A pedagógiai programmal kapcsolatos legfontosabb hatályos jogszabályokat a 2011.éviCXC.törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről határozza meg.

A rendelet ide vonatkozó részei rövidített formában:

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ac) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

aj) a felvétel és az átvétel helyi szabályait,

ak) az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

ba) a választott kerettanterv megnevezését

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

be) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

bl) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

bm) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

c) szakképző iskola esetén a szakmai programot.

I.NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Iskolánk szociális gondozó ás ápoló szakképesítésre (OKJ szám: 3476201) készít fel olyan 14-21 éves fiatalokat és felnőtteket, akik ezt a szakmát választották hivatásuknak.

Az oktatás az iskola rendszerű képzésben 3 éves, a felnőttoktatásban 2 éves, nappali és esti tagozaton történik.

A felnőtt tagozaton csak szakmai képzés folyik, azok számára, akik el akarják sajátítani a szociális gondozó és ápoló szakmát.

Alapfeladatunk olyan piacképes szakképzettség nyújtása, mellyel keresett munkaerővé képesek válni az iskolánkban végzett diákok mind szociális-, mind az egészségügy területén.

Tanulóink egy része korábbi iskoláikat kudarcokkal, nehézségekkel végezték el, ezért nagy figyelmet fordítunk a személyiség fejlesztésre, a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

Megfelelő tanulási motiváció kialakítása után, feladatunk a szakmához kötődő, minél magasabb szintű ismeretek elsajátíttatása, az összefüggések felismertetése, a tanultak alkalmazása és gyakoroltatása.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. Az egészségügyi és szociális terepgyakorlatok során, diákjaink nap mint nap találkoznak azokkal az elesett emberekkel, akikért az iskola elvégzése után dolgozni fognak. Olyan élettapasztalatokat szerezhetnek, melyek az oktató-nevelő munkának elengedhetetlen részei. Az iskola védett környezetet nyújt ezen tapasztalatok és élmények feldolgozására, a tanárok segítik őket ebben.

A szociális gondozás és ápolás elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásán túl fontos feladatunk a szakmához szorosan hozzátartozó erkölcsi tudatosság kialakítása, melynek egyik alapja számunkra a keresztényi értékrend.

Célunk olyan fiatalok nevelése, akik számára legfontosabb az élet tisztelete. Nevelnünk kell felelősségre, helyes választani tudásra, tudásvágyra, nyitottságra, egészséges jövőkép igényére.

Diákjaink közül sokan nincsenek tisztában saját értékeikkel, önbecsülésük alacsony. Így feladataink közé tartozik az is, hogy megismertessük őket önmagukkal, személyiségük pozitív vonásaival, sajátos képességeikkel. Rá kell ébresztenünk őket arra, hogy értékes emberek, akik hasznára lehetnek közösségüknek.

Iskolánk a Máltai Szeretetszolgálat fenntartása alatt működik, így lehetőségünk van arra, hogy tanulóink szociális problémáit is próbáljuk orvosolni és hatékony megoldást találjunk azokra. Az alacsony tanulói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákkal egyénileg is foglalkozzunk.

Az iskola diákjai tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a Szeretetszolgálat karitatív munkájába, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezve és aktív tagjává válva egy közösségnek. Ez komoly nevelési tényező, hiszen a fiatalok egy jelentős részének otthon kevés sikerélmény adatik meg, gyakran nem kap elismerést munkájuk. Pozitív fordulatot vehet az életük azzal a lehetőséggel, hogy segítővé válnak, aktívan „adják” saját személyiségüket, képességeiket a segítő folyamatban. Minél több sikeres kapcsolatépítés és megélt élethelyzet tapasztalata van a birtokukban, annál több eséllyel indulnak az élet adta kihívásokban később.

A Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munkába való bekapcsolódás lehetőséget kínál a személyiség fejlődésére és egy közösséghez tartozás érzésének megerősítésére is. Az önként vállalt munka az iskolai értékelést nem befolyásolja, ha valaki nem kapcsolódik ebbe be, akkor semmilyen hátrány nem érheti iskolai munkájának megítélésében.

Az iskolai fegyelem megtartása fontos feltétele az eredményes tanulásnak. A fegyelem, a pontosság, a feladattudat a diákok hatékony szakmai munkájának is elsődleges kívánalma.

A tisztaságra, harmonikus öltözködésre, egészséges környezet kialakítására, környezetük megóvására való nevelés is hangsúlyozott az iskolánkban. Újra csak arra utalunk, hogy ennek hangsúlyozása különösen is fontos, mert ennek igénye sokuknál még nem alakult ki, otthonról nem hozott adottság. Munkájukban is a tisztaság alapvető kívánalom.

Nevelnünk kell egészségük megóvására, különösen hangsúlyozva mindenféle káros szenvedély súlyos következményeit.

Nevelésünk egyik legfőbb módszere a példaadás. A tanárok példaadása elsősorban életvitelükkel, munkájukkal, tanításukkal, de példaértékű a gyakorlati helyeken megtapasztalható szolgáló máltai lelkület. A pedagógusok hiteles személyisége, elhivatottsága, és persze rugalmas humora a legfontosabb. Minden alkalmat megragadunk, hogy átlagos élethelyzetekben is lássuk gyermekeinket és ők minket. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, hiszen a bizalom kialakulásához ez nagyon fontos.

Az iskola felekezeti hovatartozás, vagy hitbeli meggyőződésre való tekintet nélkül veszi fel tanulóit. A tanulók világképét példaadás útján formálhatjuk. A vallás gyakorlása a tanulók személyiségi joga, s ezt számon kérni rajtuk nem szabad. Az iskola és a terepgyakorlatok helyszínei keresztény szellemiségűek, és ezt a szellemiséget igyekszünk tanulóinkban is ápolni. Ugyanakkor tisztelettel és megbecsüléssel nyilatkozunk a más vallású, vagy istenhit nélkül élő emberekről, illetve arról, amit tetteikben, szavaikban, vagy alkotásaikban értékesnek ítélnek. A toleranciát ugyanakkor a keresztény értékekkel szemben is elvárjuk.

A személyre szabott gondoskodás során kiderülhet, hogy tanulóink közül nem mindenki alkalmas erre a hivatásra. Feladatunk ezt időben tudatni a tanulóval és hozzátartozójával és közösen megoldást találni a problémákra. Nevelőtestületünk felvállalja annak lelkiismereti terhét is, hogy nem minden tanulót juttathat el a szakmai vizsgáig. Azonban az iskolánkban megszerzett ismeretek minden tanulónk számára hasznosak lehetnek a civil életben is. Minden, amit közvetíteni akarunk diákjaink felé, személyiségük fejlődését szolgálja.

Mottónk: Gondoskodva oktatás

A hozzánk érkező fiatalok helyzete jelentősen romlott az utóbbi években. Megnövekedett a szocializációs lemaradás miatt lassabban fejlődő fiatalok száma és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóké is. Az átlagos iskolai rendbe nehezen illeszthető be a személyre szabott tanrend és egyéni fejlesztő foglalkozás, illetve a tanulók komplex gondozása, ami a testi, lelki szociális gongozást jelenti. Iskolánkban igyekszünk mindhárom szinten foglalkozni a tanulóinkkal és egy mentálhigiénikus iskolaprofilt kialakítani. Célunk, hogy gyermekeinket képessé tegyük önmaguk és környezetük minél pozitívabb elfogadására. Érdekérvényesítő képességük csiszolásával, alkalmassá válnak saját életük feletti kompetenciájuk megőrzésére és a segítő szakma végzésére. Képessé válnak önmaguk elé célokat tűzni és azokat el is érni. Mindezt olyan belső hittel és meggyőződéssel, melynek középpontjában az empátia, a hitelesség és mások pozitív elfogadása áll.

Amikor a szociális munka eszközrendszerét tanítjuk, igyekszünk élővé varázsolni azokat, hogy a gyakorlati élet során, gyakorolhatóvá válhassanak. Azt tanítjuk, amit csinálunk, és azt csináljuk, amit tanítunk.

Ismeretek: Tudásra mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy egy szakmát elsajátítson és ismerje saját kompetencia határait.

Készségek: Szükség van egy alapvető hozzáállásra, szemléletre, mely alkalmassá tesz valakit, hogy hitelesen forduljon a segítségre szoruló emberek felé.

Értékek: Eligazodni az egyetemes értékrendben, a társadalmi normák között és megismerni saját belső meggyőződésünket, értékrendünket. Fontosnak tartjuk a Máltai szellemiség átadását és a jelmondatunk napi gyakorlatban való alkalmazását: „A hit védelme, a szegények szeretete:

Saját személyiségünk: Ha tudom, ki vagyok, milyen belső lelki folyamatok játszódnak le bennem, másokat is képes vagyok elfogadni, segíteni tudok.

A tananyag összeállításánál a fent felsorolt négy elem kulcspozíciót foglal el, hiszen az elméleti tudást, különböző tanulás módszertani elemekkel igyekszünk befogadhatóvá tenni, a készségeket a szakmai készségfejlesztés órán csiszoljuk és közös programokkal, saját élményű csoportokkal gazdagítjuk

A fenti eredmények elérése eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése érdekében
folyamatos és kitartó munkára késztetjük diákjainkat
rendszeres értékeléssel és osztályzással adunk visszajelzést tanulmányaikról

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,
az osztályfőnöki munkában kiemelt figyelmet fordítunk tanítványainkkal és családjukkal való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására
együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében
fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerésében és kiteljesítése irányába, megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, lehetőségeket és szervezeteket

2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolába való beiratkozásnál történő beszélgetés során már kiderülhet, hogy a diákok milyen környezetből jönnek, milyen a kapcsolatuk a családdal, van-e egyáltalán család, a családnak fontos-e a gyermek tovább tanulása. Az osztályfőnökök feladata az első hónap alatt egyéni beszélgetések során megismerni a fiatalok személyiségét, lehetőségekhez képest felismerni a problémákat és ennek alapján javaslatot tenni team munkában egyéni fejlesztési terv kimunkálására. Ez magába foglalja az egyéni fejlesztést és a kiscsoportos foglalkozásokat is, amelyeket a terepgyakorlatokkal is kiegészítünk. A gyakorlatokon a tereptanárok is részt vesznek a fiatalok felkészítésében, a mindennapos segítő munkára való felkészülésükre.( Egyéni eset megbeszélések, elemzések, valós élethelyzetek elemzése)

A tanév során a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri az egyéni fejlesztési terveket, amelyeket szükség szerint korrigálnak.(pl.: családi kapcsolatok változása, drog problémák, mulasztások)

A tanulók személyiségének fejlesztésben rész vesznek az iskola pedagógusain kívül a terepgyakorlatra kijelölt intézmények munkatársai is, és szükség szerint a Szeretetszolgálat lelki gondozója.

Iskolánk jó kapcsolatban áll a máltai Fogadóval, amely intézmény lelki gondozással, tanácsadással, segítő terápiákkal foglalkozik.

A készségfejlesztési órák alkalmasak a csoportjátékra, drámajátékra, önismereti foglalkozásokra, melyeken a diákok egymást is megismerhetik, de a másik tükrében saját magukról is új információkat nyerhetnek.

A személyiségfejlesztő csoportikon,szükséges a segítő attitűdkialakítása és fejlesztése is. Az elfogadás, belátás, a sérült, illetve hátrányos helyzetű személy értékeinek tisztelete, a nehézségek elviselése mind kialakításra és erősítésre szoruló értékek.

A mentálhigéné tantárgy a személyiséggel való tudatos elméleti foglalkozást is segíti, bevezet a mentálhigiéné szemlélet világába és arra törekszik, hogy a tanulók számára mindent átható elv és gyakorlat legyen.

A szabadidős foglalkozások, kirándulások is személyiségfejlesztésre alkalmat adó eszközök.

A szociális gondozó ás ápoló szakmához szükséges személyes kompetenciákat kell kialakítani és erősíteni tanulóink személyiség fejlesztése során. Ezek a következők:

Elhivatottság, elkötelezettség
Felelősségtudat, megbízhatóság
Stressztűrő képesség
Türelmesség
Önállóság
Döntésképesség
Pontosság, precizitás
Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság
Felelősségtudat
Állóképesség
Mozgáskoordináció (testi ügyesség)
Kézügyesség
Testi erő
Tájékozódás

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program elsődleges célja, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek birtokában – az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához. Iskolánk teljes körű egészségfejlesztési célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészségfejlesztés egy folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok az iskolai tevékenységeket, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

3.1. Egészség – egészségfejlesztés

Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai-, mentális-, szociális jólétet.

Az egészségfejlesztés magába foglalja:

a korszerű egészségnevelés,
az elsődleges prevenció,
a mentálhigiéné,
az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészségfejlesztés legfontosabb megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, amely az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.

3.1.1. Egészségfejlesztésünk fontos területei:

az egészséges táplálkozás,
az aktív szabadidő eltöltés,
a mindennapos testnevelés, testmozgás,
a személyi higiéné,
a testi és lelki egészség fejlesztése,
a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,
az egészségkárosító magatartásformák elkerülése,
a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása.

3.1.2. Egészségfejlesztő iskola

Az iskola a valódi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Törekszünk arra, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Teljes körű egészségfejlesztési programunk figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

3.2. Egészségfejlesztési céljaink

3.2.2. Hosszú távú céljaink

Egészségmegőrző környezet kialakítása.

Célunk, hogy az iskolai egészségfejlesztés beépüljön az iskola egész életébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységébe.

Minden rendelkezésre álló módszerrel segítenünk kell a tanulók és a tantestület egészségének védelmét és az egészség fejlesztését.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.

3.2.3. Rövid távú céljaink

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, az ezekből adódó higiénés teendőket.

Fejlődjenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás.

A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit.

Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában.

3.2.4. A célok megvalósításának módjai

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése mind a tanulók, mind az iskola dolgozói körében.
A megismert egészségmegőrző, prevenciós programok alkalmazása, beépítése a tanórai és szabadidős tevékenységekbe.
Önismeret, stresszoldás és konfliktuskezelés fejlesztése a kommunikáció órák, valamint délutáni csoportfoglalkozások keretein belül.
Speciális torna és úszás túlsúlyos tanulóknak.
Pályázatok figyelése, írása.
Felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák szervezése az AIDS és más nemi betegségek megelőzésére.
Előadások a daganatos megbetegedések megelőzéséről (emlő- és hererák).
Osztályfőnöki órák a személyi higiénéről.
Drogstratégia elkészítése, prevenciós programok.

Az iskola feladata, hogy

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi-, lelki- és szociális fejlődését;
Személyi-, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.
Meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
Fejleszteni kell tanulóink elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.
Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermekeket a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelje.
Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi-, lelki-, szociális fejlődést. Ebben pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van.

Ezek a követelmények meghatározzák az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit és kijelölik a legfontosabb feladatokat.

Az egészségnevelési témák szerves részei az iskola egészségfejlesztési feladatainak.

3.3. Az egészségfejlesztő munka eredményessége érdekében az iskola feladatai

Az iskolaorvos, a védőnő és az iskolapszichológus részvétele az egészségfejlesztő tevékenységben, az egészségnevelési program megvalósításában.

Az egészségnevelési célok megjelenítése, megvalósítása a tantárgyak tanterveiben, éves tanmeneteiben.

A tanulók egészségi állapotának rendszeres felügyelete (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős).

A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, a diákok érdeklődésének felkeltése, cselekvésre, részvételre ösztönzés.

(testnevelők, diákönkormányzat vezetője)

Mindennapos iskolai testedzés program.

3.4. A környezet és az egészség kapcsolata

Az egészség nagyban függ attól, hogy az egyén harmóniában van-e külső- és belső környezetével.

A pedagógus, az orvos, a védőnő minden szavával informál, nevel és például szolgál. Jelentős részben rajtunk múlik, milyen kép alakul ki a gyermekben az egészségről.

A személyes példamutatásnak, a fiatalok társadalmi magatartásának kialakításában jelentős szerepe van.

3.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

A szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához hozzátartoznak az elsősegély-nyújtási alapismeretek is, így ennek módját a kerettanterv tartalmazza. (10569-12 modul része).

4. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskola kiemelt nevelési célként fogalmazza meg a hátrányos helyzetű fiatalok közösségbe való visszavezetését, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok a nevelés és oktatás minden területét érintik.

Az osztály jelenti elsősorban azt a közösséget a tanuló számára, amely által személyisége szocializálódik. Ennek érdekében az osztályfőnök

figyelemmel kíséri a közösségi viszonyrendszer változásait. Ha veszélyes tendenciákat lát, beavatkozik.
munkája során együttműködik a többi tanárral, őket célorientáltan összefogja egy-egy gyermek érdekében. Közösség fejlesztésére használja az osztályfőnöki órákat és minden egyéb alkalmat. Igyekszik a tanulók bizalmát elnyerni és érdekeiket képviselni. Az osztály összekovácsolódása érdekében közös, élményt nyújtó programokat szervez. (Osztálykirándulás, közös főzés, születésnapok megünneplése, faliújság, teremrendezés, ajándékkészítés, színjáték, ünnepi műsor, lelkigyakorlat.)

Iskolánk tanulóinak alacsony létszáma lehetőséget nyújt arra, hogy az iskola közössége is könnyen kialakuljon. Szorgalmazzuk a nappali tagozatos osztályok közös programszervezését.

-iskolai kirándulások

-színház-, hangverseny és múzeumlátogatás

-Fő utcai Idősek Otthonának programjaiba való bekapcsolódás

-Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munka (tea-járat zsemléinek elkészítése, karácsonyi élelmiszergyűjtési akcióban való részt vétel, stb.)

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere is kiemelt elemként kezeli a tanulók közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét.

5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra és a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek.

5.1. A tanítási órák

Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Fontos szerep jut a tanítási órákon a szemléltetésnek, az oktatástechnikai eszközök használatának és a tanulói tevékenységeknek.

5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

1956. október 23-a; 1849. október 6-a; 1848. március 15-e évfordulóján, február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, április 16-án, a holocaust áldozatainak emléknapján, június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, karácsonykor, végzős diákjaink ballagásakor.

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-11. illetve 11-12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Tanórán kívüli foglalkozásaink

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nevelőtestület tagjai, a tanulók közösségei, a szülői munkaközösség, továbbá az iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az iskola igazgatójánál a tanév megkezdése előtt. Az iskola igazgatója a véleményének ismeretében, a rendelkezésre álló keret lehetőségeit figyelembe véve, dönt az adott tanévben folytatható tevékenységekről.

Hittan oktatás

A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában
A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak.
Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakoztatását, a liturgikus és a
szentségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakítását
Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését
Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait
Előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot
A lelki vezető tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének kialakításában

A 2014/15. tanévtől – felmenő rendszerben, a 9. évfolyamtól kezdődően – kötelező foglalkozásként vezettük be a hittanoktatást. Megfelelő végzettségű pedagógus tartja a hittan oktatást heti 1 órában, tanórán kívüli foglalkozásként. A hittan órákon a tanulók részvétele kötelező.

Szakkörök

A tehetség kibontakoztatása, az egyéni képességek fejlesztése, a tantervi tananyagból több és alaposabb ismeretek nyújtása érdekében szakköri foglalkozások szervezhetők a tanulók igénye alapján. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakkörök lesznek ingyenesen igénybe vehetők, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Az ingyenesen igénybe vehető foglalkozások időtartama legfeljebb heti kettő lehet.

Diákkörök

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, a működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók felkérése alapján pedagógus vagy külső szakember végzi az igazgató engedélyével és az intézmény támogatásával. Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők.

Korrepetálások, felzárkóztatók, vizsgára felkészítő foglalkozások

A 9. osztályokban a tanév elején szintfelmérésekkel állapítjuk meg, kik milyen tantárgyból szorulnak segítségre. Részükre szükség szerint felzárkóztató foglalkozásokat iktatunk be.

A második félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az első félévi eredmények alapján történik a korrepetálások szervezése tanulói és szülői igények alapján.

A javítóvizsgára utasított tanulók részére augusztus végén szervezünk konzultációs foglalkozásokat. A konzultációs foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, azonban célszerű, ha élnek a lehetőséggel.

A mindennapi testedzés formái

sportórák,

Tanulmányi, szakmai, műveltségi és kulturális versenyek

A tanulmányi és szakmai versenyek célja és feladata a nemes versenyszellem felkeltése, a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, aktivitásuk, képességeik, tehetségük kibontakoztatása, az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzése, a tantervi anyagra épülő, elmélyültebb tudást igénylő tantárgyi és szakmai versenyek szervezése útján.

5.3. Szabadidős tevékenységek

Szabadidős foglalkozásokat az osztályfőnökök, a pedagógusok és a diákönkormányzat közreműködésével szervezünk tanulóink részére.

Ezek formái:

színházlátogatás,
múzeum-, kiállítás-, tárlat- stb. látogatások,
mozi-, hangverseny-látogatás,
túrák, kirándulások,
klubdélutánok,
táncos rendezvények.

A foglalkozások szervezésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók kívánságait és a szülők anyagi tehervállaló képességét. A részvétel önkéntes.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

6.1.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre.

A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok gyakran nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, és az ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a bekövetkező változásokhoz, amelyek a problémás jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási problémákat mutató tanítványokhoz sohasem türelmetlen haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális, mentális problémákban, megoldást találhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére van szükség. Mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása és jelzés, az iskola ifjúság védelmi felelőse felé. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő pszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét.

Az iskola pedagógusainak feladatai:

ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos konzultáció
osztályfőnöki beszélgetések
családdal való kapcsolattartás
szakemberrel való konzultáció
önismereti és kommunikációs tréning tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül
korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások
könyvtári szabadidős programok

6.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg.
Részt veszünk szakmai versenyeken. Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik
Hasonló profilú katolikus iskolák közötti vetélkedőkön való részvétel és ezekre történő felkészítés. Mi magunk is rendezünk a szociális gondozói szakmára felkészítő katolikus iskolák közötti szakmai és általános műveltségi versenyt.
A kiemelkedő szakmai tudású és képességű tanulók önkéntes munkánkon vehetnek részt a Szeretetszolgálat budapesti intézményeiben.
A Szeretetszolgálat önkénteseinek tartott belső képzésein részt vehetnek érdeklődő tanulóink is.

6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. E mellett a ma pedagógusának képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát.

Mindezzel segítse a tanuló képességének és tehetségének kibontakoztatását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő pl.: tanulási-magatartási zavar esetén, a tanuló megsegítését, felzárkóztatását. Illetve tájékozottnak kell lennie a pedagógusnak, minden többletszolgáltatást illetően, amire a problémás gyereknek szüksége van, illetve abban, hogy azt a lakóhelyi környezetében hol tudja elérni.

Mivel a tanulási-, magatartási problémák tünetei három területre, illetve eredetre összpontosulnak:

organikus

pszichikus

környezeti ártalmak,

ezért az iskolán belül és kívül kell keresni a megoldást.

Iskolánk lehetőségei a felzárkózás elősegítésére:

Konzultáció a tanulási problémákról pszichológussal, gyógypedagógussal
Könyvtár használat
Egyéni, öntevékeny számítógép használat, Internet hozzáférés
Felzárkóztató foglalkozások
Önkéntes munka lehetősége a Szeretetszolgálat intézményeiben
Fejlesztő pedagógus alkalmazása

6.4 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

Tíz év tapasztalata arra hívta fel a nevelőtestület figyelmét, hogy annak ellenére, hogy iskolánkba alapfokú végzettséggel kerülhetnek be a fiatalok, még mindig probléma számukra az írás, olvasás és számolás. Gyakran nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, melyek a szakma megtanulásához elengedhetetlenek. Egyre több SNI tanuló jelentkezik iskolánkba, akiknek szüksége van szakember vezetésével, a kiscsoportos és egyéni fejlesztésre.

Amikor az iskola felvállalja ezeknek a fiataloknak a képzését, akkor felelősséget vállal azért, hogy megszervezi számukra a legmegfelelőbb fejlesztő foglalkozást. A nevelőtestületnek is részt kell vállalnia a feladatból annak érdekében is, hogy a tanuló elsajátíthassa az általa választott szakmát. Tehát, tantestületen belül folytonos megbeszélés tárgyát képezi a fejlesztés kérdése. A fejlesztő pedagógus feladata, hogy segítse a kollégákat abban, hogy differenciáltan oktassanak,ezzel biztosítsák a sikerélményt és a haladás lehetőségét a nehezebben tanulók számára is. Az osztályfőnökök segítséget kapnak abban, hogyan kezeljék az osztályaikban a fejlesztendők körül esetleg kialakult türelmetlen hangulatot, hogyan segítsék az osztályközösséget, hogy maguk is fejlesztő közösséggé váljanak, vagyis segítsék a lemaradókat, tanuljanak egymással. E cél megvalósításának érdekében pedagógus továbbképzések keretében ismertetni kell tanárainkkal azokat az információkat amelyekkel a fejlesztőpedagógusok rendelkeznek.

SNI tanulók az iskolánkban két csoportból adódnak:

1.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

2.Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók

1.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók az iskolánkban:diszlexia,,diszkalkúlia,diszgráfia diagnózisával vannak jelen.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy

a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,
az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,
gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,
fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint
a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása pszichopedagógus, szakon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus tanár bevonásával készül

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizzük, a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adunk.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

A fejlesztés célja diszlexia esetében:

A fejlesztőmunkában olvasászavar esetén segítünk kialakulni a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítve az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a)a betűbiztonság és az összeolvasási készség,

a fonológiai tudatosság,

a)a rövid távú emlékezet,

b)az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

c)a testséma biztonságának kialakítása,

d)az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel

e)az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

f)a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

g)az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

h)az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával

i)speciális olvasástanítási program alkalmazása

j)az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

A fejlesztés célja diszgráfia esetében:

Az írászavar javításának feladata az iskolánkban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai:

a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra

a) a testséma biztonságának kialakítása,

c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése

d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)

e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

f) sikertudat kialakítása

A fejlesztés célja diszkalkúlia esetén:

A számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolánkban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A diszkalkuliás tanulóinknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai:

a)a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

b)Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

c)a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,

d)a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,

e)a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

f)a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése

g)segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

h)a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

i)a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása

j)a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása

k)az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével alakítjuk ki, törekszünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított legyen.

Kiemelten kezeljük az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. Ez minden műveltségterületen megjelenik iskolánkban.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció pszichés fejlődési zavar esetén

A tanuló tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját segítjük. Szükség esetén szakemberhez (pszichiáter, neurológus, mentálhigiénés szakember, pszichológus) visszük a tanulót, segítünk abban, hogy a betegségét kezelni tudja, kapcsolatot tudjon kialakítani és fenntartani az egészségügyi ellátórendszerrel, egészsége érdekében. Ezen kívül különböző pedagógiai terápiákat ajánlunk, ill. szervezünk számukra.

2.Enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a nevelés, oktatás, képzés célja:

A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,
A szakmai vizsgára való felkészítés,
Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetén

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének része.

Iskolánkban gyógypedagógus készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, így megelőzhetjük a másodlagos tünetek megjelenését.

6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk " a szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, oktatását és szakmai képzését " vállalta fel az ifjúsági tagozatával. Beiskolázásunk egyik szempontja, hogy a hozzánk jelentkezők közül szívesen fogadjuk azokat a fiatalokat, aki valamilyen okból a hagyományos iskolai rendszerben a tízedik osztály elvégzése után nem találják a helyüket. Ezeknek a diákoknak a többsége szociálisan hátrányos környezetből kerül iskolánkba. Munkanélküli, szenvedélybeteg szülők gyerekei, félárva, egészen árva, állami gondozottak, roma etnikumhoz tartozók, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal terheltek. Mindezek nehézzé teszik beilleszkedésüket a hagyományos nagy létszámú iskolákba.

Pedagógiai elveink egyik legfontosabbika, hogy a különböző hátránnyal küzdőket együtt neveljük, és differenciált fejlesztést biztosítsunk egyéni és kiscsoportos foglalkozásainkkal.

Tanáraink között található szociális munkás, orvos, csoport terepauta, illetve munkánkat segíti egy pszichológus is. Az iskola speciális helyzete miatt állandó kapcsolatban van a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, akik segítségünkre vannak a tanulók szükségleteinek kielégítésében.

Az iskola egész tevékenysége a szociális hátrányok leküzdésére irányul. Az alulmotivált, kudarcokat megélt gyermekből szakképzett, az új befogadására nyitott egyéneket próbálunk kialakítani a társadalom számára.

6.6. Az ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola ifjúságvédelmi feladatait az ifjúságvédelmi felelős látja el. A szakiskola irányultságát tekintve, lehetőség van arra, hogy szaktanáraink közül ezt a feladatot szociális munkás-mentálhigiénés szakember végezze. Hivatalos helyen az igazgató képviseli a tanulók érdekeit, így köteles foglalkozni a rendőrségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival is, ideértve a bíróság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is.

Az ifjúságvédelmi felelős kompetenciája a következőkre terjed ki:

Részt vesz a felvételi elbeszélgetésen, a jeletkezők személyes anyagába betekintési joga van. Ezek alapján kiszűri a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.
Együtt működik a tantestület tagjaival, a jelentkező problémák megoldásában.
Az egyéni nevelési tervekben figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi feladatokat.
Rendszeres esetmegbeszélést tart az osztályfőnökökkel és az érintett tanárokkal.
Kapcsolatot tart a problémás tanuló családjával, nevelőivel.
Kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal és gyámhivatalokkal.
Hatósági intézkedésekhez, az osztályfőnökök bevonásához elkészíti a kért pedagógiai véleményt.

Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. Ezen belül, a gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben feltárja, és azonnal jelez az illetékeseknek (osztályfőnök, , igazgató). Ezt követően megteszi a szükséges intézkedéseket

Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor azonnal jelezni kell a gyermekjóléti szolgálatok felé. Az iskolai gyermekvédelemi alapelvei között első helyen áll a gyermek személyiségének a megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, , a megértés mind hozzájárul a a bizalom kialakulásához és ezáltal a probléma kezeléséhez. Gyakran elég néhány empatikus, megnyugtató szó, és a feszültség oldódik.

A prevenciós tevékenységek keretében, rendszeresen hívunk vendégelőadókat, mint pl. az AIDS megelőzésére, a drogok káros hatásainak megismertetésére. A tanárok számára továbbképzést szerveztünk a drogot fogyasztó tanulóink kiszűrésére. Nagyon fontos, hogy amikor szembesülünk a szenvedélybetegség problémájával, helyes módszert alkalmazzunk a kezeléséhez. Az empátia, a fiatal bizalmának elnyerése, a probléma lényegének átlátása, nélkülözhetetlen ebben a helyzetben.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezések során történik a tanítási órákon, az óra közi szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal, kéréseikkel, egyéni gondjaikkal, információt kérhetnek személyükről és az osztályközösségről az osztályfőnöktől és az iskola vezetőjétől. a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnökök és a szaktanárok foglalkoznak.

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréje a következő fórumokat működteti az iskola és a diákönkormányzat:

Iskolagyűlés – a tájékoztatás elsődleges formája

A diákokat az intézmény vezetője és a nevelőtestülete rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről és tervekről

Diákközgyűlés - a diákok véleménynyilvánításának elsődleges formája

Az a fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét, vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kér. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

A Máltai Szeretetszolgálat iskolájában dolgozó pedagógustól elvárás, hogy vállalja a máltai szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normákat és ennek megfelelően végezze munkáját, élje meg hivatását.

Nevelő és nem csak oktató. nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés.
Probléma érzékeny, azokat megfelelő tapintattal kezeli.
Egyénisége a fő nevelő eszköze.
Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért.
Munkáját igyekszik mindig vidáman, jó hangulatban végezni, saját problémáit az intézményen kívül hagyni.
Következetes, nem részrehajló.
Aktív tagja az iskola pedagógus közösségének. Munkatársaival való kapcsolatára a közös cél és feladatok pozitív hatással vannak, a nehézségek lebirkózásában segítik egymást.
Folyamatosan fejleszti önmagát a pedagógia, a szakma és erkölcs, etika terén. Az oktatással kapcsolatos feladatait pontosan, precízen ellátja.
Saját tanítványát, vagy az iskola más diákjait magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja.

A konkrét feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott munkaköri leírások tartalmazzák.

9. A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola igen fontosnak ítéli, hogy rendszeresen egyeztessen a szülőkkel a nevelési célokról, elvekről és módszerekről. Csak egymást erősítve lehet eredményt elérni a fiatalok nevelésében.

-Évente egy alakalommal az iskola szülői fórumot tart, s azon az iskola vezetője beszámol az iskola helyzetéről, a nevelési célok megvalósulásáról, az iskola és környezetének kapcsolatáról, az iskola kisugárzott képéről.

-Egy osztály tanulóinak szülőivel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Ennek formája elsősorban az osztály szülői értekezlet, amelyet félévente: október elején és február elején tart. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a tanév rendjéből azt, ami a tanulókat és a szülőket közvetlenül érinti. Előadja osztályfőnöki nevelési programját. A tanév folyamán rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket nevelési programjának megvalósulásáról, az iskola programjairól, a nevelési helyzetről, a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról.

-Ha a tanuló magatartásában vagy tanulmányaiban jelentős változást tapasztal, akkor a pedagógus eset-megbeszélést kezdeményez, s ha kell, írásban külön is behívhatja a szülőket. A pedagógus - amennyire ezt elfoglaltsága megengedi - álljon készen arra, hogy kérésére külön egyeztetett időpontban a szülőt meghallgassa, illetve tájékoztassa.

-Az osztályfőnök a beiratkozást követően, ha szükségesnek ítéli családlátogatást tesz, hogy megismerje a család életkörülményeit, s annak ismeretében egyénre szabott nevelési programot illetve gondozást megtervezhessen . Az iskola pedagógusai októbertől szülői kérésre fogadóórát tartanak, amelyen egyéni tájékoztatási adnak a tanulókról a szülők számára.

-Az iskola a tanulók magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről, valamit az iskolai élet jelentős eseményeiről, az aktuális tudnivalókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel hitelesített ellenőrző füzetben. Ugyanebben módja van szülőnek az iskola számára üzenetet küldeni.

-A szülők képviseletében a szülő megbízásából eljárhat olyan nagykorú személy, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

10. Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai

A szociális gondozó és ápoló szakma szakmai és vizsgakövetelménye szerint a képzés megkezdésének feltétele a 3 éves képzés estén az alapfokú iskolai végzettség. Bemeneti kompetenciák, egészségügyi és pályaalkalmassági követelmények nincsenek előírva, de a szakma jellegéből következően középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalokat nem tudunk fogadni. Jelentkezés a KIR rendszeren keresztül történik a tanév rendje szerint. a jelentkezőknek nem szükséges a központi felvételi megírása, a hozott pontok alapján döntünk a felvételről.

Egyedi esetekben, ha az ismerkedő beszélgetés alkalmával felmerül a súlyos pszichiátriai betegség megléte a jelentkezőnél, illetve folyó rendőrségi ügye van, az iskola tantestülete az orvosi szakvélemény, illetve a rendőrségi eljárás súlyossága alapján úgy dönthet, hogy a jelentkezőt nem veszi fel. Ezzel védeni kívánja a többi jelentkezőt és a leendő gondozottakat, ápoltakat.

Két éves képzés esetén (felnőttoktatás), amikor már csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik a felvétel feltétele a középiskola tízedik évfolyamának eredményes teljesítése. Jelentkezés az iskola jelentkezési lapjának megküldésével történik, áprilistól-júniusig, illetve pótfelvétel augusztusban.

A nappali munkarend szerinti osztályokba a rászorultság és a tanulási motivációt vizsgáló felvételi beszélgetés alapján vesszük fel tanulóinkat, amennyiben a már korábban megnevezett kizáró okok közül egyike sem szerepel.

Felnőtt tagozatunk esti tagozata munka melletti képzés. A jelentkezőkkel felvételi beszélgetést folytatunk a szakmai motivációjukról.

Átvétel

Minden hozzánk átjelentkező tanulót fogadunk, a korábban leírt eljárás szerint, amíg a létszámunk engedi.

Tanév közben átvétel más iskolából – az igazgató egyedi döntése alapján különbözeti vizsgával vagy anélkül történhet. Amennyiben szükséges a különbözeti vizsga letétele, egyéni segítségnyújtással támogatjuk a tanuló különbözeti vizsgára történő felkészülését. Esetlegesen türelmi idő biztosításával segítjük. Ha szükséges a szakmai gyakorlatok pótlását segítjük és a pótlásokat a tanév végéig kell megtenni.

11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A szakmai és vizsgakövetelményekben a szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához nincsen pályaalkalmassági követelmény meghatározva, a tanulás megkezdéséhez.

11.1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló CXC. Tv 7.§ (1) bekezdésében foglalt ai) pont előírásának megfelelően szabályozzuk a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. Vizsgaszabályzatunkat a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján készítettük.

11.2. A vizsgaszabályzat hatálya, a vizsgák típusai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik.

Ezen vizsgák típusai:

osztályozó vizsgák,
különbözeti vizsgák,
javítóvizsgák,
pótlóvizsgák.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

A tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A tanuló javítóvizsgát tehet: ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézményünkbe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

11.3. Általános szabályok az írásbeli és szóbeli vizsgákra

A tanulmányok alatti vizsgákat abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78§ alapján szervezzük meg. A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei:

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelölünk ki. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül jelöljük ki a vizsgaidőszakot azzal, hogy osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhetünk.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

Az írásbeli vizsgákon az ülésrendet úgy alakítjuk ki, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, illetve ne segíthessék. Kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A válaszok kidolgozásának megkezdése előtt a vizsgázó mindegyik lapján feltünteti a nevét, a tantárgy nevét és a dátumot. A rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Az íróeszközökről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk. Egy napon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet le. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt ráírja a feladatlapra. A vizsgázó folytathatja a vizsgát, de a vizsga befejeztével az igazgató kivizsgálja az esetet.

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

A vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

11.4. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az iskola pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei és az értékelés szabályai vizsgatárgyanként a helyi tantervben kerülnek részletezésre. A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) , szaktanárok állapítják meg.

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a Házirend 1.-2. számú melléklete tartalmazza.

II. HELYI TANTERV

1. A képzés felépítése, szakaszai

Iskolánkban a szakiskolai oktatás nappali és esti munkarend szerint folyik.

34 762 01 OKJ számú szociális gondozó és ápoló szakma

szakiskola nappali tagozat 9-11. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás nappali tagozat 11-12 évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás esti tagozat 11 – 12. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

A 2016/2017-es tanévtől bevezetendő érettségire épülő szakképzés:

54 762 03 Szociális szakgondozó

szakiskola felnőttoktatás esti tagozat 13 – 14. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás nappali tagozat 13 – 14. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

2. Választott kerettanterv

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: Kerettanterv a szakiskolák számára –közismereti tantárgyakhoz

Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként
Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint

14/2013.(IV.5) NGM rendelet 2. Számú melléklete: 1.67. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez

14/2013.(IV.5) NGM rendelet 2. Számú melléklete: 2.103. SZAKKÉPZÉSI

KERETTANTERV a 54 762 03 Szociális szakgondozó megnevezésű szakképesítéshez

2.1. A kerettantervekhez meghatározott óraszámok

A közismereti és szakmai órák aránya a három évfolyamos szociális gondozó és ápoló szakképzésen

Területek	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Közismeret
Kötött órák	15 óra	9 óra	6 óra
Szabadon felhasználható órakeret	3 óra	2 óra	3,5 óra
Összesen	18 óra	11 óra	9,5 óra
Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák	14,5 óra	23 óra	23 óra
Szabadon felhasználható órakeret	2,5 óra	2 óra	2,5 óra
Összesen	17 óra	25 óra	25,5 óra
Heti összes óraszám	35 óra	36 óra	35 óra

A szakmai óraszámok megoszlása a kétéves szociális gondozó és ápoló képzésen

évfolyam	heti óraszám szabadsáv nélkül	éves óraszám szabadsáv nélkül	heti óraszám szabadsávval	éves óraszám szabadsávval
1. évfolyam	31,5 óra/hét	1134 óra/év	35 óra/hét	1260 óra/év
Ögy.		160 óra		160 óra
2. évfolyam	31,5 óra/hét	1008 óra/év	35 óra/hét	1120 óra/év
Összesen:		2302 óra		2540 óra

A 2013-ban kiadott kerettanterv 2013. szeptember 1-jétől került bevezetésre felmenő rendszerben, az alábbiak szerint:

A közismereti órák eloszlása

Tantárgyak	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Magyar - Kommunikáció	2 óra	1 óra	1 óra
Idegen nyelv	2 óra	2 óra	2 óra
Matematika	2 +1óra	1 óra	-
Társadalomismeret	2 óra	1 óra	-
Természetismeret	3 óra	-	-
Testnevelés*	5 óra	5 óra	5 óra***
Osztályközösség-építő Program	1 óra	1 óra	1+0,5 óra
Összesen:	18 óra	11 óra	9,5 óra

* A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

** Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, óraszámai

A tantárgyi követelményeken túl, képzésünkben nem szerepelnek plusz tantárgyak. Az erre használható plusz óraszámot beépítettük a tanmenetbe. Ennek oka az iskola profiljában rejlik. Gyermekeink többsége tanulási nehézségekkel küzd, ezért a kötelező tananyag elsajátítása náluk több időt vesz igénybe.

A szabadon felhasználható órakereteket a közismereti tantárgyaknál az matematikához, magyar-kommunikáció és osztályközösséget építő programhoz tettük, a szakmai tantárgyaknál pedig egyes gyakorlatok óraszámát és egyes egészségügyi tantárgyak elméleti óraszámát növeltük meg. Így ezeken az órákon minden tanulónak kötelezően részt kell vennie.

3.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

Pedagógiai programunk alapja a szakmai képzés, ezért a szakmához illő tankönyveket használunk, amelyeket az NSZFI ajánl, illetve tanáraink saját jegyzeteiket bocsájtják a diákok rendelkezésére. A tankönyvek az iskolai könyvtár tulajdonát képzik és a diákok innen kölcsönzik ki a szükséges ideig.

A szemléltető eszközöket folyamatosan igyekszünk bővíteni. Számítógép és internet használat is segíti a tanulók felkészülését.

Azon témakörökhöz melyekhez nincsen az iskolánk számára jól használható tankönyv , a szaktanárok saját jegyzeteiket, illetve egyéb cikkek fénymásolatait használják.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét pedagógiai programunk 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. A NAT szemléletének megvalósulása az oktatásban

Iskolánk jól körülhatárolható, karakteres hozzáállását a nevelés- oktatás területén kifejtésre került nevelési programunk elején. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ideológiai alapjain építkezve, szilárd erkölcsi fundamentumot, nemzeti öntudatot, hazafias érzelmeket, állampolgári kötelességtudatot, a demokrácia tiszteletét neveljük a nálunk tanuló diákokba. Programunk szerves része az önismeret, a szocializáció, a családi életre nevelés, mert ezek elsajátítása nélkül aligha válhat valaki elhivatott segítővé. A testi és lelki egészségre nevelés, környezettudatosság, média tudatosság, tanulásmódszertan, beépülnek a tananyagba, ugyanúgy, mint a gazdasági és pénzügyi ismeretek. Mindezeket a következő tantárgyak tartalmazzák: hittan, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, mentálhigiéné, társadalomismeret, egészségügyi tantárgyaink, az osztályfőnöki órák témái.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

6. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások

Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása.

Feladatai:

környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások
sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása
állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység.

A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon a nappali tagozaton lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

7. Az iskolai beszámoltatás formái és rendje és a tanulók értékelése

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszám + egy osztályzattal.

A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.

A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.

A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők:

az évközi osztályozás,
a félévi értesítő,
az év végi bizonyítvány,
szakmai vizsga.

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének.

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
mindig személyre szabottak legyenek,
szigorúan következetesek legyenek,
vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

Nappali tagozat

A tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése a szaktanárok feladata a tanórákon. A tanulók előzetes bejelentés nélkül feleltethetők írásban vagy szóban az előző órák anyagából. Témakörök lezárása témazáró dolgozattal történik, melyet legalább egy héttel hamarabb be kell jelenteni a diákok számára, és amelynek osztályzata kétszeresen súlyozott a szóbeli feleletekhez, házi dolgozatokhoz képest. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat egy osztály.

A törvényi előírásoknak megfelelően szintvizsgát szervezünk az első szakképzési évfolyam tanévébe, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Ennek eredménye háromszoros súllyal kerül beszámításba az év végi osztályzat kialakításakor. A szintvizsga célja a tanulók szakmai tudásának mérése és értékelése, és útmutatóként szolgál a következő tanév felzárkóztató foglalkozásainak szervezéséhez.

A közismereti tantárgyakból a tanév elején tájékozódás céljából szintfelméréseket végzünk, ezek eredménye befolyásolja a tanórák későbbi felépítését és tartalmát. A számonkérés formája ezekből a tantárgyakból is írásbeli és szóbeli lehet, illetve itt nagyobb hangsúlyt kapnak a házi dolgozatok. Egy-egy témakör befejezése témazáró dolgozattal zárul. Tanév végén szintén felmérés következik, melyre a tanulók osztályzatot is kapnak. Ez az osztályzat kétszeres súllyal kerül beszámításba az év végi jegy kialakításakor. A tanár számára a felmérés megmutathatja munkája hatékonyságát és eredményességét, illetve segíthet a következő tanév feladatainak tervezésében.

A 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlattal zárul. A kórházi gyakorlat tapasztalatai, a szociális terepgyakorlatok tapasztalatai és az osztályozó értekezleten hallottak alapján az osztályfőnökök írásbeli értékelést készítenek a diákok szakmai előre meneteléről és pályaalkalmasságáról.

Felnőtt tagozat

A felnőtt képzés nappali munkarend és esti tagozatos formában történik. A beszámoltatás a nappali munkarend szerint tanulóknál megegyezik a nappali tagozattal, esti tagozaton a beszámoltatás formája a témakörök lezárásakor a szaktanár által meghatározott formában történhet. ( házi dolgozat, írásbeli beszámoló, teszt) A tantárgyak befejezésekor, illetve a több féléves tantárgyaknál félévenként szóbeli beszámoltató vizsgát tartanak a szaktanárok, melyeknek eredményi háromszoros súlyozással szerepelnek a záró osztályzatok kialakításánál.

A kórházi gyakorlatról és a szociális terepgyakorlatokról a gyakorlat vezetői írásos értékelést adnak.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján a megfelelő súlyozással. Az osztályzatról a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

7.1. A tanulók magatartásának értékelése

Magatartás	példás	jó	változó	rossz
1. Fegyelmezettsége	Nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható	megfelelő	Másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni	Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív
2.Viselkedés kultúrája, hangneme	Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias	Kevés kivetnivalót hagy maga után	Udvariatlan, nyegle	Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó
3.Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai	Pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményező	Részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú	Nem árt, ingadozó, vagy közömbös, vonakodó	Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
4. Házirend betartása	Betartja, arra ösztönös	Néha hibázik	Részben tartja be	Sokat vét ellene
5. Felelősségérzete	nagyfokú	Időnként feledékeny	ingadozó	Felelőtlen megbízhatatlan
6. Hiányzásai	Igazolatlan óráinak száma: nincs	Igazolatlan óráinak száma: Max: nincs	Igazolatlan óráinak száma: Max: 5	Igazolatlan óráinak száma: 10 vagy annál több
7. Késések	Max.: 3	Max.: 5	Max.: 10	20-nál több

7.2. A tanuló szorgalmának értékelése

Szorgalom	példás	Jó	változó	Hanyag
1.Tanulmányi munkája	Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére	Figyelmes, törekvő	ingadozó	hagyag, lassító
2. Munkavégzése	Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan	Rendszeres, többnyire önálló	Rendszertelen, hullámzó, öntudatlan	Megbízhatatlan, gondatlan
3. Kötelességtudata	Kifogástalan, precíz	Megfelelő, néha ösztökélni kell	Felszerelése gyakran hiányos	Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs
4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája	Rendszeres, érdeklődő	Ösztönzésre dolgozik	ritka	Egyáltalán nem

7.3. Tantárgyi minősítések

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk.

Ennek megfelelően az osztályzat akkor

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre).

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Az értékeléseknél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra.

Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

Iskolánkban és szakmai készségfejlesztés tantárgyakból a tanulók nem kapnak osztályzatot. A tanulmányi könyvbe és a törzslapba a megfelelt, illetve nem felelt meg bejegyzés kerül.

7.4 . A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, akinek hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban előírt mértéket, valamint az év végi osztályzáskor, az osztályozóvizsgán, vagy a javítóvizsgán teljesítette minden tantárgy minimális követelményeit. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamilyen tantárgy követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.

Az egyes tantárgyak követelményeit a tantárgyak tantervei tartalmazzák.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejéről a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt.

7.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei, korlátjai

Az otthoni felkészülés célja: Az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, rögzítése. A tanulóknak ajánljuk, hogy az iskolában aznap tanultakat ismételjék át délután, javítva a tanulás hatékonyságát.

Az írásbeli házi feladat is a tananyag elmélyítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlag diákjaink képességét és munkabírását, koncentrálóképességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt.
a hosszabb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat ( pl. házi dolgozat) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt meghatározzuk
a tanítási szünetek időtartamára (őszi, téli, tavaszi szünet, több napos ünnep) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas feladatokat határozzunk meg.

8.Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei.

Iskolánk egyik alapelve a kis létszámú osztályokkal történő munka, mert így tudunk csak eleget tenni a „gondoskodva oktatás” mottónknak. Ezért nincs szükség az osztályok csoportokra való bontására. Kivételt képezhet az iskolában történő gyakorlati oktatás, ha az osztályok létszáma meghaladja a Nkt. által előírt maximális csoport létszámot. Ebben az esetben kialakítjuk a megfelelő létszámú célcsoportokat, úgy, hogy a differenciált oktatás megvalósuljon.

9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Netfit rendszer alkalmazásával. NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében.

Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot, amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi, hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi állapotára.

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanár köteles vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik.

10.Egészségnevelés elvei az iskolában

Az egészségnevelés színterei

Tartalma

Eszközök

Személyi feltételek

Iskolai tanórákon:

/ápolási, gondozási alapismeretek,

elsősegélynyújtás,

klinikai ismeretek

mentálhigiéne,

pszichológia/

megtanítani az egészség értékét és a vele való gazdálkodást (A családi szocializáció során ezt már részben elsajátíthatjuk, de ez iskolai és közösségi feladat is.)
biztonságos, egészséges élettér kialakítása
betegségeket előidéző tényezők, kórokozók ismerete
betegségek esetén használatos fertőtlenítő módszerek
házipatika összeállítása
gyógyszerfogyasztási szokások
a lázcsillapítás formái és gyakorlata
a korszerű, egészséges táplálkozás alapelvei
az egészséges és gyógyító étrend összeállítása
az ember szükséges személyi higiénéjének ismerete
háztartási műveletek higiénéje
a pihenés jelentősége, formái
a rendszeres mozgás, a sport jelentősége
az egészségmegtartás negatív mutatóinak ismerete és javítása
a szenvedélybetegségek formái, veszélyei
az időben orvoshoz fordulás és az egészségüggyel való együttműködés jelentősége
stressz tűrés, stressz kezelés, a stressz veszélyei
a kornak megfelelő kiegyensúlyozott szexuális élet; a tabuk és titkolózás káros hatásai, veszélyei és a másság kezelése, elfogadása és elfogadtatása
a környezet tisztelete, kellemessé, egészségessé tétele
baleset megelőzés
alapfokú elsősegélynyújtás elsajátítása
súlyos betegek gondozása; gyógyíthatatlan betegek, haldoklók gondozása, elkísérése
természetes gyógymódok alkalmazása

Tankonyha
Egészségügyi demonstrációs tanterem
Tanterem
Tornaterem, sportpálya

Orvos
Védőnő
Egészségügyi szakoktató
Mentálhigiénikus
osztályfőnök

Iskolán kívüli tevékenység:

szabadidős programok
uszoda
szociális intézmények

Meghatározott betegségeket illetően játékfilmek vetítése
Egészségügyi intézmények látogatása
Tanulmányi kirándulások egészségügyi intézményekben
Vakok intézetének meglátogatása
Betegellátás a gerontológiában: önkéntes munka a Magyar Máltai Szeretetszolgálat különböző karitatív szolgálataiban
Személyes problémák, életkrízisek személyes követése
Úszás

Uszodabérlet, melyet az iskola vásárol
könyvtár

Mentálhigiénés szakember
Az MMSZ munkatársai
Osztályfőnökök
Az iskola pedagógusai

11. Környezeti nevelési program

A környezeti nevelés

a.az ember eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,

b.természet és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

c.a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

d.s mindezek eredményeképpen környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező egésznek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

A környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

Az intézmény hulladék-, energia és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére.

A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.

Konkrét célok és feladatok

A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola színterén.
A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.
A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.
A szelektív hulladékgyűjtés beindítása
A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani.

A megvalósítás színterei, eszközei és módszerei

Iskolánk környezeti nevelését közvetlenül a szociális gondozás és klinikai tantárgyakba építjük be, illetve az osztályfőnöki órák témáiba.

A szociális terepgyakorlatokon és a kórházi gyakorlatokon figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink észrevegyék azokat a tennivalókat, amelyek környezetük állapotának megóvására irányulnak. Tudják, mivel akadályozhatják meg annak romlását, illetve készek legyenek arra, hogy javítsanak a megromlott állapotokon. A kórházi gyakorlatok során diákjaink találkoznak a veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának problémájával is.

A tantárgyi kereteken túl a mindennapjainkban is megvalósul a környezeti nevelés:

A személyes egészséges higiéné elvárásával, elérésének tanításával. Lehetőségünk van rászorulóknak ehhez tisztálkodási eszközöket és lehetőséget rendszeres biztosítani.

Iskolánk közelében szelektív hulladékgyűjtő konténerek találhatók, így könnyen megvalósítható az iskolán belül a szelektív hulladékgyűjtés és tárolás.

Feladatunknak tekintjük a dohányzás károsító hatásaival megismertetni a tanulókat.

A tantermek, folyosók esztétikussá tételéhez szintén tanulóinktól várunk ötleteket és segítséget.

Az év jeles ünnepeire való készülődés lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk tanulóinknak, hogy hogyan lehet az ünnepeket hangulatosabbá tenni környezetünk feldíszítésével. Erre igény van családjukban, iskolánkban, idősotthonokban, ápolási otthonokban, gyermekintézményekben. Ötleteket mutatunk, hogyan készíthetünk egyszerű anyagokból saját magunk is díszeket, ajándékokat.

Tanulmányi kirándulásainkat Magyarország valamelyik kiemelkedően szép vidékén szervezzük. Az ország kulturális emlékeire és jelentős természeti értékeire hívjuk fel tanulóink figyelmét.

A környezetvédelmi témák, valamint környezetünket érintő világnapok megünneplése, feldolgozása az osztályfőnökök feladata.

12. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.

Az írásos dicséretek fajtái:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye ( tanulmányi, sport, kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka, önkéntes munka részese, stb) jutalmát a ballagási vagy tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.

13.Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Fontosnak tartjuk a tanári megújulást, a hatékony tanulást elősegítő módszerek alkalmazását iskolánkban. A hagyományos – elsősorban frontális szervezési mód – mellett fokozatosan helyet kell adnunk a sajátos pedagógiai módszerek alkalmazásának. Didaktikai és szakmódszertani megújulásunk célja a tanulási folyamat nagymértékű segítése. Iskolánkban – egyes tantárgyak esetében – tervezzük bevezetni a sajátos pedagógiai módszereket, elsősorban kooperatív oktatási módszert. Emellett a projektoktatás, a szimuláció, a szerepjáték is szerepet kap majd az órákon.

13.1. Projektoktatás

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt munka lényege, hogy a diákok gyakorlati tevékenység során dolgozzák fel a tananyagot, így könnyebben sajátítják el a tantárgyi követelményeket. Eközben az együttműködésre, kooperációra való képesség is fejlődik. A projektoktatással lehetőség nyílik egy új arculatú, sajátos légkörű, tevékenységközpontú, tanulóközpontú módszer alkalmazására. A projektoktatás a tanulás tanulására is alkalmas.

13.2. Kooperatív oktatás

A kooperatív oktatásban a tanulók kis csoportokban tevékenykednek. Alapelvei az interakció, az egymásrautaltság, az egyéni felelősség és az egyenlő részvétel. Célja az intellektuális készségek fejlesztése mellett a szociális készségek és az együttműködési képességek kialakítása. A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli kapcsolatok pozitív irányú alakulását is. Célunk, hogy kiterjesszük a sajátos pedagógiai módszerek használatát.

13.3.Tantárgytömbösítés

Tantárgytömbösít és a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje,melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva,hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.

Ezzel az eszközzel a szakmai gyakorlatok megvalósításakor élünk, mert így lehetőség adódik a szociális és egészségügyi intézmények alaposabb tanulmányozására, esetek elemzésére és megbeszélésére. A gyakorlatok közben a szupervíziót is érdemes tömbösítve tartani, amikor már van elég feldolgozandó élménye és esete a tanulóknak.

III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

Iskolánk alapfeladata a szakképzés.

Egy szakmacsoporton belül folyik a szakmai oktatás – szociális szolgáltatások (2).

Szakmai képzésünket a piacképesség, korszerűség, a munkaadók, a Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, mint fenntartó által jóváhagyott, és igényeihez történő alkalmazkodás határozzák meg.
A szakképzés feladatai összhangban vannak a nevelési programban meghatározott célokkal, alapelvekkel.

A szakképzés szervezését meghatározó jogszabályok:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet
37/2013 (V.28.) EMMI rendelet- Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei.
14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek

Iskolánkban a szakiskolai oktatás nappali és esti munkarend szerint folyik.

34 762 01 OKJ számú szociális gondozó és ápoló szakma

szakiskola nappali tagozat 9-11. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás nappali tagozat 11-12 évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás esti tagozat 11 – 12. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

A 2016/2017-es tanévtől bevezetendő érettségire épülő szakképzés:

54 762 03 Szociális szakgondozó

szakiskola felnőttoktatás esti tagozat 13 – 14. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

szakiskola felnőttoktatás nappali tagozat 13 – 14. évfolyam – szakmai vizsgával végződő

14.Óratervek

14.1.A szociális gondozó és ápoló szak óraterve a szakmai kerettanterv alapján 3 éves szakképzésre

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	9.évf.				10.évf.				11.évf.				Össz.
				9.évf.				10.évf.				11.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
közismeret
1.			Magyar - Kommunikáció	2		72		1		36		1		32		140
2.			Idegen nyelv	2		72		2		72		2		64		208
3.			Matematika	3		108		1		36		-		-		144
4.			Társadalomismeret	2		72		1		36		-		-		108
5.			Természetismeret	3		108		-		-		-		-		108
6.			Testnevelés*	5		180		5		180		5		160		520
7.			Osztályközösség-építő Program	1		36		1		36		1,5		48		120
Összesen:				18		648		11		396		9,5		304		1348
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
8.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18										18
9.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.									0,5		16		16
10.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.									2		64		64
11.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2		72		1,5		54		1		32	158
12.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		1,5		54		1		32		176
13.			Monitorozó gyakorlat		2		72		1		36					108
14.			Pszichológiai alapismeretek	3		*108*		2		72						180
15.			Egészségügyi alapismeretek	2		72		2,5		90		2		64		226
16.			Ápolási, gondozási alapismeretek	3		*108*		2		72						180
17.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72		2		72					144
18.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		54						54
19.			Klinikai ismeretek					6		*216*						216
20.			Ápolási gyakorlat						2		72					72
21.			Gondozási ismeretek					2		72						72
22.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata						1		36					36
23.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete									3,5		*112*		112
24.			Szociális munka gyakorlata										2,5		80	80
25.			Szociális gondozás									4,5		*144*		144
26.			Szociális gondozás gyakorlata										4		*128*	128
27.			Mentálhigiéné									1,5		48		48
28.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton										1,5		48	48
29.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció									1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				*140*				*140*					280
Összesen:				11	6	*396*	*356*	*17,5*	*7,5*	*630*	*410*	*16,5*	*9,0*	*528*	*288*	2608
Összesen:				35		752		36		1040		35		816		2608
						1400				1436				1120		3956
																3956
								Szakmai elmélet (60%)				Szakmai gyakorlat (40%)
								1554				1334
								60%				40%

Közismereti tantárgyak:

Magyar - Kommunikáció
Idegen nyelv
Matematika
Társadalomismeret
Természetismeret
Testnevelés
Osztályközösség-építő Program

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	2	1	1
Évi óraszám	72	36	32

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11
1.	Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció	8		8
2.	Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció	8
3.	Helyesírási ismeretek	8	4	8
4.	A nyelv és a nyelvtan rendszere	8
5.	Mondat – szöveg – jelentés	8
6.	Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete	8
7.	Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei	8
8.	Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok	8
9.	Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei	8
10.	A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban		8
11.	Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek		8
12.	Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok		8	8
13.	Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása		8	8
	ÖSSZESEN:	72	36	32

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TÁRSADALOMISMERET

Évfolyam: 9 - 10.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.
Heti óraszám	2	1
Évi óraszám	72	36

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.
1.	Magyarország Európában	2
2.	Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók	2
3.	A tudás és az iskola szerepe a társadalomban	4+2
4.	Egyén és társadalom	8+2
5.	Média és társadalom	8+2
6.	Intézményeink működése	6+2
7.	Múlt és jelen képekben és szövegekben I.	16
8.	Múlt és jelen képekben és szövegekben II.	16
9.	A tanulók teljesítményének a mérése	2	2
10.	A világkép		6
11.	A társadalmi normák – szokások és törvények		4+2
12.	A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés		6
13.	Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek		4+2
14.	Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai		4
15.	A civil társadalom – érdekvédelem		2
16.	Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás		2
17.	A tanulók teljesítményének a mérése		2
	ÖSSZESEN:	64+8	32+4

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: MATEMATIKA

Évfolyam: 9 - 10.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.
Heti óraszám	3	1
Évi óraszám	108	36

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.
1.	Számtan, algebra	10+23	4+2
2.	Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika	18+7	10
3.	Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus	18+2	10+2
4.	A geometria alapjai	18+12	8
	ÖSSZESEN:	108	36

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TERMÉSZETISMERET

Évfolyam: 9 - 10.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.
Heti óraszám	3
Évi óraszám	108

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.
1.	Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei	4
2.	Tájékozódás térben és időben	8
3.	Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!	5
4.	Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei	8
5.	Mechanikai energia	5+2
6.	Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája	6
7.	Formák és arányok a természetben Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban	8+2
8.	Elektromosság, mágnesesség	5+2
9.	Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás	5+1
10.	Atomi aktivitás	5
11.	A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés	6
12.	Mi a fény?	4
13.	Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai	6+2
14.	Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése	8+2
15.	Az evolúció színpada és szereplői	8
16.	Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése	6
	ÖSSZESEN:	97+11

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: IDEGEN NYELV

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	2	2	2
Évi óraszám	72	72	64

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	A nyelvtanulás célja	2	2	2
2.	Hogyan tanuljam az idegen nyelveket?	9+2	9	9
3.	Én és a családom	8	8	7
4.	Az otthonom	6	6+1	5
5.	Barátaim	6	6+2	6
6.	Ruhatáram télen-nyáron	5	5	4
7.	Eszem-iszom	7	7+1	6
8.	Szabadidőmben	7+1	7	6+1
9.	Válasszunk szakmát!	11+3	11+3	11+3
10.	Végre itt a nyár	4	4	4
	ÖSSZESEN:	66+6	65+7	60+4

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	1	1	1
Évi óraszám	32+40	32+4	30+18

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	Én és az iskola	6 + 1
2.	Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban	12 + 1
3.	A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai	8 + 8
4.	A közösségek belső világa(i)		14 + 2
5.	„Itthon otthon vagyok!”		14 + 1
6.	Globalizáció – lokalizáció			12
7.	Kaleidoszkóp			10
8.	Mit és miért tanultam az iskolában?			6 + 1
9.	Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése	6	4 + 1	2 + 1
10.	Én és a szakmám	18		16
11.	A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megismerése	12
	ÖSSZESEN:	32+40	32+4	30+2

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TESTNEVELÉS

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	5	5	5
Évi óraszám	180	180	150

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	Sportjátékok	35	35	36
2.	Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák	30	30	20
3.	Atlétika jellegű feladatok	25	25	29
4.	Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek	30	30	30
5.	Önvédelem és küzdősportok	15	15	10
6.	Úszás és úszó jellegű feladatok (Választható, ellenkező esetben az órák arányosan szétosztandók más tematikus területekre.)	20	20	-
7.	Egészségkultúra – prevenció	25	25	25
	ÖSSZESEN:	180	180	150

1/9. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti			I.félév	II.II. félév
Magyar - Kommunikáció	2 óra		2	2
Idegen nyelv	2 óra		2	2
Matematika	2+1 óra		3	3
Társadalomismeret	2 óra		2	2
Természetismeret	3 óra		3	3
Testnevelés	5 óra		5	5
Osztályközösség-építő Program	1		1	1
			18	18
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Munkavédelemi alapismeretek	0,5			1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1,5 +0,5	2	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		3	2
Monitorozó gyakorlat		1,5+0,5	2	2
Pszichológiai alapismeretek	2,5+0,5		3	3
Egészségügyi alapismeretek	2		2	2
Ápolási, gondozási alapismeretek	2+1		3	3
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat		2	2	2
	*10,5*	*6,5*	17	17
	35ó		35	35

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

2/10. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti				I.félév	I.II. félév
Magyar - Kommunikáció	1			1	1
Idegen nyelv	2			2	2
Matematika	1			1	1
Társadalomismeret	1			1	1
Természetismeret	-
Testnevelés	5			5	5
Osztályközösség-építő Program	1			1	1
				11	11
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1,5		1	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	1,5			2	1
Monitorozó gyakorlat		1		1	1
Pszichológiai alapismeretek	2			2	2
Egészségügyi alapismeretek	2,5			3	2
Ápolási, gondozási alapismeretek	1+1			2	2
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat		2		2	2
Társadalomismeret	1,5			1	2
Klinikai ismeretek	5+1			6	6
Ápolási gyakorlat		2		2	2
Gondozási ismeretek	2			2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		1		1	1
	17,5		7,5	25	25
	36ó			36	36

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

3/11. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti			I. félév	II.II. félév
Idegen nyelv	2		2	2
Testnevelés	5		5	5
Osztályközösség-építő Program	1+0,5		1	2
Magyar - Kommunikáció	1		1	1
			9	10
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	2		2	2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1	1	1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	1		1	1
Egészségügyi alapismeretek	1,5+0,5		2	2
Szociális munka elmélete	3,5		4	3
Szociális munka gyakorlata		1,5+1	3	2
Szociális gondozás	4.5		4	5
Szociális gondozás gyakorlata		3+1	4	4
Mentálhigiéné	1,5		2	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton		1,5	1	2
A szociális adminisztráció	1,5		1	2
	16	*9,5*	26	25
	35ó		35	35

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

14.2 A szociális gondozó és ápoló szak óraterve a szakmai kerettanterv alapján 2 éves szakképzésre

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől felnőtt NAPPALI munkarend
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
közismeret
1			Osztályfőnöki	2		72		2		72		144
Összesen:				2		72		2		72		144
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
2.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18						18
3.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
4.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					2		64		64
5.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		3,5		*126*		3		96	222
6.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		3		96		186
7.			Monitorozó gyakorlat		3		*108*					108
8.			Pszichológiai alapismeretek	4		*144*						144
9.			Egészségügyi alapismeretek	5,5		*198*		0,5		16		214
10.			Ápolási, gondozási alapismeretek	4,5		*162*						162
11.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		4		*144*					144
12.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		48		48
13.			Klinikai ismeretek	0,5		18		4		*128*		146
14.			Ápolási gyakorlat		2		72		1		32	104
15.			Gondozási ismeretek	2		72						72
16.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		1		36					36
17.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					3,5		*112*		112
18.			Szociális munka gyakorlata						1		32	32
19.			Szociális gondozás					5		*160*		160
20.			Szociális gondozás gyakorlata						3		96	96
21.			Mentálhigiéné					1,5		48		48
22.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						2		64	64
23.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				*19,5*	*13,5*	*702*	*646*	23	11	*736*	*320*	2404
Összesen:				35		1348		35		1056		2404
						1420				1128		2548

					Elméle (60%)				Gyakorlat (40%)
					1438				966
					60%				40%

1 /11 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Munkavédelemi alapismeretek	0,5		1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	3,5	4	3
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5	2	3
Monitorozó gyakorlat	3	4	2
Pszichológiai alapismeretek	4	4	4
Egészségügyi alapismeretek	5,5	6	5
Ápolási, gondozási alapismeretek	3+1,5	5	4
Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat	4	6	2
Klinikai ismeretek	0,5		1
Ápolási gyakorlat	2		4
Gondozási ismeretek	2	2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata	1		2
osztályfőnöki	2	2	2
összesen	35	35	35

2/12 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	2	2	2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	3	3	3
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	3	3	3
Egészségügyi alapismeretek	0,5	1
Társadalomismeret	1,5	2	1
Klinikai ismeretek	4	4	4
Ápolási gyakorlat	1	1	1
Szociális munka elmélete	3,5	3	4
Szociális munka gyakorlata	1	1	1
Szociális gondozás	5	5	5
Szociális gondozás gyakorlata	3	3	3
Mentálhigiéné	1,5	2	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton	1,5+0,5	2	2
A szociális adminisztráció	1,5	1	2
osztályfőnöki	2	2	2
összesen	35	35	35

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől felnőtt ESTI tagozat
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
1.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,25		9						9
2.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
3.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					1		32		32
4.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2,5		90		1		32	122
5.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2		72		2		64		136
6.			Monitorozó gyakorlat		2		72					72
7.			Pszichológiai alapismeretek	2		72						72
8.			Egészségügyi alapismeretek	3		*108*		0,5		16		124
9.			Ápolási, gondozási alapismeretek	2		72						72
10.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72					72
11.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1		32		32
12.			Klinikai ismeretek	0,25		9		3		96		105
13.			Ápolási gyakorlat		1		36					36
14.			Gondozási ismeretek	2		36						36
15.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		0,5		18					18
16.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					2		64		64
17.			Szociális munka gyakorlata						0,5		16	16
18.			Szociális gondozás					3		96		96
19.			Szociális gondozás gyakorlata						2		64	64
20.			Mentálhigiéné					1		32		32
21.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						0,5		16	16
22.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1		32		32
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				*11,5*	8	*378*	*448*	15	4	*480*	*128*	1434
Összesen:				19,5		826		19		608		1434

	Kerettanterv szerint kötelező nappali óraszám 2540 óra, esti tagozat minimum 50%, azaz 1270 óra.
							Elméle (60%)		Gyakorlat (40%)
						858			576
						60%			40%

1 / 11 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Munkavédelemi alapismeretek	0,25		0,5
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	2,5	3	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2	2	2
Monitorozó gyakorlat	2	2	2
Pszichológiai alapismeretek	2	2	2
Egészségügyi alapismeretek	3	3	3
Ápolási, gondozási alapismeretek	2	2	2
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat	2	2	2
Klinikai ismeretek	0,25		0,5
Ápolási gyakorlat	1	1	1
Gondozási ismeretek	2	2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata	0,5		1
összesen	19,5	19	20

2/12 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	1	1	1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	1	1	1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2	2	2
Egészségügyi alapismeretek	0,5	1
Társadalomismeret	1	1	1
Klinikai ismeretek	3	3	3
Szociális munka elmélete	2	2	2
Szociális munka gyakorlata	0,5	tömbösítve
Szociális gondozás	3	3	3
Szociális gondozás gyakorlata	2	2	2
Mentálhigiéné	1	1	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton	0,5	tömbösítve
A szociális adminisztráció	1	1
összesen	19	18	18

14.3 A szociális szakgondozó szak óraterve a szakmai kerettanterv alapján 2 éves szakképzésre

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ szakképzés összesített óraterve a 2016/2017-es tanévtől felnőtt NAPPALI munkarend
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/13.évf.				2/14.évf.				Össz.
				1/13.évf.				2/14.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
közismeret
1			Osztályfőnöki	1		36		1		32
Összesen:				1		36		1		32		0
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
2.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18						18
3.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
4.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					2		64		64
5.	10525-12	A szociális ellátás általános tevékenységei	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		5		*180*					180
6.			Társadalomismeret	4		*144*						144
7.			Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat		4		*144*					144
8.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	4,5		*162*						162
9.			Pszichológiai és pedagógiai ismeretek	5		*180*						180
10.			Pszichológiai gyakorlat		2		72					72
11.			Egészségügyi alapismeretek	4		*144*						144
12.	10559-12	Elsősegélynyújtási feladatok	Népegészségügyi ismeretek	2		72						72
13.	10559-12	Elsősegélynyújtási feladatok	Az elsősegélynyújtás gyakorlata		2		72					72
14.	10556-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Ápolási ismeretek					3		96		96
15.			Alapápolási gyakorlat						3		96	96
16.			Gondozási ismeretek					2		64		64
17.			Gondozási szükségletek					2		64		64
18.			Gondozási gyakorlat						2		64	64
19.	10574-12	Személyes gondoskodás	A szociális munka					3		96		96
20.			A szociális munka gyakorlata						2		64	64
21.			Szociális gondozás					3,5		*112*		112
22.			A szociális gondozás gyakorlata						2		64	64
23.			A szociális szakember személyiségének védelme	1		36		1		32		68
24.	10575-12	Szociális szervezés	Gazdálkodási alapismeretek					2		64		64
25.			A szociális intézmények gazdálkodása					1		32		32
26.			Vezetési szervezési ismeretek					0,5		16		16
27.			Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat						0,5		16	16
28.	10576-12	Szakgondozási adminisztráció	Szociális szolgáltatások adminisztrációja					1		32		32
29.			Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata						0,5		16	16
30.			Számítástechnikai ismeretek					1		32		32
31.			Számítástechnikai ismeretek gyakorlata						1,5		48	48
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				21	13	*756*	*628*	*22,5*	*11,5*	*720*	*368*	2472
Összesen:				35		1384		35		1088		2472
						1420				1120		2540

					Elméle (60%)				Gyakorlat (40%)
					1476				996
					60%				40%

1 /13 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás*

	heti óraszám	I.félév	II. félév
Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	5	5	5
Társadalomismeret	4	4	4
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat	4	4	4
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	4,5	5	4
Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek	4,5+0,5	5	5
Pszichológiai gyakorlat	2	2	2
Egészségügyi alapismeretek	3+1	4	4
Népegészségügyi ismeretek	2	2	2
Elsősegélynyújtási gyakorlat	1,5+0,5	2	2
A szociális szakember személyiségének védelme	1	1	1
osztályfőnöki	1	1	1
összesen	35	35	35

*A 2016-2017. tanévtől induló képzésben

2/14 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	I.félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek ( foglalkoztatás 1)	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv( fog. 2.	2	2	2
Ápolási ismeretek	2,5+0,5	3	3
Alapápolási gyakorlat	2,5+0,5	3	3
Gondozási ismeretek	1,5+0,5	2	2
Gondozási szükségletek	1,5+0,5	2	2
Gondozási gyakorlat	1+1	2	2
A szociális munka	3	3	3
A szociális munka gyakorlata	2	2	2
Szociális gondozás	3,5	4	3
A szociális gondozás gyakorlata	2	2	2
A szociális szakember személyiségének védelme	1	1	1
Gazdálkodási alapismeretek	2	2	2
A szociális intézmények gazdálkodása	1	1	1
Vezetési szervezési ismeretek	0,5	1
Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat	0,5		1
Szociális szolgáltatások adminisztrációja	1	1	1
Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata	0,5		1
Számítástechnikai ismeretek	1	1	1
Számítástechnikai ismeretek gyakorlata	1,5	2	1
osztályfőnöki	1	1	1
összesen	35	35	35

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ szakképzés összesített óraterve a 2016/2017-es tanévtől felnőtt ESTI munkarend
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/13.évf.				2/14.évf.				Össz.
				1/13.évf.				2/14.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
2.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18						18
3.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
4.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					2		64		64
5.	10525-12	A szociális ellátás általános tevékenységei	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		3		*108*					108
6.			Társadalomismeret	2		72						72
7.			Társadalomismeretiés szociálpolitikai gyakorlat		2		72					72
8.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2		72						72
9.			Pszichológiai és pedagógiai ismeretek	2		72						72
10.			Pszichológiai gyakorlat		1		36					36
11.			Egészségügyi alapismeretek	3		*108*						108
12.	10559-12	Elsősegélynyújtási feladatok	Népegészségügyi ismeretek	2		72						72
13.	10559-12	Elsősegélynyújtási feladatok	Az elsősegélynyújtás gyakorlata		1,5		54					54
14.	10556-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Ápolási ismeretek					2		64		64
15.			Alapápolási gyakorlat						1		32	32
16.			Gondozási ismeretek					1		32		32
17.			Gondozási szükségletek					1		32		32
18.			Gondozási gyakorlat						1		32	32
19.	10574-12	Személyes gondoskodás	A szociális munka					2		64		64
20.			A szociális munka gyakorlata						1		32	32
21.			Szociális gondozás					2		64		64
22.			A szociális gondozás gyakorlata						1		32	32
23.			A szociális szakember személyiségének védelme					1		32		32
24.	10575-12	Szociális szervezés	Gazdálkodási alapismeretek					1		32		32
25.			A szociális intézmények gazdálkodása					0,5		16		16
26.			Vezetési szervezési ismeretek					0,5		16		16
27.			Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat						0,25		8	8
28.	10576-12	Szakgondozási adminisztráció	Szociális szolgáltatások adminisztrációja					0,5		16		16
29.			Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata						0,25		8	8
30.			Számítástechnikai ismeretek					0,5		16		16
31.			Számítástechnikai ismeretek gyakorlata						0,5		16	16
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				*11,5*	*7,5*	*414*	*430*	*14,5*	5	*464*	*160*	1468
Összesen:				19		844		19,5		624		1468

					Elmélet (60%)				Gyakorlat (40%)
					878				590
					60%				40%

1 / 13 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás*

	heti óraszám	I.félév	II. félév
Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	3	3	3
Társadalomismeret	2	2	2
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat	2	2	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2	2	2
Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek	2	2	2
Pszichológiai gyakorlat	1	1	1
Egészségügyi alapismeretek	3	3	3
Népegészségügyi ismeretek	2	2	2
Elsősegélynyújtási gyakorlat	1,5	2	1
összesen	19	19	19

*A 2016-2017. tanévtől induló képzésben

2/14 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	I. félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek ( foglalkoztatás 1)	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv( fog. 2.	2	2	2
Ápolási ismeretek	2	2	2
Alapápolási gyakorlat	1	1	1
Gondozási ismeretek	1	1	1
Gondozási szükségletek	1	1	1
Gondozási gyakorlat	1	1	1
A szociális munka	2	2	2
A szociális munka gyakorlata	1	1	1
Szociális gondozás	2	2	2
A szociális gondozás gyakorlata	1	1	1
A szociális szakember személyiségének védelme	1	1	1
Gazdálkodási alapismeretek	1	1	1
A szociális intézmények gazdálkodása	0,5	1
Vezetési szervezési ismeretek	0,5	1
Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat	0,25		0,5
Szociális szolgáltatások adminisztrációja	0,5		1
Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata	0,25		0,5
Számítástechnikai ismeretek	0,5	1
Számítástechnikai ismeretek gyakorlata	0,5		1
összesen:	19,5	19	20

15. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

15.1 A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját ezen pedagógiai program alapján.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje három tanévre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig szól.

15.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

15.3 A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására:

az iskola fenntartója;
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség, szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójának (vezetőségének) javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

15.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.

az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az iskola igazgatójánál,
az iskola honlapján.

16. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2015. …………………....-n tartott ülésén véleményezte és jóváhagyta, elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015.

az iskolai diákönkormányzat képviselője

A Pedagógiai Programot az iskolai szülői munkaközössége a 2015. …………………....-n tartott ülésén véleményezte és jóváhagyta, elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015.

az iskolai szülői munkaközösségének elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2015……………… tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Budapest, 2015.

...........................................................

a nevelőtestület tagja a nevelőtestület tagja

A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta.

Budapest, 2015.

Győri-Daniné Szabó Mónika

igazgató

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola Pedagógiai programjával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, mint az iskola fenntartója egyetért és a ……………….. számú, …………………….napján kelt határozatával jóváhagyta.

Milibákné Veres Erika

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

Ügyvezető igazgatója

« Vissza