A pedagógiai programmal kapcsolatos legfontosabb hatályos jogszabályokat a 2011.éviCXC.törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről határozza meg.

A rendelet ide vonatkozó részei rövidített formában:

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ac) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

aj) a felvétel és az átvétel helyi szabályait,

ak) az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

ba) a választott kerettanterv megnevezését

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

be) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

bl) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

bm) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

c) szakképző iskola esetén a szakmai programot.

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Iskolánk a szakképzés iránt elkötelezett. Tevékenységünk központjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink számára a szakma gyakorlására történő felkészülést, illetve lehetőséget ad az érettségi vizsga letételére is a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően.

Arra törekszünk, hogy a diákok korszerű, alkalmazható tudásra tegyenek szert, legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Alapfeladatunk olyan piacképes szakképzettségek nyújtása, mellyel keresett munkaerővé képesek válni az iskolánkban végzett diákok mind szociális-, mind az egészségügy területén.

Hiszünk benne, hogy minden gyermek alakítható, formálható, ezért nagy figyelmet fordítunk a személyiség fejlesztésre, a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

Megfelelő tanulási motiváció kialakítása után, feladatunk a szakmákhoz kötődő, minél magasabb szintű ismeretek elsajátíttatása, az összefüggések felismertetése, a tanultak alkalmazása és gyakoroltatása.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. Az egészségügyi vagy szociális szakmai gyakorlatok során, diákjaink nap mint nap találkoznak azokkal az elesett emberekkel, akikért az iskola elvégzése után dolgozni fognak. Olyan élettapasztalatokat szerezhetnek, melyek az oktató-nevelő munkának elengedhetetlen részei. Az iskola védett környezetet nyújt ezen tapasztalatok és élmények feldolgozására, a tanárok segítik őket ebben.

A szakmák elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásán túl fontos feladatunk a szakmához szorosan hozzátartozó erkölcsi tudatosság kialakítása, melynek egyik alapja számunkra a keresztényi értékrend.

Célunk olyan fiatalok nevelése, akik számára legfontosabb az élet tisztelete. Nevelnünk kell felelősségre, helyes választani tudásra, tudásvágyra, nyitottságra, egészséges jövőkép igényére.

Diákjaink életkori sajátosságaikból adódóan még gyakran nincsenek tisztában saját értékeikkel, önbecsülésük alacsony. Így feladataink közé tartozik az is, hogy megismertessük őket önmagukkal, személyiségük pozitív vonásaival, sajátos képességeikkel. Rá kell ébresztenünk őket arra, hogy értékes emberek, akik hasznára vannak közösségüknek.

Iskolánk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal szorosan együttműködve működik. Ezáltal ki tudjuk használni a Szeretetszolgálat intézményrendszerét és segítő, támogató szolgáltatásait is tanulóink szükségleteinek, érdekeinek megfelelően. A tanulói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákkal egyénileg is foglalkozzunk.

Az iskola diákjai tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a Szeretetszolgálat karitatív munkájába, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezve és aktív tagjává válva egy közösségnek. Ez komoly nevelési tényező, hiszen a fiatalok egy jelentős részének a mai világban kevés sikerélmény adatik meg, gyakran nem kap elismerést munkájuk. Pozitív fordulatot vehet az életük azzal a lehetőséggel, hogy segítővé válnak, aktívan „adják” saját személyiségüket, képességeiket a segítő folyamatban. Minél több sikeres kapcsolatépítés és megélt élethelyzet tapasztalata van a birtokukban, annál több eséllyel indulnak az élet adta kihívásokban később.

A Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munkába való bekapcsolódás lehetőséget kínál a személyiség fejlődésére és egy közösséghez tartozás érzésének megerősítésére is. Az önként vállalt munka az iskolai értékelést nem befolyásolja, ha valaki nem kapcsolódik ebbe be, akkor sem érheti semmilyen hátrány iskolai munkájának megítélésében.

Az iskolai fegyelem megtartása fontos feltétele az eredményes tanulásnak. A fegyelem, a pontosság, a feladattudat a diákok hatékony szakmai munkájának is elsődleges kívánalma.

A tisztaságra, harmonikus öltözködésre, egészséges környezet kialakítására, környezetük megóvására való nevelés is hangsúlyozott intézményünkben.

Nevelnünk kell egészségük megóvására, különösen hangsúlyozva mindenféle káros szenvedély súlyos következményeit.

Nevelésünk egyik legfőbb módszere a példaadás. A tanárok példaadása elsősorban életvitelük, munkájuk és szakmai felkészültségük terén mutatkozik meg, de példaértékű a gyakorlati helyeken megtapasztalható szolgáló máltai lelkület egyéb munkatársaink körében is. A pedagógusok hiteles személyisége, elhivatottsága, és persze rugalmas humora, fontos tényezője oktató-nevelő munkánknak. Minden alkalmat megragadunk, hogy átlagos élethelyzetekben is lássuk gyermekeinket és ők minket. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, hiszen a bizalom kialakulásához ez elengedhetetlen.

Az iskola és a szakmai gyakorlatok helyszínei keresztény szellemiségűek, és ezt a szellemiséget közvetítjük tanulóink felé is.

A személyre szabott gondoskodás során kiderülhet, hogy tanulóink közül nem mindenki alkalmas erre a hivatásra. Feladatunk ezt időben tudatni a tanulóval és hozzátartozójával és közösen megoldást találni a problémákra. Azonban az iskolánkban megszerzett ismeretek minden tanulónk számára hasznosak lehetnek a civil életben is. Minden, amit közvetíteni akarunk diákjaink felé, személyiségük fejlődését szolgálja.

Mottónk: Gondoskodva oktatás

Gondoskodva oktatás alatt értjük a tanulóink komplex gondozását, ami a testi, lelki szociális gondozást jelenti. Iskolánkban igyekszünk mindhárom szinten foglalkozni a tanulóinkkal és egy mentálhigiénikus iskolaprofilt kialakítani. Célunk, hogy gyermekeinket képessé tegyük önmaguk és környezetük minél pozitívabb elfogadására. Érdekérvényesítő képességük csiszolásával, alkalmassá válnak saját életük feletti kompetenciájuk megőrzésére és a segítő szakmák végzésére. Képessé válnak önmaguk elé célokat tűzni és azokat el is érni. Mindezt olyan belső hittel és meggyőződéssel, melynek középpontjában az empátia, a hitelesség és mások pozitív elfogadása áll.

A fenti eredmények elérése eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése érdekében
folyamatos és kitartó munkára késztetjük diákjainkat
rendszeres értékeléssel és osztályzással adunk visszajelzést tanulmányaik előrehaladásáról
olyan pedagógiai módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességeinek kialakulását, fejlesztését
tanítványaink személyiségfejlődését pozitív megerősítésekkel formáljuk

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,
az osztályfőnöki munkában kiemelt figyelmet fordítunk tanítványainkkal és családjukkal való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására
együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében
fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerésében és kiteljesítése irányába, megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, lehetőségeket és szervezeteket

2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Elsődleges célunk, hogy az iskola falai közül olyan személyiségek kerüljenek ki, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak és segítőszándékúak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel.

E célok elérése érdekében – a Nemzeti Alaptantervvel összhangban- az alábbi fejlesztési és nevelési feladatokat tűzzük ki :

Erkölcsi nevelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés
A testi és lelki egészségre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság,
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Szakmaszeretetre és munkára nevelés

Az osztályfőnökök feladata összefogni az osztályban tanító tanárok közösségét annak érdekében, hogy minél teljesebb képet alkossanak a diákok testi, lelki, szociális helyzetéről és így minél hatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani - ha szükséges - az egyéni vagy csoportos problémák felmerülésekor.

Tanulóink személyiségének fejlesztése során szem előtt kell tartanunk, hogy alkalmassá váljanak a tanult szakmájuk gyakorlására. A gyakorlatokon a szakdolgozók is részt vesznek a fiatalok felkészítésében, a mindennapos segítő munkára való felkészülésükben. Pedagógusainktól elvárás, hogy ismerjék fel tanulóink tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit és szükség szerint a problémák megoldásához kérjék a megfelelő szakemberek segítségét.

A szakmai készségfejlesztő órák és az osztályfőnőki órák alkalmasak a csoportjátékra, drámajátékra, önismereti foglalkozásokra, melyeken a diákok egymást is megismerhetik, de a másik tükrében saját magukról is új információkat nyerhetnek.

A tanórákon és az egyéb iskolai programokon szükséges a tanulóink segítő attitűdjének kialakítása és fejlesztése is. Az elfogadás, belátás, a sérült, illetve hátrányos helyzetű személy értékeinek tisztelete, a nehézségek elviselése mind kialakításra és erősítésre szoruló értékek tanítványainkban.

A mentálhigéné tantárgy a személyiséggel való tudatos elméleti foglalkozást is segíti, bevezet a mentálhigiéné szemlélet világába és arra törekszik, hogy a tanulók számára mindent átható elv és gyakorlat legyen.

A szabadidős foglalkozások, kirándulások, és az önkéntes munka is személyiségfejlesztésre alkalmat adó eszközök.

A szakmai oktatás közben ki kell alakítani a szakmákhoz szükséges személyes kompetenciákat és ezeket erősíteni kell a tanulóink személyiségfejlesztése során. Ehhez minden pedagógusnak szüksége van a megfelelő módszerek ismeretére és alkalmazásukra. .A szociális gondozó és ápoló szakmához szükséges személyes kompetenciák a következők:

Elhivatottság, elkötelezettség
Felelősségtudat, megbízhatóság
Stressztűrő képesség
Türelmesség
Önállóság
Döntésképesség
Pontosság, precizitás
Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság
Felelősségtudat
Állóképesség
Mozgáskoordináció (testi ügyesség)
Kézügyesség
Testi erő
Tájékozódás

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program elsődleges célja, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek birtokában – az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához. Iskolánk teljes körű egészségfejlesztési célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészségfejlesztés egy folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok az iskolai tevékenységeket, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

3.1. Egészség – egészségfejlesztés

Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai-, mentális-, szociális jólétet.

Az egészségfejlesztés magába foglalja:

a korszerű egészségnevelés,
az elsődleges prevenció,
a mentálhigiéné,
az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészségfejlesztés legfontosabb megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, amely az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.

3.1.1. Egészségfejlesztésünk fontos területei:

az egészséges táplálkozás,
az aktív szabadidő eltöltés,
a mindennapos testnevelés, testmozgás,
a személyi higiéné,
a testi és lelki egészség fejlesztése,
a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,
az egészségkárosító magatartásformák elkerülése,
a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása.

3.1.2. Egészségfejlesztő iskola

Az iskola a valódi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Törekszünk arra, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Teljes körű egészségfejlesztési programunk figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

3.2. Egészségfejlesztési céljaink

3.2.2. Hosszú távú céljaink

Egészségmegőrző környezet kialakítása.

Célunk, hogy az iskolai egészségfejlesztés beépüljön az iskola egész életébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységébe.

Minden rendelkezésre álló módszerrel segítenünk kell a tanulók és a tantestület egészségének védelmét és az egészség fejlesztését.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.

3.2.3. Rövid távú céljaink

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, az ezekből adódó higiénés teendőket.

Fejlődjenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás.

A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit.

Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában.

3.2.4. A célok megvalósításának módjai

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése mind a tanulók, mind az iskola dolgozói körében.
A megismert egészségmegőrző, prevenciós programok alkalmazása, beépítése a tanórai és szabadidős tevékenységekbe.
Önismeret, stressz oldás és konfliktuskezelés fejlesztése a kommunikáció órákon
Pályázatok figyelése, írása.
Felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák szervezése az AIDS és más nemi betegségek megelőzésére.
Előadások a daganatos megbetegedések megelőzéséről (emlő- és hererák).
Osztályfőnöki órák a személyi higiénéről.
Drogstratégia elkészítése, prevenciós programok.

Az iskola feladata, hogy

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi-, lelki- és szociális fejlődését;
Személyi-, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.
Meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
Fejleszteni kell tanulóink elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.
Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermekeket a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelje.
Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi-, lelki-, szociális fejlődést. Ebben pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van.

Ezek a követelmények meghatározzák az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit és kijelölik a legfontosabb feladatokat.

Az egészségnevelési témák szerves részei az iskola egészségfejlesztési feladatainak.

3.3. Az egészségfejlesztő munka eredményessége érdekében az iskola feladatai

Az iskolaorvos, a védőnő részvétele az egészségfejlesztő tevékenységben, az egészségnevelési program megvalósításában.

A tanulók egészségi állapotának rendszeres felügyelete (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős).

A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, a diákok érdeklődésének felkeltése, cselekvésre, részvételre ösztönzés.

(testnevelők, diákönkormányzat vezetője)

3.4. A környezet és az egészség kapcsolata

Az egészség nagyban függ attól, hogy az egyén harmóniában van-e külső- és belső környezetével.

A pedagógus, az orvos, a védőnő minden szavával informál, nevel és például szolgál. Jelentős részben rajtunk múlik, milyen kép alakul ki a gyermekben az egészségről.

A személyes példamutatásnak, a fiatalok társadalmi magatartásának kialakításában jelentős szerepe van.

3.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

A szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához hozzátartoznak az elsősegély-nyújtási alapismeretek is, így ennek módját a kerettanterv tartalmazza. (10569-12 modul része).

A szakgimnázium gyakorlati tantárgyainak kereteiben szintén megismerkednek tanulóink az elsősegélynyújtás alapjaival.

4. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskola kiemelt nevelési célként fogalmazza meg a hátrányos helyzetű fiatalok közösségbe való visszavezetését, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok a nevelés és oktatás minden területét érintik.

Az osztály jelenti elsősorban azt a közösséget a tanuló számára, amely által személyisége szocializálódik. Ennek érdekében az osztályfőnök

figyelemmel kíséri a közösségi viszonyrendszer változásait. Ha veszélyes tendenciákat lát, beavatkozik.
munkája során együttműködik a többi tanárral, őket célorientáltan összefogja egy-egy gyermek érdekében. Közösség fejlesztésére használja az osztályfőnöki órákat és minden egyéb alkalmat. Igyekszik a tanulók bizalmát elnyerni és érdekeiket képviselni. Az osztály összekovácsolódása érdekében közös, élményt nyújtó programokat szervez.

Iskolánk tanulóinak létszáma lehetőséget nyújt arra, hogy az iskola közössége is könnyen kialakuljon. Szorgalmazzuk a nappali tagozatos osztályok közös programszervezését:

-a nemzeti és egyházi ünnepek közös megünneplése, megemlékezések megtartása

-Fő utcai Idősek Otthonának programjaiba való bekapcsolódás

-Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munka (tea-járaton önkéntes részvétel, karácsonyi élelmiszergyűjtési akcióban való részt vétel, stb.)

-lehetőségekhez mérten: iskolai kirándulások, színház-, hangverseny és múzeumlátogatás

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere is kiemelt elemként kezeli a tanulók közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység

5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra és a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek.

Az itt folyó a tevékenységek hozzájárulnak:

-a közösségi magatartás kialakításához,

a véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
a másság elfogadásához,
az együtt érző magatartás kialakulásához,
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

5.1. A tanítási órák

Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítjákAz iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Fontos szerep jut a tanítási órákon a szemléltetésnek, az IKT eszközök használatának és a tanulói tevékenységeknek.

Pedagógusaink munkájuk során:

Figyelembe veszik tanulóink eltérő kulturális és társadalmi hátterérből adódó sajátosságait a tanórákon a tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzik, fejlesztve ezzel a fiataljaink vitakultúráját.

A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek, szakmai gyakorlati helyek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával , társas kapcsolataival , a munkához való hozzáállásával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

1956. október 23-a; 1849. október 6-a; 1848. március 15-e évfordulóján, február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, április 16-án, a holocaust áldozatainak emléknapján, június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, karácsonykor, végzős diákjaink ballagásakor.

Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéseket nem feltétlenül az iskola épületében tartjuk, törekszünk a változatosságra.

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Tanórán kívüli foglalkozásaink

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet a lehetőségeihez mérten. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nevelőtestület tagjai, a tanulók közösségei, a szülői munkaközösség, továbbá az iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az iskola igazgatójánál a tanév megkezdése előtt. Az iskola igazgatója a véleményének ismeretében, a rendelkezésre álló keret lehetőségeit figyelembe véve, dönt az adott tanévben folytatható tevékenységekről.

Hittan oktatás

Iskolánk azoknak a tanulóknak az iskolája, akik elfogadják a katolikus hitet és erkölcsiséget. Iskolánkban szívesen látjuk a más felekezethez tartozó vagy felekezeten kívüli diákokat. Számukra is kötelező a hitoktatás és az iskolai egyházi rendezvényeken való részvétel.

A nappali tagozatos osztályokban (kivéve a felnőttoktatást) kötelező foglalkozás a hittan oktatás, heti 1 órában, tanórán kívüli foglalkozásként, melyet hitoktatói végzettségű pedagógusunk tart. A hittan órákon a tanulók részvétele kötelező.

A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában
A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak.
Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését
Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait
A lelki vezető tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének kialakításában

Szakkörök

A tehetség kibontakoztatása, az egyéni képességek fejlesztése, a tantervi tananyagból több és alaposabb ismeretek nyújtása érdekében szakköri foglalkozások szervezhetők a tanulók igénye alapján. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakkörök lesznek ingyenesen igénybe vehetők, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával a mindenkori intézményi szabad kapacitás figyelembe vételével és fenntartói jóváhagyással az igazgató dönt.

Diákkörök

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, a működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók felkérése alapján pedagógus vagy külső szakember végzi az igazgató engedélyével és az intézmény támogatásával. Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők.

Korrepetálások, felzárkóztatók, vizsgára felkészítő foglalkozások

A 9. osztályokban a tanév elején szintfelmérésekkel állapítjuk meg, kik milyen tantárgyból szorulnak segítségre. Részükre szükség szerint felzárkóztató foglalkozásokat iktatunk be.

Gyengén teljesítő tanulóink számára korrepetálásokat akkor tudunk szervezni, amikor a tanárok szabad kapacitása megengedi.

A javítóvizsgára utasított tanulók részére augusztus végén szervezünk konzultációs foglalkozásokat. A konzultációs foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, azonban célszerű, ha élnek a lehetőséggel.

A mindennapi testedzés formái

sportórák

Tanulmányi, szakmai, műveltségi és kulturális versenyek

A tanulmányi és szakmai versenyek célja és feladata a nemes versenyszellem felkeltése, a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, aktivitásuk, képességeik, tehetségük kibontakoztatása, az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzése, a tantervi anyagra épülő, elmélyültebb tudást igénylő tantárgyi és szakmai versenyek szervezése útján.

5.3. Szabadidős tevékenységek

Szabadidős foglalkozásokat az osztályfőnökök, a pedagógusok és a diákönkormányzat közreműködésével szervezünk tanulóink részére.

A foglalkozások szervezésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók kívánságait és a szülők anyagi tehervállaló képességét. A részvétel önkéntes.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

6.1.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre.

A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok gyakran nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, és az ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a bekövetkező változásokhoz, amelyek a problémás jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási problémákat mutató tanítványokhoz sohasem türelmetlen haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális, mentális problémákban, megoldást találhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére van szükség. Mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása és jelzés, az iskola ifjúság védelmi felelőse felé. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő pszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét.

Az iskola pedagógusainak feladatai:

ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos konzultáció
osztályfőnöki beszélgetések
családdal való kapcsolattartás
szakemberrel való konzultáció
önismereti és kommunikációs tréning tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül
korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások tartása
szabadidős programok szervezése

6.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg.
Részt veszünk szakmai versenyeken. Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik
Hasonló profilú katolikus iskolák közötti vetélkedőkön való részvétel és ezekre történő felkészítés. Mi magunk is rendezünk a szociális gondozói szakmára felkészítő katolikus iskolák közötti szakmai és általános műveltségi versenyt.
A kiemelkedő szakmai tudású és képességű tanulók önkéntes munkánkon vehetnek részt a Szeretetszolgálat budapesti intézményeiben.
A Szeretetszolgálat önkénteseinek tartott belső képzésein részt vehetnek érdeklődő tanulóink is.

6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. E mellett a ma pedagógusának képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát.

Mindezzel segítse a tanuló képességének és tehetségének kibontakoztatását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő pl.: tanulási-magatartási zavar esetén, a tanuló megsegítését, felzárkóztatását. Illetve tájékozottnak kell lennie a pedagógusnak, minden többletszolgáltatást illetően, amire a problémás gyereknek szüksége van, illetve abban, hogy azt a lakóhelyi környezetében hol tudja elérni.

Az első évben több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a középiskolai időszak elején konzultál az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. A sikeres együttműködés érdekében minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára.

Iskolánk lehetőségei a felzárkózás elősegítésére:

Konzultáció a tanulási problémákról pszichológussal, gyógypedagógussal
Könyvtárszoba használat
Egyéni, öntevékeny számítógép használat, Internet hozzáférés
Korrepetálás - Ezeket a foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – a pedagógusok munkaköri kötelezettségeként - tanórán kívüli tevékenységi formában is végezhető a tanárok szabad kapacitásának megfelelően.

6.4 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztés

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása pszichopedagógus, szakon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus tanár bevonásával készül.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizzük, a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adunk.

6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Az iskola tanulói eltérő családi körülmények között élnek. Tanulóink többségének az otthoni körülményeik, családjuk anyagi helyzete nyugodt iskolába járást tesz lehetővé. Ők megfelelő körülmények között tudnak felkészülni a tanítási órákra, tudásuk gyarapításához a szükséges eszközökkel rendelkeznek. Sajnos tanulóink egy részénél különböző okok miatt ez nem adatik meg. Ezek a tanulók fokozottan igénylik az iskola segítségét.

A hátrányok enyhítése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza nevelőtestületünk:

Az osztályfőnökök feladata a tanulók szociális helyzetének megismerése az iskolai tanulmányok megkezdése után, ha szükséges családlátogatások által
Egyéni beszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a fiatalok beilleszkedését a közösségbe
Tanárok és tanulók között személyes, segítő kapcsolatokat alakítunk ki
A különböző hátránnyal küzdő tanulóknak differenciált fejlesztést biztosítunk.
A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe
Az iskola speciális helyzete miatt állandó kapcsolatban van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, akik segítségünkre vannak a tanulók szükségleteinek kielégítésében.

6.6. Az ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.
A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:
- ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,
- javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.
Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele.
A tanulók jogainak fokozott védelme.
Az egészséges életmódra nevelés keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).
Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.
Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.
A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének kiemelt figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más. személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezések során történik a tanítási órákon, az óra közi szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal, kéréseikkel, egyéni gondjaikkal, információt kérhetnek személyükről és az osztályközösségről az osztályfőnöktől és az iskola vezetőjétől. a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnökök és a szaktanárok foglalkoznak.

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréje a következő fórumokat működteti az iskola és a diákönkormányzat:

Iskolagyűlés – a tájékoztatás elsődleges formája

A diákokat az intézmény vezetője és a nevelőtestülete rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről és tervekről

Diákközgyűlés - a diákok véleménynyilvánításának elsődleges formája

Az a fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét, vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kér. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

A Máltai Szeretetszolgálat iskolájában dolgozó pedagógustól általános elvárás, hogy a nyolc pedagóguskompetenciát, mint mesterségbeli tudást folyamatosan fejlessze és ezekben egyre magasabb fejlettségi szintet érjen el. Ezen kívül speciális elvárás hogy vállalja a máltai szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normákat és ennek megfelelően végezze munkáját, élje meg hivatását.

A máltai iskolában dolgozó pedagógus :

Nevelő és nem csak oktató. nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés.
Probléma érzékeny, azokat megfelelő tapintattal kezeli.
Egyénisége a fő nevelő eszköze.
Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért.
Munkáját igyekszik mindig vidáman, jó hangulatban végezni, saját problémáit az intézményen kívül hagyni.
Következetes, nem részrehajló.
Aktív tagja az iskola pedagógus közösségének. Munkatársaival való kapcsolatára a közös cél és feladatok pozitív hatással vannak, a nehézségek lebirkózásában segítik egymást.
Folyamatosan fejleszti önmagát a pedagógia, a szakma és erkölcs, etika terén. Az oktatással kapcsolatos feladatait pontosan, precízen ellátja.
Saját tanítványát, vagy az iskola más diákjait magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja.

A konkrét feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott munkaköri leírások tartalmazzák.

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal és az iskola egyéb partnereivel

A kapcsolattartás formái az iskola partnereivel:

Szülők

Tanulók

Közvetlen és közvetett partnerek

Szülői értekezlet

Fogadóóra

Személyes konzultáció

Családlátogatás

Honlap

Faliújság

Elektronikus levél

Facebook

Ellenőrző

Levél

Személyes beszélgetés

DÖK megbeszélés

Honlap

faliújság

Elektronikus levél

Facebook

Iskolai rendezvények

Ellenőrző

Személyes találkozó

Levél

Elektronikus kapcsolat

A tanulók és a pedagógusok közötti információáramlás

A tanulókat az iskola életéről, munkatervőről, aktuális feladatairól az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és aszaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják.

A szülők és az iskola közötti kapcsolat:

Az iskola igen fontosnak ítéli, hogy rendszeresen egyeztessen a szülőkkel a nevelési célokról, elvekről és módszerekről. Csak egymást erősítve lehet eredményt elérni a fiatalok nevelésében.

-Évente egy alakalommal az iskola szülői fórumot tart, s azon az iskola vezetője beszámol az iskola helyzetéről, a nevelési célok megvalósulásáról, az iskola és környezetének kapcsolatáról, az iskola kisugárzott képéről.

-Egy osztály tanulóinak szülőivel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Ennek formája elsősorban az osztály szülői értekezlet, amelyet félévente: október elején és február elején tart. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a tanév rendjéből azt, ami a tanulókat és a szülőket közvetlenül érinti. Előadja osztályfőnöki nevelési programját. A tanév folyamán rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket nevelési programjának megvalósulásáról, az iskola programjairól, a nevelési helyzetről, a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról.

-Ha a tanuló magatartásában vagy tanulmányaiban jelentős változást tapasztal, akkor a pedagógus eset-megbeszélést kezdeményez, s ha kell, írásban külön is behívhatja a szülőket. A pedagógus álljon készen arra, hogy kérésére külön egyeztetett időpontban a szülőt meghallgassa, illetve tájékoztassa.

-Az osztályfőnök a beiratkozást követően, ha szükségesnek ítéli családlátogatást tesz, hogy megismerje a család életkörülményeit, s annak ismeretében egyénre szabott nevelési programot illetve gondozást megtervezhessen. Az iskola pedagógusai októbertől havonta fogadóórát tartanak, amelyen egyéni tájékoztatási adnak a tanulókról a szülők számára.

-Az iskola a tanulók magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről, valamit az iskolai élet jelentős eseményeiről, az aktuális tudnivalókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel hitelesített ellenőrző füzetben. Ugyanebben módja van szülőnek az iskola számára üzenetet küldeni.

Kapcsolattartás az iskola partnereivel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

a fenntartóval,

a szakmai gyakorlati helyszínek vezetőivel
a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal
a Budapesti pedagógiai és Oktatási Központtal
a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával
a helyi Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal,
az iskola egészségügyi szolgálattal,

10. Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai

Az iskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel az adott iskolatípus előképzettségi követelményeinak, amelyeket a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, illetve az Országos Képzési jegyzék tartalmaznak.

Szakközépiskolai képzések
Szakma megnevezése	OKJ száma	Munkarend	Képzési idő	Évfolyamok	Bemeneti feltétel
szociális gondozó és ápoló	3476201	nappali	3 év	1/9.-3/11.	alapfokú iskolai végzettség
szociális gondozó és ápoló	3476201	esti	2 év	Ksz/11-Ksz12	szakközépiskola 9-11. évfolyam közismereti kerettantervében előírt követelmények teljesítése, vagy középiskola befejezett 10. évfolyama után
érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok		nappali	2 év	Szé/12/1-Szé/12/2	Szakközépiskolai bizonyítvány
Szakgimnázium
Szakma megnevezése	OKJ száma	Munkarend	Képzési idő	Évfolyamok	Bemeneti feltétel
általános ápolási és egészségügyi asszisztens	5272001	nappali	4 év	1/9-4/12	alapfokú iskolai végzettség
gyakorló ápoló	5472302	nappali	1év	1/13.	szakmai érettségi vizsga
gyakorló ápoló	5472302	nappali	2 év	1/13.-2/14.	érettségi vizsga
szociális szakgondozó	5476203	nappali	2 év	13.-14.	érettségi vizsga

Az egészségügyi alkalmasságról az iskolaorvos dönt.

A felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján döntünk. Írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk.

A szociális gondozó és ápoló szakma szakmai és vizsgakövetelménye szerint a képzés megkezdésének feltétele a 3 éves képzés estén az alapfokú iskolai végzettség. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok felvételére intézményünknek nincs jogosultsága. Jelentkezés a KIR rendszeren keresztül történik a tanév rendje szerint. A jelentkezőknek nem szükséges a központi felvételi megírása, a hozott pontok alapján döntünk a felvételről.

Két éves képzés esetén (felnőttoktatás), amikor már csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik a felvétel feltétele a középiskola tízedik évfolyamának eredményes teljesítése, illetve szakgimnázium esetén érettségi vizsga. Jelentkezés az iskola jelentkezési lapjának megküldésével történik, áprilistól-júniusig, illetve pótfelvétel augusztusban.

A nappali munkarend szerinti osztályokba a rászorultság és a tanulási motivációt vizsgáló felvételi beszélgetés alapján vesszük fel tanulóinkat

Felnőtt tagozatunk esti tagozata munka melletti képzés. A jelentkezőkkel felvételi beszélgetést folytatunk a szakmai motivációjukról.

Átvétel

Minden hozzánk átjelentkező tanulót fogadunk, a korábban leírt eljárás szerint, amíg a létszámunk engedi.

Tanév közben átvétel más iskolából – az igazgató egyedi döntése alapján különbözeti vizsgával vagy anélkül történhet. Amennyiben szükséges a különbözeti vizsga letétele, egyéni segítségnyújtással támogatjuk a tanuló különbözeti vizsgára történő felkészülését.

11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A szakmai és vizsgakövetelményekben a szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához nincsen pályaalkalmassági követelmény meghatározva, a tanulás megkezdéséhez.

11.1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló CXC. Tv 7.§ (1) bekezdésében foglalt ai) pont előírásának megfelelően szabályozzuk a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. Vizsgaszabályzatunkat a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján készítettük.

11.2. A vizsgaszabályzat hatálya, a vizsgák típusai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik.

Ezen vizsgák típusai:

osztályozó vizsgák,
különbözeti vizsgák,
javítóvizsgák,
pótlóvizsgák.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

A tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A tanuló javítóvizsgát tehet: ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézményünkbe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

11.3. Általános szabályok az írásbeli és szóbeli vizsgákra

A tanulmányok alatti vizsgákat abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78§ alapján szervezzük meg. A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei:

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelölünk ki. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül jelöljük ki a vizsgaidőszakot azzal, hogy osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhetünk.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

Az írásbeli vizsgákon az ülésrendet úgy alakítjuk ki, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, illetve ne segíthessék. Kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A válaszok kidolgozásának megkezdése előtt a vizsgázó mindegyik lapján feltünteti a nevét, a tantárgy nevét és a dátumot. A rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Az íróeszközökről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk. Egy napon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet le. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt ráírja a feladatlapra. A vizsgázó folytathatja a vizsgát, de a vizsga befejeztével az igazgató kivizsgálja az esetet.

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

A vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

11.4. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az iskola pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei és az értékelés szabályai vizsgatárgyanként a helyi tantervben kerülnek részletezésre. A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) , szaktanárok állapítják meg.

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a Házirend 1.-2. számú melléklete tartalmazza.

II. HELYI TANTERV

1. A képzés felépítése, szakaszai

Szakgimnáziumi nevelés-oktatás

1. ágazati képzés 9-12. évfolyamon (komplex szakmai érettségi + szakképesítés)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

1. Egészségügy

Egészségügy

5272001

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

4 év

1/9 - 4/12.

nappali

2016.09.01.-től induló

2. érettségi után kizárólag szakképzési évfolyamokkal- Érettségihez kötött ágazati szakképesítések

szakmacsoport	ágazat	OKJ szám	szakképesítés	képzési idő	évfolyam	munkarend	kifutó/induló
1. Egészségügy	I. Egészségügy*	5472302	Gyakorló ápoló	1 év	1/13.	nappali	2016.09.01.-től induló
1. Egészségügy	I. Egészségügy*	5472302	Gyakorló ápoló	2 év	1/13 - 2/14.	nappali	2016.09.01.-től induló
2.Szociális szolgáltatások	III. Szociális*	5476203	Szociális szakgondozó	2 év	1/13 - 2/14.	nappali	2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet III. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet III. számú mellékletét

Szakközépiskolai oktatás

szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

1/9 -3/11.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

1/9 -3/11.

nappali

2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet I. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet I. számú mellékletét

szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban a 10. évfolyamot vagy érettségit követően

2.a) szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban a 10. évfolyamot vagy érettségit követően

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

kifutó

2.b) 2 kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakképzési évfolyam (szakközépiskola 9-11. évfolyam közismereti kerettantervében előírt követelmények teljesítése, vagy középiskola befejezett 10. évfolyama után)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet I. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet I. számú mellékletét

érettségi vizsgára felkészítő évfolyam – Nkt.13.§(1)b szerint

szakmacsop.	ágazat	OKJ	szakképesítés	képzési idő	évfolyam	munkarend	kifutó/induló
-	-	-	-	2 év	Szé/12/1 – Szé/12/2.	nappali	2016.09.01.-től induló

2. Választott kerettanterv

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: Kerettanterv a szakiskolák számára –közismereti tantárgyakhoz

Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként
Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint

14/2013.(IV.5) NGM rendelet 2. Számú melléklete: 1.67. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez

14/2013.(IV.5) NGM rendelet 2. Számú melléklete: 2.103. SZAKKÉPZÉSI

KERETTANTERV a 54 762 03 Szociális szakgondozó megnevezésű szakképesítéshez

A 2016 szeptember 1-től induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés kerettantervi és óratervi ajánlásai kerülnek adaptálásra

megjelenésük után a következő képzésekben:

2.1. A kerettantervekhez meghatározott óraszámok

2.1.a A 2016. szeptember 1 előtt induló képzések kerettanterveihez meghatározott óraszámok

2.1.1. 3476201 Szociális gondozó és ápoló 3 éves képzés óraszámai

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

1/9 -3/11.

nappali

kifutó

A közismereti és szakmai órák aránya a három évfolyamos szociális gondozó és ápoló szakképzésen

Területek		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Közismeret	Kötött órák	15 óra	9 óra	6 óra
	Szabadon felhasználható órakeret	3 óra	2 óra	3,5 óra
	Összesen	18 óra	11 óra	9,5 óra
Szakmai elmélet és gyakorlat	Kötött órák	14,5 óra	23 óra	23 óra
	Szabadon felhasználható órakeret	2,5 óra	2 óra	2,5 óra
	Összesen	17 óra	25 óra	25,5 óra
Heti összes óraszám		35 óra	36 óra	35 óra

A közismereti órák eloszlása

Tantárgyak	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Magyar - Kommunikáció	2 óra	1 óra	1 óra
Idegen nyelv	2 óra	2 óra	2 óra
Matematika	2 +1óra	1 óra	-
Társadalomismeret	2 óra	1 óra	-
Természetismeret	3 óra	-	-
Testnevelés*	5 óra	5 óra	5 óra***
Osztályközösség-építő Program	1 óra	1 óra	1+0,5 óra
Összesen:	18 óra	11 óra	9,5 óra

* A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

** Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

2.1.2. 3476201 Szociális gondozó és ápoló 2 éves képzés óraszámai

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

kifutó

A szakmai óraszámok megoszlása a kétéves szociális gondozó és ápoló képzésen

évfolyam	heti óraszám szabadsáv nélkül	éves óraszám szabadsáv nélkül	heti óraszám szabadsávval	éves óraszám szabadsávval
1. évfolyam	31,5 óra/hét	1134 óra/év	35 óra/hét	1260 óra/év
Ögy.		160 óra		160 óra
2. évfolyam	31,5 óra/hét	1008 óra/év	35 óra/hét	1120 óra/év
Összesen:		2302 óra		2540 óra

2.1.b A 2016. szeptember 1 után induló képzések kerettanterveihez meghatározott óraszámok

A rendelet megjelenése után kerül meghatározásra.

3. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, óraszámai

Szakközépiskolai képzésünknél a tantárgyi követelményeken túl, képzésünkben nem szerepelnek plusz tantárgyak. Az erre használható plusz óraszámot beépítettük a tanmenetbe. Ennek oka az iskola profiljában rejlik. Gyermekeink többsége tanulási nehézségekkel küzd, ezért a kötelező tananyag elsajátítása náluk több időt vesz igénybe.

A szabadon felhasználható órakereteket a közismereti tantárgyaknál az matematikához, magyar-kommunikáció és osztályközösséget építő programhoz tettük, a szakmai tantárgyaknál pedig egyes gyakorlatok óraszámát és egyes egészségügyi tantárgyak elméleti óraszámát növeltük meg. Így ezeken az órákon minden tanulónak kötelezően részt kell vennie.

Iskolánkban a három évfolyamos szakközépiskolai és a négy évfolyamos szakgimnáziumi osztályokban kötelező tanóra a hittan, mely minden évfolyamon heti 1 plusz tanórát jelent

4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

Pedagógiai programunk alapja a szakmai képzés, ezért a szakmához illő tankönyveket használunk, amelyeket az NSZFI ajánl, illetve tanáraink saját jegyzeteiket bocsájtják a diákok rendelkezésére. A tankönyvek az iskolai könyvtár tulajdonát képzik és a diákok innen kölcsönzik ki a szükséges ideig.

A szemléltető eszközöket folyamatosan igyekszünk bővíteni. Számítógép és internet használat is segíti a tanulók felkészülését.

Azon témakörökhöz melyekhez nincsen az iskolánk számára jól használható tankönyv , a szaktanárok saját jegyzeteiket, illetve egyéb cikkek fénymásolatait használják.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét pedagógiai programunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

5. A NAT szemléletének megvalósulása az oktatásban

Iskolánk jól körülhatárolható, karakteres hozzáállását a nevelés- oktatás területén kifejtésre került nevelési programunk elején. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ideológiai alapjain építkezve, szilárd erkölcsi fundamentumot, nemzeti öntudatot, hazafias érzelmeket, állampolgári kötelességtudatot, a demokrácia tiszteletét neveljük a nálunk tanuló diákokba. Programunk szerves része az önismeret, a szocializáció, a családi életre nevelés, mert ezek elsajátítása nélkül aligha válhat valaki elhivatott segítővé. A testi és lelki egészségre nevelés, környezettudatosság, média tudatosság, tanulásmódszertan, beépülnek a tananyagba, ugyanúgy, mint a gazdasági és pénzügyi ismeretek. Mindezeket a következő tantárgyak tartalmazzák: hittan, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, mentálhigiéné, társadalomismeret, egészségügyi tantárgyaink, az osztályfőnöki órák témái.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

7. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások

Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása.

Feladatai:

környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások
sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása
állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység.

A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon a nappali tagozaton lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

8. Választható érettségi vizsgatárgyak

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) - vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Kötelezően választandó vizsgatárgy; szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

	A vizsgatárgy neve	A vizsga részei
		Középszinten		emeltszinten
Kötelező vizsgatárgy	Magyar nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	Történelem	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	Matematika	írásbeli		írásbeli
	Élő idegennyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Ágazati szakmai vizsgatárgy	Egészségügyi alapismeretek			írásbeli	szóbeli
Választható közismereti tárgy	Biológia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható közismereti tárgy

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV

1. Ember és nyelv

1.1.A nyelv mint jelrendszer

1.2.A beszéd, mint cselekvés

1.3.A nyelv és a gondolkodás viszony

1.4.Nyelvcsalád, nyelvtípus

1.5.A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai

2. Kommunikáció

2.1 A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

2.2. A kommunikáció interdiszciplináris jellege

2.3. Jel, jelrendszer

2.4. Nyelvi és vizuális kommunikáció

2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció

2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

2.5. Személyközi kommunikáció

2.6. A tömegkommunikáció

3. A magyar nyelv története

3.1. Változás és állandóság a nyelvben

3.2. A magyar nyelv rokonsága

3.3. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar-Mária siralom

3.4. Nyelvművelés

4. Nyelv és társadalom

4.1. Társadalmi és területi nyelvváltozatok

4.2.Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban

4.3. Kisebbségi nyelvhasználat

4.4. A határon túli magyar nyelvűség

4.5. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

5. A nyelvi szintek

5.1. Hangtan

5.2. Alaktan és szótan

5.3. Mondattan

5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete.

5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

5.7. Szókincs és frazeológia

6. A szöveg

6.1. A szöveg és a kommunikáció

6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

6.3. Szövegértelmezés

6.4. A szöveg szóban és írásban

6.5. Intertextualitás

6.6. A szövegtípusok

6.7. Szöveg a médiában

7. A retorika alapjai

7.1. A nyilvános beszéd

7.2. Érvelés, megvitatás, vita

7.3. A szövegszerkesztés eljárásai

8. Stílus és jelentés

8.1. Szóhasználat és stílus

8.2. A szójelentés

8.3. Állandósult nyelvi formák

8.4. Nyelvi-stilisztikai változások

8.5. Stíluseszközök

8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

MAGYAR IRODALOM

Szerző művek

1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

Az életmű: az életút jelentőstényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel,Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán,Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János

Két-három lírai és/vagy epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek.

1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos

Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitálisközlés.

1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvetőhagyományai: az antikvitás és a Biblia.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század elsőfele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két műbemutatása.

1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája

1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.

Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

Regionális kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.

2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok.

Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különbözőkorszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

2.3.1. Irodalomtörténet

MATEMATIKA

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1. Halmazelmélet

1.2. Logika, logikai műveletek, Fogalmak, tételek és bizonyítások a matemetikában

1.3. Kombinatorika

1.4. Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1. Számfogalom

2.2. Számelmélet

2.3. Algebrai kifejezések, műveletek

2.4. Hatvány, gyök, logaritmus

2.5. Egyenletek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1. A függvény függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

3.2. Függvények jellemzése

3.3. Számtani sorozat, mértani sorozat

3.4. Kamatos kamat számítása

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1. Alapfogalmak, ponthalmazok

4.2. Geometriai transzformációk

4.3. Síkgeometriai alakzatok , Háromszögek,Négyszögek, Sokszögek, Kör

4.4. Térbeli alakzatok

4.5. Kerület-, terület-, felszín-, és térfogatszámítás

4.6 Vektorok

4.7. Trigonometria

4.8. Koordinátageometria

5. Valószínűségszámítás, statisztika

5.1. Leíró statisztika

5.2. A valószínűség számítás elemei

TÖRTÉNELEM

Témakörök

1.Az ókor és kultúrája

1.1.Vallás és kultúra az ókori Keleten

1.2.A demokrácia kialakulása Athénban

1.3.A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

1.4.Az antik hitvilág, művészet, tudomány

1.5.A kereszténység kialakulása és elterjedése

1.6.A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2.Középkor

2.1.A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.2.A nyugati és keleti kereszténység

2.3.Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

2.4.A középkori városok

2.5.Egyházi és világi kultúra a középkorban

2.6.A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

2.7.Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3.A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1.A magyar nép őstörténete és vándorlása

3.2.A honfoglalástól az államalapításig

3.3.Az Árpád-kor

3.4.Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

3.5.A Hunyadiak

3.6.Kultúra és művelődés

4.Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1.A nagy földrajzi felfedezések és következményei

4.2.Reformáció és katolikus megújulás

4.3.A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

4.4.A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5.Magyarország a Habsburg Birodalomban

5.1.A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

5.2.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

5.3.A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc

5.4.Magyarország a XVIII. Századi Habsburg Birodalomban

5.5.Művelődés, egyházak, iskolák

6.A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1.a francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

6.2.A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3.A XIX. század eszméi

6.4.Az ipari forradalom és következményei

6.5.Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

6.6.Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7.A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1.A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás főkérdései

7.2.A reformkori művelődés, kultúra

7.3.A polgári forradalom

7.4.A szabadságharc

7.5.A kiegyezés megszületése és előzményei

7.6.Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

7.7.Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8.Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1.Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2.A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.3.Az USA és az 1929-33-as gazdasági világválság

8.4.A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.5.A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

8.6.A második világháború előzményei és jelentős fordulatai

8.7.A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

8.8.A szocialista rendszerek bukása

9.Magyarország története az elsővilágháborútól a második világháborús összeomlásig

9.1.Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.2.A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

9.3.Művelődési viszonyok és az életmód

9.4.A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

9.5.Magyarország részvétele a világháborúban

9.6.A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10.Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1.A szovjet felszabadítás és megszállás

10.2.A határon túli magyarság sorsa

10.3.A kommunista diktatúra kiépítése és működése

10.4.Az 1956-os forradalom és szabadságharc

10.5.A Kádár rendszer jellege, jellemzői

10.6.A rendszerváltozás

11.A jelenkor

11.1.A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

11.2.Az európai integráció története

11.3.A „harmadik világ”

11.4.Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

11.5.A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12.A mai magyar társadalom és életmód

12.1.Alapvetőállampolgári ismeretek

12.2.Etnikumok és nemzetiségiek a magyar társadalomban

12.3.A magyarországi romák

12.4.A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

12.5.Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

IDEGEN NYELV (ANGOL)

1.Személyes vonatkozások, család

2.Ember és társadalom

3.Környezetünk

4.Az iskola

5.A munka világa

6.Életmód

7.Szabadidő, művelődés, szórakozás

8.Utazás, turizmus

9.Tudomány és technika

EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK

1. Egészségügyi alapismeretek

Szakmai etikai és jogi ismeretek

Egészségfejlesztés

Kommunikáció

2. Alapápolás

Egészséges ember gondozása

Akadályozott ember gondozása

Csecsemő- és kisgyermekgondozás

Ápolási beavatkozások

Betegmegfigyelés

3. Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan

Általános kórtan

Gyógyszertani alapismeretek

Belgyógyászat

Diagnosztikai alapismeretek

Terápiás alapismeretek

Elsősegélynyújtás - első ellátás

10. Az iskolai beszámoltatás formái és rendje és a tanulók értékelése

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1 érdemjeggyel.

A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.

A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.

A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők:

az évközi osztályozás,
a félévi értesítő,
az év végi bizonyítvány,
szakmai vizsga.

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének.

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
mindig személyre szabottak legyenek,
szigorúan következetesek legyenek,
vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

Nappali tagozat

A tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése a szaktanárok feladata a tanórákon. A tanulók előzetes bejelentés nélkül feleltethetők írásban vagy szóban az előző órák anyagából. Témakörök lezárása témazáró dolgozattal történik, melyet legalább egy héttel hamarabb be kell jelenteni a diákok számára, és amelynek osztályzata kétszeresen súlyozott a szóbeli feleletekhez, házi dolgozatokhoz képest. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat egy osztály.

A törvényi előírásoknak megfelelően szintvizsgát szervezünk az első szakképzési évfolyam tanévébe, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Ennek eredménye háromszoros súllyal kerül beszámításba az év végi osztályzat kialakításakor. A szintvizsga célja a tanulók szakmai tudásának mérése és értékelése, és útmutatóként szolgál a következő tanév felzárkóztató foglalkozásainak szervezéséhez.

A közismereti tantárgyakból a tanév elején tájékozódás céljából szintfelméréseket végzünk, ezek eredménye befolyásolja a tanórák későbbi felépítését és tartalmát. A számonkérés formája ezekből a tantárgyakból is írásbeli és szóbeli lehet, illetve itt nagyobb hangsúlyt kapnak a házi dolgozatok. Egy-egy témakör befejezése témazáró dolgozattal zárul. Tanév végén szintén felmérés következik, melyre a tanulók osztályzatot is kapnak. Ez az osztályzat kétszeres súllyal kerül beszámításba az év végi jegy kialakításakor. A tanár számára a felmérés megmutathatja munkája hatékonyságát és eredményességét, illetve segíthet a következő tanév feladatainak tervezésében.

A 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlattal zárul. A kórházi gyakorlat tapasztalatai, a szociális terepgyakorlatok tapasztalatai és az osztályozó értekezleten hallottak alapján az osztályfőnökök írásbeli értékelést készítenek a diákok szakmai előre meneteléről és pályaalkalmasságáról.

Felnőtt tagozat

A felnőtt képzés nappali munkarend és esti tagozatos formában történik. A beszámoltatás a nappali munkarend szerint tanulóknál megegyezik a nappali tagozattal, esti tagozaton a beszámoltatás formája a témakörök lezárásakor a szaktanár által meghatározott formában történhet. ( házi dolgozat, írásbeli beszámoló, teszt) A tantárgyak befejezésekor, illetve a több féléves tantárgyaknál félévenként szóbeli beszámoltató vizsgát tartanak a szaktanárok, melyeknek eredményi háromszoros súlyozással szerepelnek a záró osztályzatok kialakításánál.

A kórházi gyakorlatról és a szociális terepgyakorlatokról a gyakorlat vezetői írásos értékelést adnak.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján a megfelelő súlyozással. Az osztályzatról a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

10.1. A tanulók magatartásának értékelése

Magatartás	példás	jó	változó	rossz
1. Fegyelmezettsége	Nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható	megfelelő	Másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni	Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív
2.Viselkedés kultúrája, hangneme	Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias	Kevés kivetnivalót hagy maga után	Udvariatlan, nyegle	Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó
3.Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai	Pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményező	Részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú	Nem árt, ingadozó, vagy közömbös, vonakodó	Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
4. Házirend betartása	Betartja, arra ösztönös	Néha hibázik	Részben tartja be	Sokat vét ellene
5. Felelősségérzete	nagyfokú	Időnként feledékeny	ingadozó	Felelőtlen megbízhatatlan
6. Hiányzásai	Igazolatlan óráinak száma: nincs	Igazolatlan óráinak száma: Max: nincs	Igazolatlan óráinak száma: Max: 5	Igazolatlan óráinak száma: 10 vagy annál több
7. Késések	Max.: 3	Max.: 5	Max.: 10	20-nál több

10.2. A tanuló szorgalmának értékelése

Szorgalom	példás	Jó	változó	Hanyag
1.Tanulmányi munkája	Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére	Figyelmes, törekvő	ingadozó	hagyag, lassító
2. Munkavégzése	Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan	Rendszeres, többnyire önálló	Rendszertelen, hullámzó, öntudatlan	Megbízhatatlan, gondatlan
3. Kötelességtudata	Kifogástalan, precíz	Megfelelő, néha ösztökélni kell	Felszerelése gyakran hiányos	Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs
4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája	Rendszeres, érdeklődő	Ösztönzésre dolgozik	ritka	Egyáltalán nem

10.3. Tantárgyi minősítések

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk.

Ennek megfelelően az osztályzat akkor

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre).

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Az értékeléseknél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Tanáraink felé elvárás, hogy különböző értékelési módszereket és eszközöket választanak, amelyek alkalmasak a szaktárgyak speciális ismereteinek és kompetenciáinak mérésére, illetve megfelelőek az eltérő képességű tanulók értékelésére és mérésére. Törekedni kell arra, hogy a tanulói értékelések mindig világosak, és egyértelműek legyenek, a tanulók pozitív megerősítését szolgálják.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra.

Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

Iskolánkban és szakmai készségfejlesztés és a szupervízió és esetmegbeszélés tantárgyakból a tanulók nem kapnak osztályzatot. A tanulmányi könyvbe és a törzslapba a megfelelt, illetve nem felelt meg bejegyzés kerül.

10.4 . A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, akinek hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban előírt mértéket, valamint az év végi osztályzáskor, az osztályozóvizsgán, vagy a javítóvizsgán teljesítette minden tantárgy minimális követelményeit. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamilyen tantárgy követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.

Az egyes tantárgyak követelményeit a tantárgyak tantervei tartalmazzák.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejéről a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt.

10.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei, korlátjai

Az otthoni felkészülés célja: Az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, rögzítése. A tanulóknak ajánljuk, hogy az iskolában aznap tanultakat ismételjék át délután, javítva a tanulás hatékonyságát.

Az írásbeli házi feladat is a tananyag elmélyítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlag diákjaink képességét és munkabírását, koncentrálóképességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt.
a hosszabb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat ( pl. házi dolgozat) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt meghatározzuk
a tanítási szünetek időtartamára (őszi, téli, tavaszi szünet, több napos ünnep) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas feladatokat határozzunk meg.

11. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei.

Iskolánk egyik alapelve a kis létszámú osztályokkal történő munka, mert így tudunk csak eleget tenni a „gondoskodva oktatás” mottónknak. Ezért nincs szükség az osztályok csoportokra való bontására. Kivételt képezhet az iskolában történő gyakorlati oktatás, ha az osztályok létszáma meghaladja a Nkt. által előírt maximális csoport létszámot. Ebben az esetben kialakítjuk a megfelelő létszámú célcsoportokat, úgy, hogy a differenciált oktatás megvalósuljon.

12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Netfit rendszer alkalmazásával. NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében.

Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot, amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi, hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi állapotára.

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanár köteles vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik.

13. Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programja

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A WHO által meghatározott teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, melyne elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz.

E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és az iskolai dolgozók egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét, a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok együttműködését, az egészséges környezet, az iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítását. A Máltai Szeretetszolgálat saját tüdőszűrő állomása nagyszerű lehetőséget biztosít a dolgozóknak és a tanulónak egyaránt a szűrésre. Az iskolai demonstrációs tanterem felszereltsége is jelentősen megkönnyíti bizonyos szűrések rendszeres elvégzését.

Iskolánk nevelőtestülete nagy jelentőséget tulajdonít az egészségnevelésnek és egészségfejlesztésnek. Alapelveinket meghatározza a személyes példamutatás, a diákok teljes személyiségének arányos, sokoldalú fejlesztésének igénye és az elsődleges prevenció. Az iskola tanárai nyitottak, sőt többek kimondottan elkötelezettek az egészségnevelés iránt. A nevelőtestület nagy része mindent megtesz azért, hogy diákjaink a lehető legharmonikusabb, legegészségesebb környezetben fejlődhessenek. A tanárok egy része rendszeresen sportol a diákokkal. A diákok számára tanítás után tanári felügyelet melletti kulturált időtöltésként közösségi játéklehetőségeket biztosítunk. Ennek egyik színtere az emeleten található szabadidős terem.

Az iskolánk személyi erőforrásai

A személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen az egészségnevelés és -fejlesztés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon.

Az iskolában havonta egyszer védőnő dolgozik, elvégzi a diákok egészségi állapotának felmérését, a szükséges szűrővizsgálatokat (látás, hallás), védőoltások meglétét ellenőrzi, dokumentálja

Nagyon fontos az iskolában tanító pszichológus kolléga tevékenysége, aki jelentős segítséget nyújt a tanulók sajátos pszichológiai problémáinak megoldásában, segíti a tanárok munkáját a diákok lelki egészségének megőrzésében. Az iskola tantestületében szakképzett gyermekvédelmi felelős van, aki megkeresi a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulóinkat, illetve szüleiket, és tanácsaival segíti őket, felhívja figyelmüket a jogaikra, illetve lehetőségeikre, és a pszichológussal közösen próbálja orvosolni a problémákat.

Az iskolán egészségnevelési és egészségfejlesztési céljai

Alapvető célok önmagunk, egészségi állapotunk, az értékek ismerete. Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása és módszereinek elsajátítása.

Célunk, hogy valamennyi tanulónk szerezzen mély és alapos elméleti ismereteket, valamint legyen képes azok gyakorlati alkalmazására az egészségmegőrzés területén.

Tanórai foglalkozások

Az egészséges testtartás, a rendszeres testmozgás fontossága (egészségügyi alapismeretek, testnevelés)
Egészséges táplálkozás (egészségügyi alapismeretek, ápolástan)
Az öltözködés és az egészség kapcsolata ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra, testnevelés)
Higiénia (egészségügyi alapismeretek, ápolástan, osztályfőnöki óra, testnevelés)
Önismeret, lelki egészség (etika, mentálhigiénia, hittan, magyar nyelv és irodalom, testnevelés szakmai készségfejlesztés)
A közösség, a barátság, a párkapcsolatok, a harmonikus családi élet szerepe az egészség megőrzésében (osztályfőnöki óra, mentálhigiénia, hittan)
A szexualitás és az egészség kapcsolata, családtervezés ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra)
A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (szociális gondozás, szociális munka elmélete, osztályfőnöki óra)
A stresszhelyzetek felismerése és kezelése (szociális gondozás, szociális munka elmélete,osztályfőnöki óra, szakmai készségfejlesztés)
A tanulási környezet alakítása (osztályfőnöki óra)
A szabadidő aktív eltöltése, megfelelő mennyiségű pihenés (osztályfőnöki óra, testnevelés)
Balesetvédelem (osztályfőnöki óra, egészségügyi alapismeretek, testnevelés, )
Az egészségkárosító magatartásformák, szenvedélybetegségek veszélyei és elkerülése (egészségügyi alapismeretek, ápolástan, osztályfőnöki óra, testnevelés)
Az egészségünket veszélyeztető környezeti hatások jelentősége; az egészséges és biztonságos környezet kialakítása ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra, testnevelés)
A segítő attitűd (osztályfőnöki óra, egészségügyi alapismeretek, ápolástan, hittan, pszichológia, szociális gondozás, szociális munka elmélete, testnevelés)
A fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek elfogadása segítése és integrációja (szociális gondozás, szociális munka elmélete, osztályfőnöki óra, testnevelés)
Az egészségügyi alapismeretek és ápolástan ad nagy lehetőséget az egészségnevelési és egészségfejlesztési célok elérésére. Ezenkívül minden tantárgy minden óráján az adott témához hozzárendel(het)jük a megfelelő egészségnevelési vonatkozású aktuális problémákat. Az osztályfőnöki órák, az évenként hagyományosan megismétlődő szakmai versenyekre való felkészülés során szituációs játékok, és más gyakorlatok számos egészségvédelmi témát érinthetnek.

Nem hagyományos szervezésű tanórák

A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek ismereteket, pl. szakmai gyakorlatokon, tanulmányi kirándulásokon, intézmény- és múzeum látogatáson. A szakmai gyakorlatok elsősorban a szociális gondozás, szociális munka elmélete, ápolástan, megfigyelés és elsősegélynyújtás, egészségügyi alapismeretek tantárgyakhoz kapcsolódóan szerveződnek.

A tanítási munka során alkalmazott módszerek

Az egészségnevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt szerepet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. megemlékezés bizonyos jeles napokról (betegek világnapja, AIDS-világnap, idősek világnapja, stb.), szituációs játékok, egészségvédelmi témájú rádió- televízióhírek és újságcikkek feldolgozása.

Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink

A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást fontosnak tartjuk és megvalósítjuk elsősorban az osztályfőnöki órák keretében. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért alkalmazzuk, mert több és helyes tudás helyes döntésekhez és az életvezetés helyes alakításához vezet.

Összességében elmondható, hogy a tanulók egészséges életmódra történő nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

14. Környezeti nevelési program

A környezeti nevelés

a.az ember eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,

b.természet és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

c.a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

d.s mindezek eredményeképpen környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező egésznek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

A környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

Az intézmény hulladék-, energia és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére.

A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.

Konkrét célok és feladatok

A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola színterén.
A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.
A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.
A szelektív hulladékgyűjtés beindítása
A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani.

A megvalósítás színterei, eszközei és módszerei

Iskolánk környezeti nevelését közvetlenül a szociális gondozás és klinikai tantárgyakba építjük be, illetve az osztályfőnöki órák témáiba.

A szociális terepgyakorlatokon és a kórházi gyakorlatokon figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink észrevegyék azokat a tennivalókat, amelyek környezetük állapotának megóvására irányulnak. Tudják, mivel akadályozhatják meg annak romlását, illetve készek legyenek arra, hogy javítsanak a megromlott állapotokon. A kórházi gyakorlatok során diákjaink találkoznak a veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának problémájával is.

A tantárgyi kereteken túl a mindennapjainkban is megvalósul a környezeti nevelés:

A személyes egészséges higiéné elvárásával, elérésének tanításával. Lehetőségünk van rászorulóknak ehhez tisztálkodási eszközöket és lehetőséget rendszeres biztosítani.

Iskolánk közelében szelektív hulladékgyűjtő konténerek találhatók, így könnyen megvalósítható az iskolán belül a szelektív hulladékgyűjtés és tárolás.

Feladatunknak tekintjük a dohányzás károsító hatásaival megismertetni a tanulókat.

A tantermek, folyosók esztétikussá tételéhez szintén tanulóinktól várunk ötleteket és segítséget.

Az év jeles ünnepeire való készülődés lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk tanulóinknak, hogy hogyan lehet az ünnepeket hangulatosabbá tenni környezetünk feldíszítésével. Erre igény van családjukban, iskolánkban, idősotthonokban, ápolási otthonokban, gyermekintézményekben. Ötleteket mutatunk, hogyan készíthetünk egyszerű anyagokból saját magunk is díszeket, ajándékokat.

Tanulmányi kirándulásainkat Magyarország valamelyik kiemelkedően szép vidékén szervezzük. Az ország kulturális emlékeire és jelentős természeti értékeire hívjuk fel tanulóink figyelmét.

A környezetvédelmi témák, valamint környezetünket érintő világnapok megünneplése, feldolgozása az osztályfőnökök feladata.

15. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.

Az írásos dicséretek fajtái:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye ( tanulmányi, sport, kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka, önkéntes munka részese, stb) jutalmát a ballagási vagy tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.

16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Fontosnak tartjuk a tanári megújulást, a hatékony tanulást elősegítő módszerek alkalmazását iskolánkban. A hagyományos – elsősorban frontális szervezési mód – mellett fokozatosan helyet kell adnunk a sajátos pedagógiai módszerek alkalmazásának. Didaktikai és szakmódszertani megújulásunk célja a tanulási folyamat nagymértékű segítése. Iskolánkban – egyes tantárgyak esetében – tervezzük bevezetni a sajátos pedagógiai módszereket, elsősorban kooperatív oktatási módszert. Emellett a projektoktatás, a szimuláció, a szerepjáték is szerepet kap majd az órákon.

16.1. Projektoktatás

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt munka lényege, hogy a diákok gyakorlati tevékenység során dolgozzák fel a tananyagot, így könnyebben sajátítják el a tantárgyi követelményeket. Eközben az együttműködésre, kooperációra való képesség is fejlődik. A projektoktatással lehetőség nyílik egy új arculatú, sajátos légkörű, tevékenységközpontú, tanulóközpontú módszer alkalmazására. A projektoktatás a tanulás tanulására is alkalmas.

16.2. Kooperatív oktatás

A kooperatív oktatásban a tanulók kis csoportokban tevékenykednek. Alapelvei az interakció, az egymásrautaltság, az egyéni felelősség és az egyenlő részvétel. Célja az intellektuális készségek fejlesztése mellett a szociális készségek és az együttműködési képességek kialakítása. A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli kapcsolatok pozitív irányú alakulását is. Célunk, hogy kiterjesszük a sajátos pedagógiai módszerek használatát.

16.3.Tantárgytömbösítés

Tantárgytömbösít és a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje,melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva,hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.

Ezzel az eszközzel a szakmai gyakorlatok megvalósításakor élünk, mert így lehetőség adódik a szociális és egészségügyi intézmények alaposabb tanulmányozására, esetek elemzésére és megbeszélésére. A gyakorlatok közben a szupervíziót is érdemes tömbösítve tartani, amikor már van elég feldolgozandó élménye és esete a tanulóknak.

III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

Iskolánk alapfeladata a szakképzés.

Két szakmacsoporton belül folyik a szakmai oktatás – egészségügy ( I.) és szociális szolgáltatások (III.).

Szakmai képzésünket a piacképesség, korszerűség, a munkaadók, a Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, mint fenntartó által jóváhagyott, és igényeihez történő alkalmazkodás határozzák meg.
A szakképzés feladatai összhangban vannak a nevelési programban meghatározott célokkal, alapelvekkel.

A szakképzés szervezését meghatározó jogszabályok:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet
37/2013 (V.28.) EMMI rendelet- Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei.
14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek
A szakgimnázium és szakközépiskola kerettanterve

Szakgimnáziumi nevelés-oktatás

1. ágazati képzés 9-12. évfolyamon (komplex szakmai érettségi + szakképesítés)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

1. Egészségügy

Egészségügy

5272001

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

4 év

1/9 - 4/12.

nappali

2016.09.01.-től induló

2. érettségi után kizárólag szakképzési évfolyamokkal- Érettségihez kötött ágazati szakképesítések

szakmacsoport	ágazat	OKJ szám	szakképesítés	képzési idő	évfolyam	munkarend	kifutó/induló
1. Egészségügy	I. Egészségügy*	5472302	Gyakorló ápoló	1 év	1/13.	nappali	2016.09.01.-től induló
1. Egészségügy	I. Egészségügy*	5472302	Gyakorló ápoló	2 év	1/13 - 2/14.	nappali	2016.09.01.-től induló
2.Szociális szolgáltatások	III. Szociális*	5476203	Szociális szakgondozó	2 év	1/13 - 2/14.	nappali	2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet III. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet III. számú mellékletét

Szakközépiskolai oktatás

szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

1/9 -3/11.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

1/9 -3/11.

nappali

2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet I. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet I. számú mellékletét

szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban a 10. évfolyamot vagy érettségit követően

2.a) szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban a 10. évfolyamot vagy érettségit követően

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

kifutó

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

2016.09.01.-től induló

*Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet I. számú melléklete, amely módosította a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet I. számú mellékletét

érettségi vizsgára felkészítő évfolyam – Nkt.13.§(1)b szerint

szakmacsop.	ágazat	OKJ	szakképesítés	képzési idő	évfolyam	munkarend	kifutó/induló
-	-	-	-	2 év	Szé/12/1 – Szé/12/2.	nappali	2016.09.01.-től induló

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola

szakmai gyakorlatinak színhelyei

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület telephelyei:

Gondviselés Háza Idősek Otthona 1011. Bp. Fő u. 41.
Gondviselés Háza Idősek Otthona 1182 Bp. Marosvásárhely u. 27.
Házigondozó Szolgálat 1033. Bp. Miklós u. 32
Békásmegyeri Idősek klubja 1039 Bp. Kelta u. 5.
Gondviselés Háza - Szolgáltatásokat Nyújtó Integrált Intézmény 2040 Budaörs, Clementis László u. 20.
Gondviselés Háza – Idősek otthona 2071 Páty Csilla von Boeselager u. 3.
Gondviselés Háza – Fogyatékosok Nappali Intézménye, 2316 Tököl, József A. u. 3.
Gondviselés Háza – Fogyatékosok Nappali Intézménye, 2200 Monor, Kossuth L. u. 88
Gondviselés Háza - Hajléktalanok Otthona 1011 Bp. Fő u. 41.
Hajléktalan Emberek Szociális Otthona 1089 Bp. Távíró u. 5.
Gondviselés Háza – Hajléktalanok Átmeneti Szállása 1013 Budapest, Feszty Árpád u. 6-8.
Nappali Szociális Centrum – Óbudai Melegedő 1033 Bp. Miklós u. 32.
Terézvárosi Nappali Melegedő 1067 Bp. Eötvös u. 21.
Erzsébetvárosi Nappali Melegedő 1078 Budapest, Murányi u. 38
Szenvedélybetegek Fogadója 1016 Bp. Csap u. 2.
Szenvedélybetegek Fogadója 1016 Bp. Csap u. 2.
Egészségügyi Centrum 1011. Bp. Fő utca 41
Mozgó Orvosi Rendelő (MOR) 1011. Bp. Bem rkp. 28.
Mozgó Tüdőszűrő Program 1033. Bp. Miklós utca 32.
Gyógyászati segédeszköz, kórháziágy-kölcsönző és szerviz

1142. Bp. Szatmár utca 26.

Mentőszolgálat 1011. Bp. Bem rkp. 28.
Fertőtlenítő Fürdő Állomás 1097. Bp. Albert Flórián út 5-7.

Betegápoló Irgalmasrend – Budai Irgalmasrendi Kórház 1023 Budapest, Frankel Leó út 54.

34 762 01 OKJ számú szociális gondozó és ápoló szakma (14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv alapján)

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

–a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

–az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

–az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01

A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő)

Az iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: -

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

16.Óratervek

16.1 Óratervek a 2016. szeptember 1. előtt induló képzésekre

16.1.A szociális gondozó és ápoló szak óraterve a szakmai kerettanterv alapján 3 éves szakképzésre

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	9.évf.				10.évf.				11.évf.				Össz.
				9.évf.				10.évf.				11.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
közismeret
1.			Magyar - Kommunikáció	2		72		1		36		1		32		140
2.			Idegen nyelv	2		72		2		72		2		64		208
3.			Matematika	3		108		1		36		-		-		144
4.			Társadalomismeret	2		72		1		36		-		-		108
5.			Természetismeret	3		108		-		-		-		-		108
6.			Testnevelés*	5		180		5		180		5		160		520
7.			Osztályközösség-építő Program	1		36		1		36		1,5		48		120
Összesen:				18		648		11		396		9,5		304		1348
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
8.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18										18
9.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.									0,5		16		16
10.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.									2		64		64
11.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2		72		1,5		54		1		32	158
12.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		1,5		54		1		32		176
13.			Monitorozó gyakorlat		2		72		1		36					108
14.			Pszichológiai alapismeretek	3		*108*		2		72						180
15.			Egészségügyi alapismeretek	2		72		2,5		90		2		64		226
16.			Ápolási, gondozási alapismeretek	3		*108*		2		72						180
17.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72		2		72					144
18.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		54						54
19.			Klinikai ismeretek					6		*216*						216
20.			Ápolási gyakorlat						2		72					72
21.			Gondozási ismeretek					2		72						72
22.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata						1		36					36
23.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete									3,5		*112*		112
24.			Szociális munka gyakorlata										2,5		80	80
25.			Szociális gondozás									4,5		*144*		144
26.			Szociális gondozás gyakorlata										4		*128*	128
27.			Mentálhigiéné									1,5		48		48
28.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton										1,5		48	48
29.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció									1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				*140*				*140*					280
Összesen:				11	6	*396*	*356*	*17,5*	*7,5*	*630*	*410*	*16,5*	*9,0*	*528*	*288*	2608
Összesen:				35		752		36		1040		35		816		2608
						1400				1436				1120		3956
																3956
								Szakmai elmélet (60%)				Szakmai gyakorlat (40%)
								1554				1334
								60%				40%

Közismereti tantárgyak:

Magyar - Kommunikáció
Idegen nyelv
Matematika
Társadalomismeret
Természetismeret
Testnevelés
Osztályközösség-építő Program

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	2	1	1
Évi óraszám	72	36	32

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11
1.	Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció	8		8
2.	Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció	8
3.	Helyesírási ismeretek	8	4	8
4.	A nyelv és a nyelvtan rendszere	8
5.	Mondat – szöveg – jelentés	8
6.	Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete	8
7.	Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei	8
8.	Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok	8
9.	Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei	8
10.	A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban		8
11.	Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek		8
12.	Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok		8	8
13.	Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása		8	8
	ÖSSZESEN:	72	36	32

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TÁRSADALOMISMERET

Évfolyam: 9 - 10.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.
Heti óraszám	2	1
Évi óraszám	72	36

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.
1.	Magyarország Európában	2
2.	Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók	2
3.	A tudás és az iskola szerepe a társadalomban	4+2
4.	Egyén és társadalom	8+2
5.	Média és társadalom	8+2
6.	Intézményeink működése	6+2
7.	Múlt és jelen képekben és szövegekben I.	16
8.	Múlt és jelen képekben és szövegekben II.	16
9.	A tanulók teljesítményének a mérése	2	2
10.	A világkép		6
11.	A társadalmi normák – szokások és törvények		4+2
12.	A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés		6
13.	Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek		4+2
14.	Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai		4
15.	A civil társadalom – érdekvédelem		2
16.	Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás		2
17.	A tanulók teljesítményének a mérése		2
	ÖSSZESEN:	64+8	32+4

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: MATEMATIKA

Évfolyam: 9 - 10.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.
Heti óraszám	3	1
Évi óraszám	108	36

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.
1.	Számtan, algebra	10+23	4+2
2.	Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika	18+7	10
3.	Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus	18+2	10+2
4.	A geometria alapjai	18+12	8
	ÖSSZESEN:	108	36

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TERMÉSZETISMERET

Évfolyam: 9 .

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.
Heti óraszám	3
Évi óraszám	108

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.
1.	Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei	4
2.	Tájékozódás térben és időben	8
3.	Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!	5
4.	Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei	8
5.	Mechanikai energia	5+2
6.	Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája	6
7.	Formák és arányok a természetben Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban	8+2
8.	Elektromosság, mágnesesség	5+2
9.	Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás	5+1
10.	Atomi aktivitás	5
11.	A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés	6
12.	Mi a fény?	4
13.	Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai	6+2
14.	Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése	8+2
15.	Az evolúció színpada és szereplői	8
16.	Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése	6
	ÖSSZESEN:	97+11

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: IDEGEN NYELV

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	2	2	2
Évi óraszám	72	72	64

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	A nyelvtanulás célja	2	2	2
2.	Hogyan tanuljam az idegen nyelveket?	9+2	9	9
3.	Én és a családom	8	8	7
4.	Az otthonom	6	6+1	5
5.	Barátaim	6	6+2	6
6.	Ruhatáram télen-nyáron	5	5	4
7.	Eszem-iszom	7	7+1	6
8.	Szabadidőmben	7+1	7	6+1
9.	Válasszunk szakmát!	11+3	11+3	11+3
10.	Végre itt a nyár	4	4	4
	ÖSSZESEN:	66+6	65+7	60+4

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	1	1	1
Évi óraszám	32+40	32+4	30+18

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	Én és az iskola	6 + 1
2.	Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban	12 + 1
3.	A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai	8 + 8
4.	A közösségek belső világa(i)		14 + 2
5.	„Itthon otthon vagyok!”		14 + 1
6.	Globalizáció – lokalizáció			12
7.	Kaleidoszkóp			10
8.	Mit és miért tanultam az iskolában?			6 + 1
9.	Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése	6	4 + 1	2 + 1
10.	Én és a szakmám	18		16
11.	A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megismerése	12
	ÖSSZESEN:	32+40	32+4	30+2

Kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Közismereti tantárgy: TESTNEVELÉS

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam	9.	10.	11.
Heti óraszám	5	5	5
Évi óraszám	180	180	150

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.	Évfolyam / Témakör / Óraszám	9.	10.	11.
1.	Sportjátékok	35	35	36
2.	Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák	30	30	20
3.	Atlétika jellegű feladatok	25	25	29
4.	Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek	30	30	30
5.	Önvédelem és küzdősportok	15	15	10
6.	Úszás és úszó jellegű feladatok (Választható, ellenkező esetben az órák arányosan szétosztandók más tematikus területekre.)	20	20	-
7.	Egészségkultúra – prevenció	25	25	25
	ÖSSZESEN:	180	180	150

1/9. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti			I.félév	II.II. félév
Magyar - Kommunikáció	2 óra		2	2
Idegen nyelv	2 óra		2	2
Matematika	2+1 óra		3	3
Társadalomismeret	2 óra		2	2
Természetismeret	3 óra		3	3
Testnevelés	5 óra		5	5
Osztályközösség-építő Program	1		1	1
			18	18
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Munkavédelemi alapismeretek	0,5			1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1,5 +0,5	2	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		3	2
Monitorozó gyakorlat		1,5+0,5	2	2
Pszichológiai alapismeretek	2,5+0,5		3	3
Egészségügyi alapismeretek	2		2	2
Ápolási, gondozási alapismeretek	2+1		3	3
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat		2	2	2
	*10,5*	*6,5*	17	17
	35ó		35	35

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

2/10. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti				I.félév	I.II. félév
Magyar - Kommunikáció	1			1	1
Idegen nyelv	2			2	2
Matematika	1			1	1
Társadalomismeret	1			1	1
Természetismeret	-
Testnevelés	5			5	5
Osztályközösség-építő Program	1			1	1
				11	11
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1,5		1	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	1,5			2	1
Monitorozó gyakorlat		1		1	1
Pszichológiai alapismeretek	2			2	2
Egészségügyi alapismeretek	2,5			3	2
Ápolási, gondozási alapismeretek	1+1			2	2
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat		2		2	2
Társadalomismeret	1,5			1	2
Klinikai ismeretek	5+1			6	6
Ápolási gyakorlat		2		2	2
Gondozási ismeretek	2			2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		1		1	1
	17,5		7,5	25	25
	36ó			36	36

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

3/11. évfolyam heti órái

TANTÁRGY	ÓRASZÁM
Közismereti			I. félév	II.II. félév
Idegen nyelv	2		2	2
Testnevelés	5		5	5
Osztályközösség-építő Program	1+0,5		1	2
Magyar - Kommunikáció	1		1	1
			9	10
Szakmai	elmélet	gyakorlat
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	2		2	2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		1	1	1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	1		1	1
Egészségügyi alapismeretek	1,5+0,5		2	2
Szociális munka elmélete	3,5		4	3
Szociális munka gyakorlata		1,5+1	3	2
Szociális gondozás	4.5		4	5
Szociális gondozás gyakorlata		3+1	4	4
Mentálhigiéné	1,5		2	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton		1,5	1	2
A szociális adminisztráció	1,5		1	2
	16	*9,5*	26	25
	35ó		35	35

Piros szín: az iskola szabadon tervezhető órakeretének felhasználása

16.2 A szociális gondozó és ápoló szak óraterve a szakmai kerettanterv alapján 2 éves szakképzésre

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől felnőtt NAPPALI munkarend
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
közismeret
1			Osztályfőnöki	2		72		2		72		144
Összesen:				2		72		2		72		144
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
2.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18						18
3.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
4.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					2		64		64
5.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		3,5		*126*		3		96	222
6.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		3		96		186
7.			Monitorozó gyakorlat		3		*108*					108
8.			Pszichológiai alapismeretek	4		*144*						144
9.			Egészségügyi alapismeretek	5,5		*198*		0,5		16		214
10.			Ápolási, gondozási alapismeretek	4,5		*162*						162
11.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		4		*144*					144
12.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		48		48
13.			Klinikai ismeretek	0,5		18		4		*128*		146
14.			Ápolási gyakorlat		2		72		1		32	104
15.			Gondozási ismeretek	2		72						72
16.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		1		36					36
17.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					3,5		*112*		112
18.			Szociális munka gyakorlata						1		32	32
19.			Szociális gondozás					5		*160*		160
20.			Szociális gondozás gyakorlata						3		96	96
21.			Mentálhigiéné					1,5		48		48
22.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						2		64	64
23.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				*19,5*	*13,5*	*702*	*646*	23	11	*736*	*320*	2404
Összesen:				35		1348		35		1056		2404
						1420				1128		2548

					Elméle (60%)				Gyakorlat (40%)
					1438				966
					60%				40%

1 /11 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Munkavédelemi alapismeretek	0,5		1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	3,5	4	3
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5	2	3
Monitorozó gyakorlat	3	4	2
Pszichológiai alapismeretek	4	4	4
Egészségügyi alapismeretek	5,5	6	5
Ápolási, gondozási alapismeretek	3+1,5	5	4
Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat	4	6	2
Klinikai ismeretek	0,5		1
Ápolási gyakorlat	2		4
Gondozási ismeretek	2	2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata	1		2
osztályfőnöki	2	2	2
összesen	35	35	35

2/12 NAPPALI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	2	2	2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	3	3	3
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	3	3	3
Egészségügyi alapismeretek	0,5	1
Társadalomismeret	1,5	2	1
Klinikai ismeretek	4	4	4
Ápolási gyakorlat	1	1	1
Szociális munka elmélete	3,5	3	4
Szociális munka gyakorlata	1	1	1
Szociális gondozás	5	5	5
Szociális gondozás gyakorlata	3	3	3
Mentálhigiéné	1,5	2	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton	1,5+0,5	2	2
A szociális adminisztráció	1,5	1	2
osztályfőnöki	2	2	2
összesen	35	35	35

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve a 2014/2015-es tanévtől felnőtt ESTI tagozat
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES óraszám		HETI óraszám		ÉVES óraszám		ÉVES óraszám
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
1.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,25		9						9
2.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
3.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					1		32		32
4.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2,5		90		1		32	122
5.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2		72		2		64		136
6.			Monitorozó gyakorlat		2		72					72
7.			Pszichológiai alapismeretek	2		72						72
8.			Egészségügyi alapismeretek	3		*108*		0,5		16		124
9.			Ápolási, gondozási alapismeretek	2		72						72
10.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72					72
11.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1		32		32
12.			Klinikai ismeretek	0,25		9		3		96		105
13.			Ápolási gyakorlat		1		36					36
14.			Gondozási ismeretek	2		36						36
15.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		0,5		18					18
16.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					2		64		64
17.			Szociális munka gyakorlata						0,5		16	16
18.			Szociális gondozás					3		96		96
19.			Szociális gondozás gyakorlata						2		64	64
20.			Mentálhigiéné					1		32		32
21.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						0,5		16	16
22.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1		32		32
			Nyári gyakorlat				*160*					160
Összesen:				*115*	8	*378*	*448*	15	4	*480*	*128*	1434
Összesen:				19,5		826		19		608		1434
	Kerettanterv szerint kötelező nappali óraszám 2540 óra, esti tagozat minimum 50%, azaz 1270 óra.
							Elméle (60%)		Gyakorlat (40%)
						858			576
						60%			40%

1 / 11 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Munkavédelemi alapismeretek	0,25		0,5
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	2,5	3	2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2	2	2
Monitorozó gyakorlat	2	2	2
Pszichológiai alapismeretek	2	2	2
Egészségügyi alapismeretek	3	3	3
Ápolási, gondozási alapismeretek	2	2	2
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat	2	2	2
Klinikai ismeretek	0,25		0,5
Ápolási gyakorlat	1	1	1
Gondozási ismeretek	2	2	2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata	0,5		1
összesen	19,5	19	20

2/12 ESTI munkarend szerinti felnőttoktatás

	heti óraszám	félév	II. félév
Foglalkoztatási alapismeretek	0,5		1
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	1	1	1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat	1	1	1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2	2	2
Egészségügyi alapismeretek	0,5	1
Társadalomismeret	1	1	1
Klinikai ismeretek	3	3	3
Szociális munka elmélete	2	2	2
Szociális munka gyakorlata	0,5	tömbösítve
Szociális gondozás	3	3	3
Szociális gondozás gyakorlata	2	2	2
Mentálhigiéné	1	1	1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton	0,5	tömbösítve
A szociális adminisztráció	1	1
összesen	19	18	18

A 2016. szeptember 1. és után induló képzések óratervei a kerettantervek megjelenése után illeszthetők be.

MELLÉKLETEK

Az iskola tantárgyi programjait a pedagógiai program 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

17 . A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

17.1 A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2016. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját ezen pedagógiai program alapján.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje három tanévre – azaz 2016. szeptember 1. napjától 2019. augusztus 31. napjáig szól.

17.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

17.3 A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására:

az iskola fenntartója;
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség, szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójának (vezetőségének) javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

17.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.

az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az iskola igazgatójánál,
az iskola honlapján.

18. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2016. május 18-n tartott ülésén véleményezte és jóváhagyta, elfogadásra javasolta.

Budapest, 2016. május 18.

az iskolai diákönkormányzat képviselője

A Pedagógiai Programot az iskolai szülői munkaközössége a 2016. május 18..-n tartott ülésén véleményezte és jóváhagyta, elfogadásra javasolta.

Budapest, 2016. május 18.

az iskolai szülői munkaközösségének elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2016. május 18. tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Budapest, 2016. május 18.

...........................................................

a nevelőtestület tagja a nevelőtestület tagja

A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta.

Budapest, 2016.

Győri-Daniné Szabó Mónika

igazgató

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programjával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, mint az iskola fenntartója egyetért és a ……………….. számú, …………………….napján kelt határozatával jóváhagyta.

Milibákné Veres Erika

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

Ügyvezető igazgatója