyvezető igazgatójának jóváhagyásával tehet.

 

 

4.10.2.  Tanár munkaköri leírás mintája

            A munkakör megnevezése:                          tanár                

Munkavégzés helye:                                     intézmény székhelye

            Munkakörhöz előírt szakvégzettség:            Felsőfokú végzettség, pedagógus szakmai     végzettség

            Munkakörhöz kapcsolódó felettese:            igazgató

 

Kötelező órája: heti 22-26 óra, melynek keretében ………………. tantárgy(ak) oktatását látja el, tantárgyfelosztás és órarend alapján.

A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében, munkaköri leírása vagy/és az igazgató közvetlen utasítása alapján végzi munkáját.

Mint szaktanár, munkáját az igazgató irányítja, ellenőrzi, értékeli. Helyettesítéséről a dolgozó előzetes jelzése alapján az igazgató gondoskodik.

 

 

1. A pedagógus feladatai általában:

 

1. A pedagógus felelősséggel, önállóan, kellő hatásfokkal, lelkiismeretesen, a máltai szellemiségnek megfelelően, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Nemzeti köznevelési törvény, SZMSZ, Pedagógiai Program, az IMIP, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá, az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják.

Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

 

 

2. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében

Alkotó módon részt vállal:

• a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,
• a közös vállalások teljesítéséből,
• az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,
• az iskola hagyományainak ápolásából,
• a közösségi programokból,
• az önkéntes vállalásokból,
• tanulók folyamatos felzárkóztatásából,
• a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,
• pályaválasztási feladatokból,
• a gyermekvédelmi tevékenységből,
• a diákönkormányzat működtetéséből,
• az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből,
• az iskolai kulturális, egészségi-, sport- és egyéb programokból.

3. Tanítási órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).
4. Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.
5. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.
6. Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése.
7. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.
   A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.
8. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi.
9. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart.
10. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket – az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint lát el.
11. Tanári ügyeletet lát el a kijelölt napokon és az iskolai rendezvényeken.
12. Naponta tájékozódik  a faliújságon, illetve az e-mail címére érkező információk alapján.

4.10.3.  Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája

Megbízás alapján, a ………. -es  tanévtől  a  ………   osztály  osztályfőnöke.

E tevékenységét az iskola igazgatójának irányításával, felügyeletével végzi, aki munkáját évente értékeli. Pótléka évente a jogszabályokban meghatározottak alapján kerül megállapításra a rendeletben szabályozott kereteken belül.

 

Feladatai és hatásköre:

 

• alaposan ismernie kell tanítványait
• az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi
• együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását
• osztálya számára tanórán kívüli tevékenységeket szervez, részt vesz a közösségi programokban, illetve azok megvalósításában a szabadidő-szervezőt támogatja, tanítványait segíti önkéntes vállalásaik teljesítésében
• koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, foglalkozásaikat
• aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, szakképzés esetén a gyakorlati oktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait egyéb területen segítő személyekkel
• figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetűek segítésére, aktívan együtt dolgozik az iskola GYIV felelősével
• minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti
• mikro-és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről A szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
• ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt)
• saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, szükség esetén a jogszabályban és a Házirendben szabályozott módon jár el az igazolatlan hiányzások tekintetében
• gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról
• tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
• az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére
• nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

 

A pedagógus jogai és kötelezettségei:

 

A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről 62. §-a tartalmazza.

 

 

1. Egészségügyi intézményi gyakorlatot vezető tanár

A kiegészítő munkakör megnevezése: egészségügyi gyakorlatot vezető tanár

Közvetlen felettese: az igazgató

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

• Megszervezi a nappali és esti tagozatos tanulók számára a kórházi gyakorlatokat. Ennek megfelelően folyamatos kapcsolatot tart fent az egészségügyi gyakorlatok helyszíneként szolgáló intézmények ápolási igazgatójával és szakoktatóival, főnővérekkel.
• A kórházi gyakorlatokon folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a tanulók munkáját.
• Biztosítja a kórházi osztályok számára az adminisztrációhoz szükséges nyomtatványokat, értékelési szempontokat és követelményeket.
• Megszervezi az igazolt mulasztások pótlását.
• Vezeti a kórházi gyakorlatokhoz tartozó iskolai dokumentumokat
• Az osztályvezető főnővérek javaslata alapján megállapítja a tanulók félévi és év végi gyakorlati osztályzatát

 

1. Szociális intézményi gyakorlatot vezető tanár

A kiegészítő munkakör megnevezése: szociális intézményi gyakorlatot vezető tanár

Közvetlen felettese: az igazgató

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

• Megszervezi a nappali és esti tagozatos tanulók számára a szociális intézményi gyakorlatokat. Ennek megfelelően folyamatos kapcsolatot tart fent a gyakorlat helyszíneként szolgáló intézmények vezetőivel
• A gyakorlatokon folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a tanulók munkáját
• Biztosítja a gyakorlati helyek számára az adminisztrációhoz szükséges nyomtatványokat, értékelési szempontokat és követelményeket.
• Megszervezi az igazolt mulasztások pótlását.
• Vezeti a terepgyakorlatokhoz tartozó iskolai dokumentumokat
• Értékeli a tanulók munkanaplóit és beszámolóit
• A szociális intézmények vezetőinek javaslata alapján megállapítja a tanulók félévi és év végi osztályzatát

 

 

4.10.6.  Iskolatitkár munkaköri leírás mintája

Munkakör:                              Iskolatitkár

Munkavégzés helye:               az intézmény székhelye

Munkaideje:                            20 óra/hét

Munkaidő beosztása:              hétfő –kedd – szerda – péntek 9.00-13 óráig, csütörtök 12.30 – 16.30 óráig

 

1. Felelős a rábízott munkák határidőre történő, pontos elvégzéséért.
2. Végzi az iskolai iratkezelés munkáját.
3. Végzi az iskolai levelezést. Átveszi az iskolához érkező küldeményeket, az igazgatónak átadja. Az igazgatótól iktatási igénnyel visszakapott leveleket iktatja, és másolataival ellátja a megjelölteket. Iktatott eredeti anyag nem kerülhet ki az iskolatitkár irodája és az igazgatói iroda területéről és az irattárból. Felelős az iskolából küldött levelek pontos címzéséért és nyilvántartásáért. Az igazgatói aláírást is tartalmazó leveleket a többi aláírás megszerzése után íratja alá az igazgatóval.
4. Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból való kifizetést csak az iskola igazgatójának engedélyével végezhet. A házipénztárt hetente ellenőrzi, lezárja és az egyenleget rögzíti, a kimutatást elküldi a fenntartó pénzügyi, számviteli és munkaügyi ügyintézőjének. Teljes anyagi felelősséggel tartozik a házipénztár kezeléséért.
5. A számlák mellé csatolja a pénz felhasználásának teljes dokumentációját.
6. A befizetésekről nyugtát állít ki, bevételezi a házipénztárba.
7. Hetente – pénteki napokon – postázza a pénzügyi bizonylatokat teljes dokumentációjukkal könyvelés céljából a fenntartó pénzügyi, számviteli és munkaügyi ügyintézőjének.
8. Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladékhasznosításának lebonyolításában.
9. Folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság-nyilvántartását, munkaidő-nyilvántartását és jelenléti ívét.
10. Fogadja az iskolához érkező telefonhívásokat.
11. Az igazgató utasítása alapján elkészíti az iskola működésével kapcsolatos kimutatásokat, iratokat.
12. Rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó képviselőivel.
13. Kielégíti a tantestület tagjainak kéréseit (telefonhívás, levélleírás, üzenetközvetítés). A kérések időbeli kielégítésének sorrendjét önállóan határozza meg. Problémás esetben segítséget kér az igazgatótól.
14. Összegyűjti és nyilvántartja az esetleges útiköltség-térítéséhez a bizonylatokat, elkészíti a kimutatást. (Kifizetés előkészítése)
15. Nyilvántartja az iskolához érkező határidős kéréseket. Figyelmezteti a felelősöket (az igazgatót is) a határidő közeledtére, bekövetkeztére.
16. Felelős saját munkaeszközeinek rendjéért, az ahhoz kapcsolódó anyagokat távollétében a szokásos helyen tárolja, lehetővé téve, hogy az igazgató azokat megtalálja.
17. Felelős az iskolatitkári iroda szekrényeinek rendjéért. Végzi ezekben a rendrakás, selejtezés tevékenységét.
18. Az igazgató kérésére segít az iskolához érkezők vendéglátásában.
19. Az aláírás kivételével önállóan végzi bizonyítványmásodlatok, tanulói jogviszony-igazolások kiadását.
20. Az iskolatitkári irodából való (hosszabb – több mint 30 perc) távollétének idejére gondoskodik saját helyettesítéséről.
21. Figyeli az iroda technikai berendezéseinek működését. Elvégzi azok hozzáértést igénylő tisztítását. Elvégezteti időszakos karbantartásukat. Gondoskodik normális működésükről.
22. Megjelenésével, magatartásával elősegíti az iskolavezetés zökkenőmentes munkavégzését.
23. Segít az iskolába jelentkezők információkkal való ellátásában. Összegyűjti a postán beérkező jelentkezéseket, továbbítja a megbízott megfelelősnek.
24. Segít a pedagógusoknak a felmérő dolgozatokhoz szükséges feladatlapok, nyomtatványok előkészítésében.
25. Az iskola tanulóival kapcsolatos, az igazgató által elkészített határozatokat, leveleket a belső hálózaton eljuttatja a tanuló osztályfőnökéhez.
26. Az iskola működéséről, tanulóiról, dolgozóiról információkat nem gyűjt. A tudomására jutottakat hivatali titokként kezeli, másnak nem adja tovább.
27. Felelős az elektronikus adatküldésekért.
28. Szabadságot, távollétet részére az igazgató engedélyezhet. Akadályoztatását az igazgatónak kell bejelentenie.
29. Munkáját az igazgató ellenőrzi.

 

 

4.11.       Intézményi védő, óvó előírások

4.11.1.  A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve a bejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény igazgatója.

4.11.2.        Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan, illetve baleset esetén

• Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
• A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
• A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
• Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

• az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
• a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Továbbá tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

• A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
• A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
• A szakoktatók a tanév első gyakorlati foglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. Ennek megtörténtét a foglalkozási naplóba rögzítik. A tanultak elsajátítását számon kérik.
• A szakoktatók minden új munkafolyamat megkezdése előtt, felhívják a figyelmet a balesetvédelmi előírásokra.
  1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

• A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, vagy értesíteni kell a védőnőt, elsősegélynyújtó tanárt - ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
• minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

• A balesetet szenvedett tanuló elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget
• Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

 

 

1. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai adminisztratív feladatok

• A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az iskolatitkár végzi digitális rendszer alkalmazásával.
• A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
• A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
• Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

4.12.    A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

Ha az intézményben a tanulók egészségét veszélyeztető helyzet adódik, azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét.

Az intézmény vezetője- mérlegelési jogkörében eljárva- értesíti a megfelelő hatóságokat és a fenntartót, szükség esetén szaktanácsot kér.

4.13.   Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események alkalmával

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

• A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.
  1. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők
• Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.
• A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.
• Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola udvara. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
• A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!
• Amennyiben a bombariadó a szakmai vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a szakmai vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.
• A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

 

1. Előre nem látható természeti esemény

Rendkívüli időjárási körülmények esetén az intézmény vezetője, vagy az iskolavezetés valamelyik tagja tájékozódik az aktuális közlekedési helyzetről. Indokolt esetben a naponta vidékről bejáró diákok számára lehetővé teszi az épület elhagyását és a hazautazást, vagy számukra megszervezi az ideiglenes elhelyezést kollégiumban, vagy a városban lakóosztálytársaiknál. A rendkívüli időjárási helyzet miatt elmaradt tanítási napok, illetve a tanítási órák pótlásáról a tantestület a kialakult helyzet pontos megismerése után tantestületi értekezleten dönt. Amennyiben a rendkívüli időjárási körülmények akadályozzák az iskola biztonságos megközelítését, az igazgató rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.

 

 

4.14.   A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

 

• a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
• a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény
• a 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

4.14.1.        A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére biztosíthatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás).

 

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

 

A tanulókat, szülőket a tankönyvrendelést megelőzően tájékoztatni kell a következő tanévre vonatkozó tankönyvekről, amelyek a nevelő-oktató munkához szükségesek, majd a szülőknek írásban jelezniük kell, melyik könyvekre tartanak igényt.

 

A tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja.

 

Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek.

 

Az iskola igazgatója minden év június 10-ig felméri, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, továbbá hogy hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. Az iskolába belépő új osztályok esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

 

 E felmérés során az iskola tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív alapon ingyenes tankönyvellátásra. A felmérés eredményéről az igazgató június 15-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, a fenntartót, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

 

A nevelőtestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérése után az igazgató június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőket és a fenntartót.

 

Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatója megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait.

 A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben részt vevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a felelős dolgozó feladatait,

- a szükséges határidőket,

 - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

- a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét.

 

 Az egyes évfolyamokon a tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközök kiválasztása – a helyi tanterv előírásai, valamint a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján – az adott tantárgyat tanító pedagógus joga és kötelessége.

Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás a tankönyvkölcsönzés a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

4.15.   Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

4.15.1.  Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.

4.15.2.  Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az iskolánkban a papír alapú naplót használjuk

 

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, tanórán kívüli tevékenységek, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának és a munkavállalónak alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és az ellenőrzés után irattárba kell helyezni.

 

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár) férhetnek hozzá.

 

 

5.      Az intézményi közösségek,  a kapcsolattartás formái és rendje

5.1.        Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

5.2.       A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzattal való közvetlen kapcsolattartást az intézményvezető a feladat- és hatásköreiből átadja a gyermek és ifjúságvédelmi felelős pedagógusnak.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja.

5.3.        Az osztályközösség, osztályfőnök feladata és hatásköre

Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a képzési idő tartamára. Amennyiben lehetséges érvényesíteni kell a folyamatosságot.

Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására.

Az osztályfőnök feladatait iskolánk pedagógiai programja tartalmazza.

 

5.4.       A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. Az igazgató hívja össze minden olyan esetben, ha jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalása esetén.

Az igazgató – a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

 

• szülői munkaközösség,
• diákönkormányzat,
• osztályközösségek.

5.5.        A szülői szervezet

• Az iskolában a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
• A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány) megválasztja tisztségviselőit.
• Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK- elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőjéhez..
• Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az általános igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot.
• A szülői szervezet választmányának tagjai meghívást kapnak az iskola jelentősebb eseményeire.

A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg az alábbi esetekben:

• Az iskolai Házirend, éves munkaterv, SZMSZ elfogadásakor,
• az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál,
• a választható tantárgyakat tartalmazó tájékoztató elfogadása előtt,
• ha az iskola az első tanítási órát reggel 8 óra előtt kezdi meg.

 

.

5.6.       Az intézményi tanács

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

 

 

5.7.       A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkarendje tartalmazza, a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

5.7.1.      A szülő, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

Szóbeli tájékoztatás

• a szülői értekezletek

Az osztályok szülői közösség számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az őszi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

Az első évesek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze – a felmerülő problémák megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

• tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa kijelölt időpontban - fogadóórán áll a szülők rendelkezésére. Amennyiben a szülő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Tanévenként kétszer tartunk fogadóórát délutáni időpontban, melynek időtartama legalább 60 perc.

Rendszeres írásbeli tájékoztatás

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző füzetében feltüntetni. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

5.7.2.      Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

• alapító okirat,
• pedagógiai program,
• szervezeti és működési szabályzat,
• házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató ad tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor átadjuk.

5.8.        Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.

 

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

5.8.1.      Kapcsolattartás a felügyeleti szervekkel

• fenntartóval
• KPSZTI-vel
• önkormányzattal, jegyzővel
• szakhatóságokkal (ÁNTSZ, Tűzoltóság stb.)
•  a fenntartó főkönyvi könyvelőjével, pénzügyi, számviteli és munkaügyi ügyintézőjével
• gyermekvédelem (Rendőrség)

5.8.2.       Szent Péter és Pál-templommal

• hitoktatás,
• iskolai misék,
• Veni Sancte, Te Deum megszervezése kapcsán az iskolai hitoktató tart kapcsolatot.

5.8.3.      Kapcsolattartás egyházi társintézményekkel

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány iskoláival folyamatos

kapcsolattartásra, szakmai együttműködés kialakítására törekszünk. .

5.8.4.      Kapcsolattartás az általános iskolákkal

Az általános iskolások és szüleik számára minden novemberben nyílt hetet szervezünk, részt veszünk az általános iskolák által szervezett pályaválasztási szülői értekezleteken és megjelenünk a város és agglomerációja által szervezett pályaválasztási kiállításon.

5.8.5.      Kapcsolattartás középiskolákkal

Részt veszünk a „testvériskoláink” által szervezett középiskolai szakmai  versenyeken, azok szervezésében, lebonyolításában.

 

5.8.6.      Kapcsolattartás közművelődési intézményekkel

Az iskolánk kapcsolatot tart az Óbudai Kulturális Központtal és az Óbudai Platán Könyvtárral.

 

5.8.7.      Egyéb kapcsolataink

• III. kerületi Polgármesteri Hivatal
• Emberi Erőforrások Minisztériuma
• Oktatási Hivatal
• Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
• Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

5.8.8.      Külföldi kapcsolataink

.

• Zaragoza- Spanyolország

 

A munkakapcsolat irányításáért az igazgató, a megszervezéséért az igazgató és a projektkoordinátor felelős.

 

Az iskolával kapcsolatos nyilatkozattétel, médiában való megjelenés csak az igazgató engedélyével történhet.

5.8.9.      Pedagógiai szakszolgálat

Az intézményen belül az igazgató a felelőse. Feladata a gyógytestnevelés szervezése, a tanulóval kapcsolatos probléma jelzése, a szülővel való kapcsolatfelvétel, majd a tanulónak a probléma szakembereihez történő irányítása.

5.8.10.   Iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet

Az iskola-egészségügyi ellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

• az iskolaorvos,
• az iskolai védőnő,

5.8.11.  Gyakorlati oktatás

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyakorlati oktatásban részt vevő szervezetekkel, velük együttműködési megállapodásokat köt.

Képzési együttműködések megkötése, nyilvántartása az igazgató feladata.

A gyakorlati oktatásban résztvevő intézményekben folyó oktató-nevelő munka ellenőrzése elsősorban az intézményi gyakorlatot vezető tanár feladata.

 

1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

Az iskola egészségügyi felügyeletét és orvosi ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemorvosa biztosítja, elvégzi az általános szűrővizsgálatokat, ellátja a hozzá fordulókat.

 

 

 

 

1. Egészségi állapotmegőrzés

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év október 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

 

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:

 

• Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bekezdése előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).
• A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján.
• A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.
• Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.
• Sürgősségi eseti ellátást végez.
• Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.
• Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.
• Közegészségügyi és járványügyi feladatokat lát el.
• Környezet-egészségügyi feladatokat lát el.

 

1. Az iskolai védőnő feladatai

 

• A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
• A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával.
• Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
• Munkáltatója a III. kerületi Polgármesteri Hivatal
• Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
  1. Veszélyeztetettség

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 129.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

 

 

6.      A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

6.1.        A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

 

6.2.       A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai

A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél (kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő) valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló (kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő) egyetért.

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

 

• az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozón ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről.
• a fegyelmi eljárást megindító értesítésben tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét,
• az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége,
• a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni,
• az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket,
• az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei,
• az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges,
• a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza,
• az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,
• ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,
• az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 15 napon belül írásos megállapodással lezáruljon,
• az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá,
• az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása,
• az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik,
• a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

 

 

 

6.3.        A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) q) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 

• A nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre a nevelőtestület tagjaiból, akik döntést hoznak. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg.
• Az eljárás során Diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

6.3.1. Értesítés

A fegyelmi eljárás megindításának első lépéseként értesítést kell kiküldeni (az igazgató, mint szervező feladata) azoknak, akiknek jelenlétére a tárgyaláson szükség lehet.

 

Értesíteni kell:

• az érintett szülőket (törvényes képviselője);
• az érintett tanulókat;
• az esetlegesen érintett pedagógust;
• GYIV felelős;
• a szükséges tanúkat;
• a Diákönkormányzat képviselőjét;
• ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola, a gyakorlati képzés folytatóját;
• ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát is.

Az értesítésben meg kell jelölni:

• a tanuló terhére rótt kötelezettségszegést;
• a fegyelmi tárgyalás időpontját;
• a fegyelmi tárgyalás helyét;
• azt a tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szabályszerűen értesített tanuló, szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg;

• arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy ha ezzel a sértett tanuló szülője hozzájárul, lehetőség van egyeztető eljárás igénybevételére, melyet az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban lehet kérni; amennyiben határidőben nem kérik az egyeztetést, valamint amennyiben az egyeztetési kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nem vezet eredményre az egyeztetés, akkor a fegyelmi eljárás folytatódik;
  • a tanulót meghatalmazott képviselheti a tárgyaláson;

• minden értesített hozza magával az ügyre vonatkozó bizonyítékait, ha lehet, már előre küldje meg az intézmény számára az iratokat.

Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a tanuló/szülő/meghatalmazottjuk külön-külön a tárgyalás előtt legkésőbb 8 naptári nappal megkapja. A kézbesítés igazolhatósága érdekében tértivevénnyel kell kiküldeni az értesítést, mindezt olyan időpontban, hogy egy esetleges egyeztető eljárás beleférjen, illetve a tértivevény visszaérkezzen, a kézbesítés megállapíthatósága érdekében.

6.3.2. Eljárási határidők

• Eljárás megindítására: Nkt. 58. § (8) alapján a kötelezettségszegéstől számított 3 hónapon belül (ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, akkor ez a 3 hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől számít.)
  • Értesítés kiküldése, egyeztetés: lásd fent
• Fegyelmi tárgyalás: megindításától (értesítés) számított 30 napon belül, egy tárgyaláson be kell fejezni.

6.3.3. Az eljárás irányai

A fegyelmi eljárás alapesetben (Nkt. 58. §  (10) alapján) egy meghallgatás, és nem feltétlenül tárgyalás, melynek célja, hogy kiderüljön, hogy van-e vita, illetve tisztázott-e a tényállás. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű és nincs vita sem, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat.

Amennyiben a tanuló a terhére rótt kötelezettségszegést vitatja (ez itt nem áll fenn, mert elismerte) vagy amennyiben a tényállás tisztázása egyébként szükséges (ez jelen esetben szükségesnek tűnik), akkor mindenképp tárgyalást kell tartani (kivéve, ha egyezetés van helyette).

6.3.4. A fegyelmi tárgyalás menete

1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell az eljárással összefüggő jogaira:
   • az ártatlanság vélelme,
   • képviselethez való jog, szülő vagy más megbízott által,
   • tisztességes és jogszerű eljáráshoz való jog,
   • jogorvoslathoz való jog.
2. Ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést.
3. Bizonyítás. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Bizonyíték lehet: tanulók, szülők nyilatkozatai, iratok, tanúvallomások, szemle, szakértői vélemény.
4. Iratok megtekintése, bizonyítási indítvány. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket). Például kérhetik az ügy történtekor jelenlévő tanulók meghallgatását, vagy más egyéb, indokolt bizonyítást.
5. A fegyelmi jogkört gyakorló bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ennek érdekében javasolhat bizonyítást maga is. Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló, a szülő ill. a képviselőjük kérelmére bizonyítási eljárást folytat le.
6. Meg kell hallgatni a Diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. A Diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni.
7. Ezt követi a fegyelmi határozathozatal. A határozathozatal előtt indokolt lehet rövid időre berekeszteni a tárgyalást, megkérni a jelenlévőket, hogy fáradjanak ki egy kis időre, hogy a fegyelmi bizottság tanácskozhasson a döntéshozatal előtt.
8. Végül, ha megszületett a döntés, akkor megtörténik a fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. (Ha az ügy bonyolultsága megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.)
9. A határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, szülőjének, képviselőjüknek. Megrovás vagy szigorú megrovás esetén nem kell írásban megküldeni a határozatot, ha a büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és a jogorvoslati jogáról lemondott.
10. A tárgyaláson elhangzottakról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

6.3.5. Fegyelmi büntetés

Fegyelmi büntetésként csak az alábbi büntetések szabhatók ki:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára.

A d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

 

A határozathozatal során követendő elvek

A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell dönteni.

 

Törvényesség követelménye.

A fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni.

 

Személyes felelősség elve.

A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű.

 

Az ártatlanság vélelme.

Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították.

 

Bizonyítottság követelménye.

Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következik. Ez az elv két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el.

A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.

6.3.6. Jogorvoslat az elsőfokú döntés ellen

A tanuló alapjogai közé tartozik, hogy jogainak megsértése esetén az őt ért sérelem orvoslást nyerjen. A jogorvoslat érdekében az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezést. A fegyelmi büntetést megállapító határozat elleni kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, melyet az a beérkezéstől számított 8 napon belül továbbít a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (fenntartó).

 

A diáknak és a szülőnek joga van ahhoz, hogy a jogorvoslati kérelemben az ügy szempontjából releváns új tényeket és bizonyítékokat is felhozzanak.

6.3.7. Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen

Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre hivatkozással a döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

 

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

• gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát,
• ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.
• Ha  a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött,  a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

6.4.       A tanulók mulasztásával kapcsolatos iskolai feladatok

6.4.1. A tanulói hiányzás igazolása

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

 

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

 

Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák és késések igazolását az osztályfőnök végzi. A késések perceit összeadja, 45 percenként órára váltja. Az igazolatlan mulasztások és késések hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, szükség esetén kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

 

Tanköteles tanuló esetében:

• első igazolatlan óra után: a szülő értesítése
• a 10. igazolatlan óra után a szülő, a lakóhely szerint illetékes gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat értesítése
• a 20. igazolatlan óra után: a szülő értesítése
• 30. tanítási óra és egyéb igazolatlan foglalkozás után a szabálysértési hatóság, gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében
• az 50. igazolatlan óra és egyéb foglalkozás után: a gyámhatóság és a szülő értesítése

 

Nem tanköteles kiskorú, nem tanköteles nagykorú tanuló esetében:

• első igazolatlan óra után: kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú esetén a tanuló értesítése
• a 10. igazolatlan óra után: kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú esetén a tanuló értesítése
• a 20. igazolatlan óra után: kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú esetén a tanuló értesítése
• a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

 

A 20. igazolatlan óra után az osztályfőnök és a GYIV felelős családlátogatást tesz a hiányzás okának feltárására a tanköteles és a nem tanköteles tanuló családjánál.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Az értesítéseket minden esetben írásban, tértivevényes levélben kell kiküldeni.

 

 

7.      A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje

7.1.        A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, nyilvántartás, formái

Az iskola- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik.

.

Az igazgató dönt – a köznevelési törvény és a fenntartóval történő egyeztetés alapján – arról, mely foglalkozások vehetők igénybe ingyenesen s milyen térítési – illetve tandíj fizetendő a többi foglalkozáson.

A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező.

A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

1. Tanórán kívüli foglalkozások lehetséges formái

• Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indít az iskola.
• A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.
• A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével.
• A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történhet.
• A tanulmányi kirándulások:

Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerésére, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulások az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők, iskolanap nem használható fel kirándulásra.

 

A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról.

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak, aki azt jóváhagyja és az összesítésben rögzíti. Indulás előtt a pontos útvonalterv és a részvevők nevei leadandók az iskolatitkárnál.

Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az igazgatónak és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Ezek a rendezvények a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket nem zavarhatják, s nem akadályozhatják a tanórára való felkészülést.

7.2.        A mindennapos testedzés lehetőségei, formái

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz^[1], órarendbe iktatva.

 

A gyógytestnevelés órák számát a törvényi lehetőségeknek megfelelően alakítjuk ki és rögzítjük a tantárgyfelosztásban.

 

A 35/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 9.§ 9. bekezdése szerint a tanulók fittségi állapotának mérésében a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók vesznek részt. A méréseket az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik (jan.25. – máj. 27.).

A tanulók mérési eredményét a mérési időszakon belül kell rögzíteni a NETFIT informatikai rendszer felületén.

 

8.      Iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje

A hagyományok ápolása nevelési szempontból fontos feladat.      
Pozitív példát mutatnak, egymás segítését, az összetartás tudatát, az alkotás, a munka szeretetét erősítik. Iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, továbbá iskolánk jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

A Szeretetszolgálat szellemiségét követve, iskolánkban az önkéntesség fontos szerepet tölt be. Tanulóink részt vesznek önként vállalt közösségi munkában, a Szeretetszolgálat által szervezett akciók keretében.

Az együttműködés területei

• SPAR „Adni öröm” akció  Budapesten ( a MMSZ szentendrei raktárában csomagolás).
• Karácsonyi adománygyűjtés az óbudai adventi hétvégéken
• A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Régiójának önkéntes csoportjaival való együttműködés.

8.1.       Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. A megemlékezés módja lehet műsor készítése, filmvetítés, az intézmény által szervezett rendezvényen való részvétel vagy emlékhely felkeresése.  

 

Tanítási órák keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjáról, a Holokauszt áldozatainak emléknapjáról és megemlékezünk a trianoni békeszerződés évfordulójáról a Nemzeti Összefogás Napján.

Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 10-20. stb. éves évfordulójáról.

 

Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

8.2.        A diákéletet, az iskolához tartozás tudatát erősítő programok

• Veni Sancte
• Adventi ünnepkör
• Karácsonyi szentmise
• Diáknap
• Önkéntes tevékenység
• Húsvéti szentmise
• Te Deum

 

Hitéleti eseményeink elsősorban a közösséghez való tartozás tudatát kívánjuk erősíteni a diákjainkban.

 

9.       Záró rendelkezések

9.1.        A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága

A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, a pedagógiai programot és az intézményi minőségirányítási programot iskolánk honlapján hozzuk nyilvánosságra.

9.2.        Az SZMSZ elfogadása és hatályba lépése

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. március 26-án, a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ.

9.3.       Az SZMSZ módosítása

Az SZMSZ módosítására jogszabályi előírás alapján kerül sor, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha a módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, vagy a szülői szervezet.

A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni.

Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

 

 

 

 

            Nyilatkozat

 

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2015. március 31.-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta.

 

Budapest, 2015. március 31.

 

                                                                                                                                             

a diákönkormányzat vezetője

 

 

Nyilatkozat

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

 

Budapest, 2015. március 31.

 

                                                                                                                                             

a Szülői Munkaközösség elnöke

 

 

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette: Az intézmény vezetője

 

 

Dátum: 2015. ………………………….                          ……………………………………..

                                                                                        intézményvezető aláírása

 

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadta: Az intézmény nevelőtestülete

 

 

Dátum: 2015. április 9.                                                     ……………………………………….

Ph.                                                                                  nevelőtestület nevében aláírása

 

 

 

Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat

 

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány Kuratóriuma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyja.

 

Budapest, 2015.

                                                           P.h.