Pedagógiai program 2017
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola
2017. november 13.

1.1.1.     MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT

ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

 

 

 

 

 

 

 

 

Pedagógiai Program

 

2017. szeptember 1.

 

 

Tartalom

1.            Bevezetés. 5

1.1.      Az iskola küldetésnyilatkozata. 5

1.2.      Az iskola jövőképe. 6

2.            Nevelési program.. 7

2.1.      Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai 7

2.1.1.   Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 8

2.1.2.   Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink. 9

2.1.3.   Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében. 9

2.2.      Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai 10

2.2.1.   A pedagógusok helyi intézményi feladatai 13

2.2.2.   Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 14

2.3.      A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 15

2.4.      A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. 17

2.5.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. 19

2.6.      Komplex intézményi mozgásprogram.. 19

2.7.      A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 20

2.7.1.   A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők. 20

2.7.2.   Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók. 21

2.7.3.   Sajátos nevelési igényű tanulók. 21

2.7.4.   A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.. 22

2.7.5.   Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás 22

2.7.6.   A szociális hátrányok ehyhítését segítő tevékenység. 23

2.8.      A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 23

2.8.1.Közösségi szolgálat 26

2.9.      A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 28

2.10.   A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 29

2.10.1.      Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák. 29

2.10.2.      A szóbeli felvételi vizsga követelményei 31

2.11.   A felvétel és az átvétel helyi szabályai 31

3.            AZ ISKOLA HELYI TANTERVE. 34

3.1.      A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői 35

3.2.      Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai 36

3.3.      A választható tantárgyak, foglalkozások, és ezeket oktató podagógusok kiválasztásának szabályai 60

3.4.      A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 60

3.5.      A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga. 60

3.6.      Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 60

3.7.      A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 61

3.8.      A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. 61

3.9.      A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei 61

3.10.   Érettségi vizsgatárgyak. 63

A középszintű  és emelt szintű érettségi vizsga témakörei 63

3.11.   A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése. 75

3.11.1.      Ellenőrzés 75

3.11.2.      Értékelés 75

3.11.3.      Tantárgyi minősítések. 78

3.12.   Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 79

3.13.   A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. 81

3.13.1.      A tanulók magatartásának értékelése. 81

3.13.2.      A tanuló szorgalmának értékelése. 82

3.14.   A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei 83

3.15.   Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. 83

3.16.   A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 88

3.17.   A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. 89

3.17.1.      A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek. 89

3.17.2.      A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek. 90

4.            Szakmai program.. 93

4.1.      Az intézmény szakképzési szerkezete. 93

4.1.1.   Szakközépiskolai szakképzés 93

4.1.2.   Szakgimnáziumi szakképzés 94

4.1.3.   Szakképzési felnőttoktatás 94

4.2.      A szakképzés tartalma, óratervek. 95

4.2.1.   Szakközépiskolai tartalmak, óratervek. 95

4.2.2.   Szakgimnáziumi  tartalmak, óratervek. 104

4.2.3.   Szakképzési felnőttoktatás tartalmak, óratervek. 118

4.3.      Szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása. 124

4.4.      Előzetes tanulmányok beszámíthatósága. 125

4.5.      Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése. 126

4.6.      Szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai 127

4.7.      ÉRTÉKELÉS SPECIÁLIS SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYAI. 127

4.8.      AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK. 127

4.8.1.   Projektoktatás 128

4.8.2.   Kooperatív oktatás 128

4.8.3.   Tantárgytömbösítés 128

5.            A pedagógiai program mellékleteinek és függelékeinek rendje. 128

6.            Legitimációs záradék. 129

 

 

 

2.   Bevezetés

 

Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelés és oktatás céljait; az iskola helyi tantervét; az iskolai életet; a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket; a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot;a  szakmai programot.

A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete dolgozza ki, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Iskolánkban szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés van, iskola rendszerű és felnőtt oktatás keretében.

Az oktatás az iskola rendszerű képzésben 4 illetve 3 éves, a felnőttoktatásban 2 és 1 éves, nappali és esti tagozaton történik.

 

2.1.     Az iskola küldetésnyilatkozata

 

Iskolánk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában létrejött első szakképző intézménye, melyet 2001-ben alapított azzal a céllal, hogy a Szeretetszolgálat szociális és egészségügyi intézményei számára biztosítsa a szakmai dolgozók utánpótlását és felkarolja azokat a fiatalokat, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából.

 

Az alapító törekvéseinek megvalósítása érdekében az alábbi célokat fogalmaztuk meg:

Iskolánk a szakképzés iránt elkötelezett. Tevékenységünk központjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink számára a szakma gyakorlására történő felkészülést, illetve lehetőséget ad az érettségi vizsga letételére is a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően.

Arra törekszünk, hogy a diákok korszerű, alkalmazható tudásra tegyenek szert, legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. Az egészségügyi vagy szociális szakmai gyakorlatok során, diákjaink nap mint nap találkoznak azokkal az elesett emberekkel, akikért az iskola elvégzése után dolgozni fognak. Olyan élettapasztalatokat szerezhetnek, melyek az oktató-nevelő munkának elengedhetetlen részei. Az iskola védett környezetet nyújt ezen tapasztalatok és élmények feldolgozására, a tanárok segítik őket ebben.

 A szakmák elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásán túl fontos feladatunk a szakmához szorosan hozzátartozó erkölcsi tudatosság kialakítása, melynek egyik alapja számunkra a keresztényi értékrend.

Célunk olyan fiatalok nevelése, akik számára legfontosabb az élet tisztelete. Nevelnünk kell felelősségre, helyes választani tudásra, tudásvágyra, nyitottságra, egészséges jövőkép igényére.

 

 

 

Mottónk: Gondoskodva oktatás

 

Gondoskodva oktatás alatt értjük a tanulóink komplex gondozását, ami a testi, lelki szociális gondozást jelenti. Iskolánkban igyekszünk mindhárom szinten foglalkozni a tanulóinkkal és egy mentálhigiénikus iskolaprofilt kialakítani. Célunk, hogy gyermekeinket képessé tegyük önmaguk és környezetük minél pozitívabb elfogadására. Érdekérvényesítő képességük csiszolásával, alkalmassá válnak saját életük feletti kompetenciájuk megőrzésére és a segítő szakmák végzésére. Képessé válnak önmaguk elé célokat tűzni és azokat el is érni. Mindezt olyan belső hittel és meggyőződéssel, melynek középpontjában az empátia, a hitelesség és mások pozitív elfogadása áll.

 

 

2.2.     Az iskola jövőképe

Célunk, hogy a szociális és egészségügyi szféra munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra. A szakképzés hatékony megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett intézménnyel, szakképzési irányító szervezettel.

El kívánjuk érni, hogy az oktatás folyamatában a diákok szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.

Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat.

 

 

 

3.   Nevelési program

3.1.     Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai

Alapfeladatunk olyan piacképes szakképzettségek nyújtása, mellyel keresett munkaerővé képesek válni az iskolánkban végzett diákok mind szociális-, mind az egészségügy területén.

Hiszünk benne, hogy minden gyermek alakítható, formálható, ezért nagy figyelmet fordítunk a személyiség fejlesztésre, a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

Diákjaink életkori sajátosságaikból adódóan még gyakran nincsenek tisztában saját értékeikkel, önbecsülésük alacsony. Így feladataink közé tartozik az is, hogy megismertessük őket önmagukkal, személyiségük pozitív vonásaival, sajátos képességeikkel. Rá kell ébresztenünk őket arra, hogy értékes emberek, akik hasznára vannak közösségüknek.

Iskolánk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal szorosan együttműködve működik. Ezáltal ki tudjuk használni a Szeretetszolgálat intézményrendszerét és segítő, támogató szolgáltatásait is tanulóink szükségleteinek, érdekeinek megfelelően. A tanulói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákkal egyénileg is foglalkozzunk.

Az iskola diákjai tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a Szeretetszolgálat karitatív munkájába, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezve és aktív tagjává válva egy közösségnek. Ez komoly nevelési tényező, hiszen a fiatalok egy jelentős részének a mai világban kevés sikerélmény adatik meg, gyakran nem kap elismerést munkájuk. Pozitív fordulatot vehet az életük azzal a lehetőséggel, hogy segítővé válnak, aktívan „adják” saját személyiségüket, képességeiket a segítő folyamatban. Minél több sikeres kapcsolatépítés és megélt élethelyzet tapasztalata van a birtokukban, annál több eséllyel indulnak az élet adta kihívásokban később.

A Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munkába való bekapcsolódás lehetőséget kínál a személyiség fejlődésére és egy közösséghez tartozás érzésének megerősítésére is. Az önként vállalt munka az iskolai értékelést nem befolyásolja, ha valaki nem kapcsolódik ebbe be, akkor sem érheti  semmilyen hátrány iskolai munkájának megítélésében.

Az iskolai fegyelem megtartása fontos feltétele az eredményes tanulásnak. A fegyelem, a pontosság, a feladattudat a diákok hatékony szakmai munkájának is elsődleges kívánalma.

A tisztaságra, harmonikus öltözködésre, egészséges környezet kialakítására, környezetük megóvására való nevelés is hangsúlyozott intézményünkben.

Nevelnünk kell egészségük megóvására, különösen hangsúlyozva mindenféle káros szenvedély súlyos következményeit.

Nevelésünk egyik legfőbb módszere a példaadás. A tanárok példaadása elsősorban életvitelük, munkájuk és szakmai felkészültségük terén mutatkozik meg, de példaértékű a gyakorlati helyeken megtapasztalható szolgáló máltai lelkület egyéb munkatársaink körében is. A pedagógusok hiteles személyisége, elhivatottsága, és persze rugalmas humora, fontos tényezője oktató-nevelő munkánknak. Minden alkalmat megragadunk, hogy átlagos élethelyzetekben is lássuk gyermekeinket és ők minket. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, hiszen a bizalom kialakulásához ez elengedhetetlen.

Az iskola és a szakmai gyakorlatok helyszínei keresztény szellemiségűek, és ezt a szellemiséget közvetítjük tanulóink felé is.

A személyre szabott gondoskodás során kiderülhet, hogy tanulóink közül nem mindenki alkalmas erre a hivatásra. Feladatunk ezt időben tudatni a tanulóval és hozzátartozójával és közösen megoldást találni a problémákra. Azonban az iskolánkban megszerzett ismeretek minden tanulónk számára hasznosak lehetnek a civil életben is. Minden, amit közvetíteni akarunk diákjaink felé, személyiségük fejlődését szolgálja.

3.1.1.     Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

·         Személyiségközpontú fejlesztés: A tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést.

·         Tanulóközpontúság: Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában magas szintű teljesítményt vár el a diákjaitól.

·         Egyéni tanulási utak biztosítása: A tanulók megismerésén és egyéni fejlesztésén alapuló pedagógia célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az iskola oktatási rendszerében. Rugalmas oktatás-szervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni fejlődési ütemének érvényesülését.

·         Értékközvetítés: A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára; tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest, a követendő példát a sok őket érő hatás útvesztőjében.

·         Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása: A módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT és a tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás alapkövetelménye.

·         Nyitottság: Az iskola kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot tart a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a tantervi kereteken belül a gazdasági környezet elvárásait figyelembe vévealakítja ki.

·         Együttműködés a családdal az oktató-nevelő munkában: A nevelés sikerének érdekében maximálisan együttműködünk a szülőkkel, nevelőkkel, a kölcsönös bizalom és támogatás elvei alapján.

·         Esélyegyenlőség biztosítása: Pedagógiai szeretettel és nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő pedagógiai környezetet.

 

3.1.2.     Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink

  • A közösség ereje, a feladathoz való alázat, a magas szintű szakmai felkészültség, a rászoruló ember valódi szolgálata, a keresztény értékek.

·         a tanulás, a tudás,

·         a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia,

·         az egészséges életmód,

·         a sport, a mozgás a személyiség életében,

·         humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás,

·         munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet,

·         kreativitás, az alkotó önkifejezés,

·         egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus,

·         az újra való nyitottság,

·         az együttműködés.

3.1.3.     Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében

·         A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés.

·         A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása, hogy tanulóink továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek.

·         Integrálni kívánjuk a felnőttoktatási formákat az iskola képzésstruktúrájába.

·         Növendékeink az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.

·         A régió igényeihez igazodó szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének elősegítése, és a munkába állás feltételeinek biztosítása.

·         Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása.

·         A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése.

·         Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

·         Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

·         A tehetség kibontakozásának a segítése, differenciálással, adaptivitással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.

·         Kommunikációképes idegennyelvi tudás.

·         Korszerű IKT eszköztudás.

·         A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózásának biztosítása.

·         Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.

·         Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.

·         Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

·         Megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakításának támogatása.

·         Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjainak, valamint az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségek kimunkálásának segítése.

3.2.     Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai

·         A szakgimnázium és szakközépiskola nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való felkészítés. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására.

·         Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kialakítani a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.

·         A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására

·         Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

·         A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

·         Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.

·         A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerő-piaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása.

Kiemelt feladatainkhoz kapcsolódó feladatok, eszközök és eljárások:

Feladatok

Eszközök, eljárások

·     Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése.

·     Egyéni tanulási utakat biztosítunk a tanulók számára.

·     Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése.

·     Differenciálás a tanítási órákon.

·     Változatos tanítási módszerek, élménypedagógia alkalmazása (a helyi tantervek ajánlásokat tartalmaznak ehhez).

·     Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra.

·     A tanulók továbbtanulásának támogatása, segítése.

·     Vizsgafelkészítők tartása.

·     Próbavizsgákon vizsgatapasztalat megszerzése.

·     Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és a diákoknak.

·     Továbbtanulási operatív segítség a jelentkezés teljes időszakában.

·     A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése.

·     Társas, személyes és módszertani kompetenciák fejlesztése.

·     A NAT fejlesztési területének megfelelő önállóságra, felelősségérzetre, kezdeményezőképességre, felelős munkavállalásra való nevelés.

·     Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése.

·     Korszerű, gyakorlat-centrikus, tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az elméleti és gyakorlati képzésben.

·     A jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretek beépítése a szakmai tárgyakba.

·     Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása.

·     A szóbeli feleletek megfelelő arányának biztosítása a számonkérésben.

·     A tanulás tanítása minden tantárgy képzési tervébe beépítve.

·     Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az önállóság, az önértékelés fejlesztése a szakmai képzésben.

·     Önálló tanulás módszertani alkalmazása az oktatásban.

·     Az önálló tanulási feladatok alkalmazása, önálló projektfeladatok beépítése az oktatásba.

·     A motiváció alkalmazása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása.

·     A szemléltetés, a gyakorlati alkalmazások az elméleti és gyakorlati képzésben.

·     Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek negatív hatásainak megismertetése.

 

·     A sportolás, a testmozgás igényének felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a testnevelési órákon és más szabadidős programok keretében.

·     A tanuló személyiségének megismerése.

·     Egyéni fejlesztési tervek készítése.

·     Tehetséggondozó és felzárkóztató programok szervezése.

·      Művészeti és kulturális programok látogatása.

·     A tanórai anyagokban a közösség által teremtett értékek bemutatása, megismerése.

·     Keresztény értékek szerinti nevelés

·     Ünnepi megemlékezések.

·     A természet megismerése, osztálykirándulások, táborok szervezése.

·     a keresztény értékek megismertetése

·     A közösen elfogadott szabályok betartása.

·     A tanuló önértékelésének fejlesztése.

·     Következetes, nyilvános szempontok szerinti értékelés.

·     Jutalmazás, büntetés szabályok szerinti alkalmazása.

·     A tanulók önértékelésének alkalmazása az intézményi értékelési rendszerben.

·     Az iskolai közösségek pedagógusi támogatása, az osztályfőnöki, gyakorlatvezetői feladatok pontos meghatározása.

·     Osztályfőnöki munka kiemelt támogatása, a tutori szerep működtetése.

·     Iskolai közösségi rendezvények szervezése.

·     A módszertani megvalósítás során a társas kapcsolatok fejlesztése.

·     A csoportban végzett munka alkalmazása az oktatásban és a gyakorlati képzésben.

·     A társas érintkezés szabályainak példamutatás útján történő fejlesztése a pedagógusok egymással való viszonyán, a pedagógus és a tanulók, valamint a szülők kapcsolatán keresztül.

·     A tanulók kapjanak önálló, kreatív feladatot, minden szakmai tevékenységükben találkozzanak az alkotás örömével.

·     Az értékteremtés, az alkotás öröme jelenjen meg a szakmai munkában.

·     Ismerkedjenek meg a közvetlen és a tágabb környezetük kulturális értékeivel.

·     Az oktatás-nevelés módszertani alkalmazásával sajátítsák el a társakkal való kapcsolattartás szabályait.

·     Csoportmunka, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása.

·     Vita, mint módszer alkalmazása.

·     A tanulók számára egyértelmű és következetes értékelési rendszer alkalmazása.

·     Rendszeres értékelés.

·     A fejlesztő értékelés alkalmazása.

·     Önismereti foglalkozások a szakmai és az osztályfőnöki órákon.

·     A csoportos tevékenység szabályrendszerének megismerése, a team-munka szabályainak elsajátítása, a csoportszerepek jelentőségének ismerete.

·     Csoportos feladatok megoldása.

·     A szakmai képzésben a team-munka követelményeinek szükségessége, gyakorlati eredményessége.

·     A csoportszerepek gyakorlatban történő megismerése.

·     Az önértékelés fejlesztése.

·     Egyéni és csoportos feladatok megoldása egyértelmű értékelési követelményekkel.

·     Kritikai szemlélet kialakítása.

·     Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

·     Konzekvens értékelési kritériumok szerinti értékelési rendszer alkalmazása.

·     A problémamegoldás algoritmusának alkalmazása.

 

 

3.2.1.     A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A Máltai Szeretetszolgálat iskolájában dolgozó pedagógustól  általános elvárás, hogy a nyolc pedagóguskompetenciát, mint mesterségbeli tudást folyamatosan fejlessze és ezekben egyre magasabb  fejlettségi szintet érjen el. Ezen kívül speciális elvárás hogy vállalja a máltai szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normákat és ennek megfelelően végezze munkáját,  élje meg hivatását.

A máltai iskolában dolgozó pedagógus :

  • Nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés.
  • Probléma érzékeny, azokat megfelelő tapintattal kezeli.
  • Egyénisége a fő nevelő eszköze.
  • Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért.
  • Munkáját igyekszik mindig vidáman, jó hangulatban végezni, saját problémáit az intézményen kívül hagyni.
  • Következetes, nem részrehajló.
  • Aktív tagja az iskola pedagógus közösségének. Munkatársaival való kapcsolatára a közös cél és feladatok pozitív hatással vannak, a nehézségek lebirkózásában segítik egymást.
  • Folyamatosan fejleszti önmagát a pedagógia, a szakma és erkölcs, etika terén. Az oktatással kapcsolatos feladatait pontosan, precízen ellátja.
  • Saját tanítványát, vagy az iskola más diákjait magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja.

 

A konkrét feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott munkaköri leírások tartalmazzák.

 

Céljaink megvalósítása érdekében a pedagógus:

·         Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

·         Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

·         Személyes ügyekben a szeretetről és diszkrécióról sem feledkezik meg.

·         Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségét.

·         Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, tanáraival, a gyakorlati oktatásban résztvevőkkel, szüleivel, az ifjúságvédelmi felelőssel.

·         Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját; a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi.

·         Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

·         Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.

·         A gazdasági igényeket, a szakmai fejlődést figyelemmel kíséri, az elméleti és gyakorlati képzésbe beépíti a korszerű szakképzési ismereteket, technológiákat.

·         Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik.

·         Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjébe, az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatosan felmerülő tevékenységekbe bekapcsolódik.

·         Részt vesz az intézmény minőségfejlesztési munkájában.

·         Együttműködik a kollégáival; kiemelten szoros együttműködés szükséges az egy osztályban tanítók közösségében, továbbá a szakmai eleméleti tanárok és a szakoktatók között.

·         A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.

·         A tantermekben, szertárban, demonstrációs teremben, rendet tart, a leltározásban részt vesz.

Pedagógusainktól elvárás, hogy ismerjék fel tanulóink tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit és szükség szerint a problémák megoldásához kérjék a megfelelő szakemberek segítségét.

 

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok, szakoktatók és osztályfőnökök minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket.

A pedagógus adminisztrációs és tájékoztatási feladatai között különösen ügyel arra, hogy a tanuló értékeléséről az ellenőrző könyv (bevezetéese után az elektronikus napló) útján rendszeresen értesítse a szülőket. Az ellenőrző könyv (bevezetéese után az elektronikus napló) útján a bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzéseket pótolja.

3.2.2.     Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.

Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az  igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

·         A pedagógia elvei és gyakorlata alapján az iskola célrendszerének megfelelően neveli tanítványait.

·         Összehangolja az osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát.

·         Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatásban részt vevő oktatókkal, a gyakorlati képzés szervezőjével.

·         Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.

·         Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken).

·         Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi.

·         Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

·         Összefogja az osztályban tanító tanárok közösségét annak érdekében, hogy minél teljesebb képet alkossanak a diákok testi, lelki, szociális helyzetéről és így minél hatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani - ha szükséges - az egyéni vagy csoportos problémák felmerülésekor.

·         Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

·         Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

·         Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az elenőrző könyv (bevezetéese után az elektronikus napló) útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

·         Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

·         Saját hatáskörében - indokolt esetben - összesen félévente nem összefüggő három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását.

·         Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

·         Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére.

 

 

3.3.     A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A középiskolai nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség bővítése és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A megszerzett ismereteket jól egészítik ki a szakmai elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok, a duális szakképzés keretében valóságos munkahelyi körülmények között lehetőség van a megszerzett tudás elmélyítésére, alkalmazására. A nevelési célok intézményi szintű, tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. (A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján.)

 

Elsődleges célunk, hogy az iskolánk falai közül olyan személyiségek kerüljenek ki, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak és segítőszándékúak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel.

E célok elérése érdekében – a Nemzeti Alaptantervvel összhangban- az alábbi fejlesztési és nevelési feladatokat tűzzük ki :

  1. Erkölcsi nevelés
  2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
  3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  4. Önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
  5. A családi életre nevelés
  6. A testi és lelki egészségre nevelés
  7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  8. Fenntarthatóság, környezettudatosság,
  9. Gazdasági és pénzügyi nevelés
  10. Médiatudatosságra nevelés
  11. A tanulás tanítása
  12. Pályaorientáció
  13. Szakmaszeretetre és munkára nevelés

 

Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kulcskompetenciák fejlesztése az iskola minden tevékenységét meghatározzák. Figyelembe vesszük a tantárgyi programok kidolgozásánál és a szabadidős tevékenységek megvalósítása során.

Tanulóink személyiségének fejlesztése során szem előtt kell tartanunk, hogy alkalmassá váljanak a tanult szakmájuk gyakorlására. A gyakorlatokon a szakdolgozók is részt vesznek a fiatalok felkészítésében, a mindennapos segítő munkára való felkészülésükben.

A tanórákon és az egyéb iskolai programokon szükséges a tanulóink segítő attitűdjének kialakítása és fejlesztése is. Az elfogadás, belátás, a sérült, illetve hátrányos helyzetű személy értékeinek tisztelete, a nehézségek elviselése mind kialakításra és erősítésre szoruló értékek tanítványainkban.

A szakmai oktatás közben ki kell alakítani a szakmákhoz szükséges személyes kompetenciákat és ezeket erősíteni kell a tanulóink személyiségfejlesztése során

3.4.     A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek, egészségi állapotának javítását szolgálja; olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény fontos partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával:

·         egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);

·         mindennapi testnevelés minden tanulónak, a mozgás beépítése a mindennapi életbe (tartásjavító torna, relaxáció és tánc);

·         a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával;

·         környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása.

Az egészségfejlesztési  fontos területei az iskolában:

  • az egészséges táplálkozás,
  • az aktív szabadidő eltöltés,
  • a mindennapos testnevelés, testmozgás,
  • a személyi higiéné,
  • a testi és lelki egészség fejlesztése,
  • a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
  • a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
  • a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • az egészségkárosító magatartásformák elkerülése,
  • a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása.

 

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program elsődleges célja, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek birtokában – az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához. Iskolánk teljes körű egészségfejlesztési célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészségfejlesztés egy folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok az iskolai tevékenységeket, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Egészségfejlesztési céljaink:

Hosszú távú célok:

  • Egészségmegőrző környezet kialakítása.
  • Célunk, hogy az iskolai egészségfejlesztés beépüljön az iskola egész életébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységébe.
  • Minden rendelkezésre álló módszerrel segítenünk kell a tanulók és a tantestület egészségének védelmét és az egészség fejlesztését.
  • Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.

Rövid távú céljaink:

  • A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, az ezekből adódó higiénés teendőket.
  • Fejlődjenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás.
  • A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit.
  • Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában.

Az iskola feladatai a célok megvalósítása érdekében:

  • Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi-, lelki- és szociális fejlődését;
  • Személyi-, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják.
  • Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.
  • Meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
  • Fejleszteni kell tanulóink elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.
  • Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermekeket a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelje.
  • Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.
  • Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
  • Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi-, lelki-, szociális fejlődést. Ebben pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van.

A célok megvalósításának módjai

  • Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése mind a tanulók, mind az iskola dolgozói körében.
  • A megismert egészségmegőrző, prevenciós programok alkalmazása, beépítése a tanórai és szabadidős tevékenységekbe.
  • Önismeret, stressz oldás és konfliktuskezelés fejlesztése a kommunikáció órákon
  • Pályázatok figyelése, írása.
  • Felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák szervezése az AIDS és más nemi betegségek megelőzésére.
  • Előadások a daganatos megbetegedések megelőzéséről (emlő- és hererák).
  • Osztályfőnöki órák a személyi higiénéről.
  • Drogstratégia elkészítése, prevenciós programok.
  •  

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

Belső (iskolai) résztvevők:

  • az intézményvezető vagy megbízottja,
  • az iskolaorvos, védőnő,
  • a testnevelő, szaktanárok,
  • a diákönkormányzatot segítő pedagógus,

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szervezetek, szakemberek, szakértők bevonására.

 

3.5.     Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

A szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához hozzátartoznak az elsősegély-nyújtási alapismeretek is, így ennek módját a kerettanterv tartalmazza. (10569-16 modul része).

A szakgimnázium gyakorlati tantárgyainak kereteiben szintén megismerkednek tanulóink az elsősegélynyújtás alapjaival.

 

 

3.6.     Komplex intézményi mozgásprogram

  • Az alternatív és szabadidős mozgásrendszerek keretében az alábbi sportágakat és mozgásanyagot a feltüntetett órában beépítettük az óratervi órakeretbe: tánc, kosárlabda, labadarúgás , asztalitenisz (az iskolai sajátosságoknak megfelelően)
  • A minden bejövő osztály a tanév során tanult táncot bemutatja az iskolai és iskolák közötti rendezvényeken
  • Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára: ping-pong
  • Tanítás után a tanulóknak van lehetőségük az iskola által biztosított sportfelszerelések használatára: pin-pong,labdajátékokhoz szükséges felszerelés
  • Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket végezzük:
  • ősszel: labdajátékok (labdarúgás, kosárlabda),atlétika
  • télen:kondicionális képességfejlesztés, koordinációs képességfejlesztés,tánc
  • tavasszal:labdajátékok: kosárlabda, labdarúgás,
  • Atlétika: rövid, közép, hosszútáv futások és ezekhez tartozó mozgásanyag elsajátítása
  • A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett kirándulások keretében, tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk gyalogtúrákat.
  • A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük a kötelező NETFIT felmérések szerint. Ezeknek a méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél.

3.7.     A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Az együttnevelés az intézmény egészében pedagógiai hatással bír: pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése), az együttműködési képesség kialakítása, az empátia fejlesztése.

Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.

Alapvető pedagógiai feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, amelynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

3.7.1.     A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők

Tevékenységeink:

·         Ifjúságvédelmi felelősünk a nyilvántartás mellett a szociális és hatósági intézményhálózattal való kapcsolattartást is biztosítja.

·         A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködik az iskola minden érintett pedagógusával, a diákönkormányzattal.

Iskolánk a nevelési tanácsadóval, és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal az alábbi területeken működik együtt:

·         Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

·         Ingyenes tankönyv biztosítása a jogszabályi kereteknek megfelelően.

·         Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások a szakértői vélemények alapján készült intézményvezetői határozatok alapján.

·         A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.

·         Pályaorientáció.

·         A szülőkkel való együttműködés.

·         A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

·         A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

3.7.2.     Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre.

A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok gyakran nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, és az ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a bekövetkező változásokhoz, amelyek a problémás jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási problémákat mutató tanítványokhoz sohasem türelmetlen haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális, mentális problémákban, megoldást találhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére van szükség. Mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása és jelzés, az iskola ifjúság védelmi felelőse felé. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő pszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét.

Az iskola pedagógusainak feladatai:

  • ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos konzultáció
  • osztályfőnöki beszélgetések
  • családdal, gyámmal, nevelővel való kapcsolattartás
  • szakemberekkel való konzultációk (nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, pszichológus)
  • önismereti és kommunikációs tréning tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül
  • korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások tartása
  •  szabadidős programok szervezése

 

3.7.3.     Sajátos nevelési igényű tanulók

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása pszichopedagógus, szakon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus tanár bevonásával készül.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizzük, a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adunk.

3.7.4.     A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. E mellett a ma pedagógusának képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát.

Mindezzel segítse a tanuló képességének és tehetségének kibontakoztatását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő pl.: tanulási-magatartási zavar esetén, a tanuló megsegítését, felzárkóztatását. Illetve tájékozottnak kell lennie a pedagógusnak, minden többletszolgáltatást illetően, amire a problémás gyereknek szüksége van, illetve abban, hogy azt a lakóhelyi környezetében hol tudja elérni.

 

Az első évben több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a középiskolai időszak elején konzultál az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. A sikeres együttműködés érdekében minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára.

Iskolánk lehetőségei a felzárkózás elősegítésére:

  • Konzultáció a tanulási problémákról pszichológussal, gyógypedagógussal
  • Könyvtárszoba használat
  • Egyéni, öntevékeny számítógép használat, Internet hozzáférés
  • Korrepetálás - Ezeket a foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – a pedagógusok munkaköri kötelezettségeként - tanórán kívüli tevékenységi formában is végezhető a tanárok szabad kapacitásának megfelelően.

3.7.5.     Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás

Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.

Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár, szakoktató és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, és a legszorosabb együttműködést igényli a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A gyakorlati oktatásban különleges tehetséget felmutató tanulók fejlesztése a gyakorlati képzésben részt vevő intézményekkel való együttműködés keretében folyik.

A tehetségfejlesztés tevékenységei iskolánkban:

  • Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg.
  • Részt veszünk szakmai versenyeken. Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik
  •  Hasonló profilú katolikus iskolák közötti vetélkedőkön való részvétel és ezekre történő felkészítés. Mi magunk is rendezünk a szociális gondozói szakmára felkészítő katolikus iskolák közötti szakmai és általános műveltségi versenyt.
  • A kiemelkedő szakmai tudású és képességű tanulók önkéntes munkánkon vehetnek részt a Szeretetszolgálat budapesti intézményeiben.

 

3.7.6.     A szociális hátrányok ehyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Az iskola tanulói eltérő családi körülmények között élnek. Tanulóink többségének az otthoni körülményeik, családjuk anyagi helyzete nyugodt iskolába járást tesz lehetővé. Ők megfelelő körülmények között tudnak felkészülni a tanítási órákra, tudásuk gyarapításához a szükséges eszközökkel rendelkeznek. Sajnos tanulóink egy részénél különböző okok miatt ez nem adatik meg. Ezek a tanulók fokozottan igénylik az iskola segítségét.

 

A hátrányok enyhítése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza nevelőtestületünk:

  • Az osztályfőnökök feladata a tanulók szociális helyzetének megismerése az iskolai tanulmányok megkezdése után, ha szükséges családlátogatások által
  • Egyéni beszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a fiatalok beilleszkedését a közösségbe
  • Tanárok és tanulók között személyes, segítő kapcsolatokat alakítunk ki
  • A különböző hátránnyal küzdő tanulóknak differenciált fejlesztést biztosítunk.
  • A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe
  • Az iskola speciális helyzete miatt állandó kapcsolatban van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, akik segítségünkre vannak a tanulók szükségleteinek kielégítésében.

 

3.8.     A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

·         Fontosnak tartjuk a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítását.

·         Az önkormányzás képességének kialakítása.

·         A tanulói közösségek fejlesztése során kialakítjuk a közösségekben, hogy pedagógusi segítséggel vagy önállóan, közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

·         A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), gyakorlati foglalkozások, egyéb foglalkozások (szakkörök, kirándulások, hittancsoportok, sportkörök), diák-önkormányzati munka.

·         A tanulóközösségek fejlesztésében a tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele.

·         A tanulói közösségek irányításánál pedagógusaink alkalmazkodnak az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a serdülő és ifjúkori problémákhoz.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

·         A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Olyan pedagógus közösség kialakítására törekszünk, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. A közösségi nevelés eredményessége érdekében fontosnak tartjuk az osztályfőnök és a gyakorlati oktató szoros együttműködését.

Az osztály jelenti elsősorban azt a közösséget a tanuló számára, amely által személyisége szocializálódik. Ennek érdekében az osztályfőnök

  • figyelemmel kíséri a közösségi viszonyrendszer változásait. Ha veszélyes tendenciákat lát, beavatkozik.
  • munkája során együttműködik a többi tanárral, őket célorientáltan összefogja egy-egy gyermek érdekében. Közösség fejlesztésére használja az osztályfőnöki órákat és minden egyéb alkalmat. Igyekszik a tanulók bizalmát elnyerni és érdekeiket képviselni. Az osztály összekovácsolódása érdekében közös, élményt nyújtó programokat szervez.

 

 

A tanórán, gyakorlati foglalkozáson megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

·         A tanulás támogatása egyéni képességekhez igazodó munkaformák előtérbe helyezésével önálló és csoportos munkára támaszkodva, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.

·         Különböző, változatos munkaformákkal a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

·         Gyakorlati foglalkozás keretében a különböző csoportszerepek elsajátítása, kipróbálása. Az egyes munkafolyamatok felelősség-megosztása, az együttműködés és a tájékoztatás szerepeinek gyakorlása.

·         A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben.

·         A tanulók motiválása, kezdeményezéseiknek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.

·         Szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség).

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

·         A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.

·         Élménypedagógia

·         A hagyományőrző tevékenységek fejlesztik a közösséget, erősítik a közösséghez való tartozás érzését.

·         Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves foglalkozások, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, stb.) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

·         Szabadidős tevékenységek.

·         A felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezünk, melyeken a részvétel önkéntes (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.).

·         Önkéntes munka a Szeretetszolgálatnál

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:

·         Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

·         Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.

·         Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

·         Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját.

A tanulóknak az intézmény döntési folyamatában való részvételi jogának gyakorlása

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezések során történik a tanítási órákon, az óra közi szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal, kéréseikkel, egyéni gondjaikkal, információt kérhetnek személyükről és az osztályközösségről az osztályfőnöktől és az iskola vezetőjétől. a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnökök és a szaktanárok foglalkoznak.

 

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréje a következő fórumokat működteti az iskola és a diákönkormányzat:

Iskolagyűlés – a tájékoztatás elsődleges formája

A diákokat az intézmény vezetője és a nevelőtestülete rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről és tervekről

Diákközgyűlés - a diákok véleménynyilvánításának elsődleges formája

Az a fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét, vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kér. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

 

Az iskola beletartozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagy közösségébe. „A hit védelme és a szegények szolgálata” a máltai lovagrend jelmondata, ennek szellemében alakítja a Szeretetszolgálat az értékrendjét és tevékenységeit. Ennek megismertetése az iskola diákjaival pedagógusaink feladata, mint az is, hogy megtalálják azokat a kapcsolódási pontokat, ahol az iskola diákjai korosztályuknak megfelelő módon be tud kapcsolódni a Szeretetszolgálat programjaiba. Célunk, hogy tanulóink részesévé akarjanak válni ezen tevékenységeknek és a közösség megtartó erejének.

 

 

 

2.8.1.Közösségi szolgálat

 

Jogszabályi háttér :

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény: 4. § (15), 6. § (4) , 97. § (2) bekezdés

A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

 

Az iskolai közösségi szolgálat céljai

· A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják.

· Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:

— kritikus gondolkodás,

— érzelmi intelligencia,

— önbizalom,

— felelősségvállalás,

— állampolgári kompetencia,

— felelős döntéshozatal,

— hiteles vezetői készségek,

— szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,

— kommunikációs készség,

— együttműködés,

— empátia,

— konfliktuskezelés,

— problémamegoldás.

 

· A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat.

· Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét.

 

A közösségi szolgálatteljesítésének területei

· egészségügyi,

· szociális és jótékonysági,

· oktatási,

· kulturális és közösségi,

· környezet- és természetvédelemi,

· katasztrófavédelmi,

· az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

 

Előírások

A középiskola a 9–13. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, de legkésőbb az érettségire jelentkezésig meg kell lennie az 50 órának.

A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart, aminek dokumentálása a Közösségi szolgálat szabályzata szerint történik a Szabályzat mellékletét képező naplóban.

· A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

· A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

· A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálása

· A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.

· Az előzetes igényfelmérés után az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

· Az osztályfőnök minden hónapban ellenőrzi a szolgálati naplókat és a teljesített órákat a központi szerveren lévő közös mappában és az osztály naplóban (bevezetéese után az elektronikus napló)  rögzíti.

· Minden tanévben augusztus 31-ig lezárja a tanuló szolgálati naplóját és dokumentálja az osztálynaplóban és a törzslapon a közösségi szolgálat teljesítését.

· Iskolaváltás esetén az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

· Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti

 

3.9.     A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

A kapcsolattartás formái az iskola partnereivel:

 

Szülők

Tanulók

Közvetlen és közvetett partnerek

Szülői értekezlet

Fogadóóra

Személyes konzultáció

Családlátogatás

Honlap

Faliújság

Elektronikus levél

Facebook

Ellenőrző

Levél

Személyes beszélgetés

DÖK megbeszélés

Honlap

faliújság

Elektronikus levél

Facebook

Iskolai rendezvények

Ellenőrző

Személyes találkozó

Levél

Elektronikus kapcsolat

 

            A tanulók és a pedagógusok közötti  információáramlás

 

A tanulókat az iskola életéről, munkatervéről, aktuális feladatairól az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják.

 

A szülők és az iskola közötti kapcsolat:

 

Az iskola igen fontosnak ítéli, hogy rendszeresen egyeztessen a szülőkkel a nevelési célokról, elvekről és módszerekről. Csak egymást erősítve lehet eredményt elérni a fiatalok nevelésében.

-Évente egy alkalommal az iskola szülői fórumot tart, s azon az iskola vezetője beszámol az iskola helyzetéről, a nevelési célok megvalósulásáról, az iskola és környezetének kapcsolatáról, az iskola kisugárzott képéről. 

-Egy osztály tanulóinak szülőivel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Ennek formája elsősorban az osztály szülői értekezlet, amelyet félévente: október elején és február elején tart. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a tanév rendjéből azt, ami a tanulókat és a szülőket közvetlenül érinti. Előadja osztályfőnöki nevelési programját. A tanév folyamán rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket nevelési programjának megvalósulásáról, az iskola programjairól, a nevelési helyzetről, a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról.

-Ha a tanuló magatartásában vagy tanulmányaiban jelentős változást tapasztal, akkor a pedagógus eset-megbeszélést kezdeményez, s ha kell, írásban külön is behívhatja a szülőket.  A pedagógus álljon készen arra, hogy kérésére külön egyeztetett időpontban a szülőt meghallgassa, illetve tájékoztassa.

-Az osztályfőnök a beiratkozást követően, ha szükségesnek ítéli családlátogatást tesz, hogy megismerje a család életkörülményeit, s annak ismeretében egyénre szabott nevelési programot illetve gondozást megtervezhessen. Az iskola pedagógusai októbertől havonta fogadóórát tartanak, amelyen egyéni tájékoztatási adnak a tanulókról a szülők számára.

-Az iskola a tanulók magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről, valamit az iskolai élet jelentős eseményeiről, az aktuális tudnivalókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel hitelesített ellenőrző füzetben. Ugyanebben módja van szülőnek az iskola számára üzenetet küldeni.

 

 

 

Kapcsolattartás az iskola partnereivel

 

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

  • a fenntartóval,
  • a szakmai gyakorlati helyszínek vezetőivel
  • a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal
  • a testvér iskolákkal
  • a Budapesti Pedagógiai és Oktatási Központtal
  • a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával
  • a helyi Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal,
  • az iskola egészségügyi szolgálattal,

 

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

 

3.10.  A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

3.10.1.  Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák

Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, intézményvezetői határozat, nevelőtestületi döntés alapján kötelezettek esetében).

A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével - a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt. A tájékoztatásnak legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt meg kell történnie. Vizsgát – a rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről.

Gyakorlati vizsgát kell tenni szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: testnevelés és sport, informatika.

Ha a tanuló a vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.

A szabályosan megtartott tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga nem ismételhető.

Az osztályozó, a különbözeti, a pótló és a javítóvizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a nevelőtestület határozza meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv, adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az intézmény három időszakot biztosít a lebonyolításra: augusztus, január és május folyamán. (Intézményi döntés szerint) A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott, és közzé teszik az intézmény honlapján.

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:

·         felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

·         engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

·         tanulmányait magántanulóként végzi,

·         előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

·         hiányzása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható,

·         amennyiben a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát , a szakképzésre felkészítő képzési szakaszban az elméleti órák 20%-át, és a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga letétele mellett lehetséges. A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti. A szakképzésben a gyakorlati oktatásra vonatkozó mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat az intézmény szakmai programja tartalmazza.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:

·         átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni, és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

Javítóvizsga

Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket vagy nem jelenik meg, évet ismételni köteles. A javítóvizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni és az iskola honlapján kell elhelyezni.

A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget biztosíthat (június-augusztus).

A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet.

Pótló vizsga

Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:

·         neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

·         megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

A pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

3.10.2.  A szóbeli felvételi vizsga követelményei

A szakgimnáziumi felvételi során a jelentkezőkkel szóbeli felvételi beszélgetést tartunk, melynek célja, hogy megismerkedjünk a tanulóval, a segítő szakmákhoz fűződő viszonyával. A szóbeli meghallgatás  a tanuló érdeklődését, személyiségét, kommunikációs képességét feltérképező beszélgetés.

Szakközépiskolai osztályban nem tartunk szóbeli felvételi beszélgetést.

 

3.11.  A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Az iskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel az adott iskolatípus előképzettségi követelményeinek, amelyeket a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, illetve az Országos Képzési jegyzék tartalmaznak.

 

 

Szakközépiskolai képzések

Szakma megnevezése

OKJ száma

Munkarend

Képzési idő

Évfolyamok

Bemeneti feltétel

szociális gondozó és ápoló

3476201

nappali

3 év

9. – 11.

alapfokú iskolai végzettség

szociális gondozó és ápoló

3476201

esti

2 év

Ksz/11-Ksz/12

szakközépiskola 9-11. évfolyam közismereti kerettantervében előírt követelmények teljesítése, vagy középiskola befejezett 10. évfolyama után

érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok

nappali

2 év

13. – 14.

Szakközépiskolai bizonyítvány

Szakgimnázium

Szakma megnevezése

OKJ száma

Munkarend

Képzési idő

Évfolyamok

Bemeneti feltétel

általános ápolási és egészségügyi asszisztens

5272001

nappali

4 év

9. – 12.

alapfokú iskolai végzettség

gyakorló ápoló

5472302

nappali

1év

13.

szakmai érettségi vizsga

gyakorló ápoló

5472302

nappali

2 év

13.-14.

érettségi vizsga

szociális szakgondozó

5476203

nappali

2 év

13.-14.

érettségi vizsga

 

Az egészségügyi alkalmasságról az iskolaorvos dönt.

A felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján döntünk. Írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk, csak egy beszélgetés keretében ismerkedünk a tanulók segítő foglalkozásokhoz fűződő viszonyáról.

A szociális gondozó és ápoló szakma szakmai és vizsgakövetelménye szerint a képzés megkezdésének feltétele a 3 éves képzés estén az alapfokú iskolai végzettség. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok felvételére intézményünknek nincs jogosultsága. Jelentkezés a KIR rendszeren keresztül történik a tanév rendje szerint. A jelentkezőknek nem szükséges a központi felvételi megírása, a hozott pontok alapján döntünk a felvételről.

Két éves képzés esetén (felnőttoktatás), amikor már csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik a felvétel feltétele a középiskola tízedik évfolyamának eredményes teljesítése, illetve szakgimnázium esetén érettségi vizsga. Jelentkezés az iskola jelentkezési lapjának megküldésével történik, áprilistól-júniusig, illetve pótfelvétel augusztusban.

A nappali munkarend szerinti osztályokba a rászorultság és a tanulási motivációt vizsgáló felvételi beszélgetés alapján vesszük fel tanulóinkat

Felnőtt tagozatunk esti tagozata munka melletti képzés. A jelentkezőkkel felvételi beszélgetést folytatunk a szakmai motivációjukról.

 

Átvétel

Minden hozzánk átjelentkező tanulót fogadunk, a korábban leírt eljárás szerint, amíg a létszámunk engedi.

Tanév közben átvétel más iskolából – az igazgató egyedi döntése alapján különbözeti vizsgával vagy anélkül történhet. Amennyiben szükséges a különbözeti vizsga letétele, egyéni segítségnyújtással támogatjuk a tanuló különbözeti vizsgára történő felkészülését.

 

 

4.   AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

Az iskola által nyújtott képzések struktúrája:

Szakgimnáziumi nevelés-oktatás

1. ágazati képzés 9-12. évfolyamon (komplex szakmai érettségi + szakképesítés)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy

5272001

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

4 év

9. – 12.

nappali

 

 

2. érettségi után kizárólag szakképzési évfolyamokkal- Érettségihez kötött ágazati szakképesítések

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

1 év

13.

nappali

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

2 év

13. -14..

nappali

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

5476203

Szociális szakgondozó

2 év

13 - 14.

nappali

 

Szakközépiskolai oktatás

  1. szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

Kifutó/ induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 -11.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 -11.

nappali

2016. 09.01. induló

 

 

 

  1. érettségi vizsgára felkészítő évfolyam – Nkt.13.§(1)b szerint

 

szakmacsop.

ágazat

OKJ

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

-

-

-

-

2 év

12. – 13.

nappali

 

 

Felnőttoktatás

 Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakképzési évfolyam (szakközépiskola 9-11. évfolyam közismereti kerettantervében előírt követelmények teljesítése, vagy középiskola befejezett 10. évfolyama után)

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

Kifutó/ induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

2016. 09.01. induló

 

 

 

4.1.     A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

A kifutó képzésnél a helyi tanterv a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: Kerettanterv a szakiskolák számára –közismereti tantárgyakhoz megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként
Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint és a

14/2013.(IV.5) NGM  rendelet 2. Számú melléklete: 1.67. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez  alapján készült.

 

A 2016. 09. 01. után induló képzéseknél:

Iskolánk helyi tanterve „A 22 /2016. ( VIII.25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet módosításairól mellékleteiben kiadott kerettantervek alapján készült.

4. melléklet a 22 /2016. ( VIII.25.) EMMI rendelethez

„14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

 

5. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

„15. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakközépiskola 9-13. évfolyama számára"

Illetve:

30/2016. (VIII.31.) NGM  rendelet 2. Számú melléklete: 1.85. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez

 

30/2016. (VIII.31.) NGM  rendelet 3. Számú melléklete:

2.157. Szakképzési kerettanterv a III. szociális ágazathoz tartozó

54 762 03 szociális szakgondozó szakképesítéshez

 

30/2016. (VIII.31.) NGM  rendelet 3. Számú melléklete:

2.51. Szakképzési kerettanterv a(z) I. Egészségügy ágazathoz tartozó 54 723 02 gyakorló ápoló szakképesítéshez

 

 

4.2.     Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai

SZAKGIMNÁZIUMI  KÉPZÉSEK

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy

5272001

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

4 év

9. – 12.

nappali

 

 

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

Idegen nyelv

4

4

4+1=5

4+1=5

556+36+31=623

Matematika

3

3

3+1=4

3+1=4

417+36+31=479

Történelem

2

2

3

3

345

Etika

-

-

-

1

31

Informatika

2

2

-

-

144

Művészetek

-

-

1

-

36

Testnevelés

5

5

5

5

695

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

108

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

-

2

2

2

206

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

36

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8

8

7

7

(1045+453)

1498

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

 

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

 

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

 

 

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

 

 

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar nyelv és irodalom

4

144

4

144

4

144

4

124

556

 

2.

 

 

Idegen nyelvek

4

144

4

144

5

180

5

155

623

 

3.

 

 

Matematika

3

108

3

108

4

144

4

124

484

 

4.

 

 

Történelem

2

72

2

72

3

108

3

93

345

 

5.

 

 

Etika

 

0

 

0

 

0

1

31

31

 

6.

 

 

Informatika

2

72

2

72

 

0

 

0

144

 

7.

 

 

Művészetek

 

0

 

0

1

36

 

0

36

 

8.

 

 

Testnevelés és sport

5

180

5

180

5

180

5

155

695

 

9.

 

 

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

31

139

 

10.

 

 

Komplex természettudomány

3

108

 

0

 

0

 

0

108

 

11. 

 

 

Biológia ( ágazati tantárgy)

 

0

2

72

2

72

2

62

206

 

12.

 

 

Vállalkozói ismeretek

 

0

1

36

 

0

 

0

36

 

Összesen:

24

864

24

864

25

900

25

775

3403

 

szakmai tárgyak

 

 

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

 

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11498-12

 Foglalkoztatás I (érettségire épülő)

Foglalkoztatás I.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

18

 

 

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

 

 

0

 

3

 

108

 

1,5

 

54

 

 

 

0

 

162

 

 

Szakmai kommunikáció

1,5

 

54

 

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

11221-16

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

1,5

 

54

 

2,5

 

90

 

 

 

0

 

1

 

31

 

175

 

 

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11222-16

Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

 

162

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

162

 

 

Klinikumi szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

1

 

36

 

3

 

93

 

129

 

 

Diagnosztikai és terápiás  alapismeretek

 

 

0

 

2

 

72

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

Klinikumi gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

4,5

0

162

 

3

0

93

255

 

 

11635-16

Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztensi feladatok

3

 

108

 

3

 

108

 

1

 

36

 

1

 

31

 

283

 

 

Egészségügyi asszisztálás gyakorlat

 

 

0

 

 

1

0

36

 

2

0

72

 

2

0

62

170

 

 

 

 

nyári gyakorlat

 

 

 

 

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

0

 

280

 

 

 

 

 

11

0

396

0

11

1

396

176

3,5

6,5

126

374

5

5

155

155

 

 

 

 

 

 

11

396

12

572

10

500

10

310

1778

 

 

 

 

 

35

1260

36

1436

35

1400

35

1085

5181

 
 

 

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

1 év

13.

nappali

 

 

 

Tantárgyak

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Idegen nyelv

4

124

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

31

961

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

 

Tanítási hetek száma

31

 

Éves összes óraszám

1085

1085

 

 

 

 

 

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT Gyakorló ápoló szakképesítés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

 

 

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

összesen

13.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

HETI óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

 

közismeret

 

 

1.

 

 

Idegen nyelvek

4

144

4

144

5

180

5

155

623

4

124

124

 

Összesen:

24

864

24

864

25

900

25

775

3403

4

0

124

 

szakmai tárgyak

 

 

 

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

E

GY

GYÖ

összesen

 

 

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

0,5

 

15,5

 

16

 

 

11498-12

 Foglalkoztatás I (érettségire épülő)

Foglalkoztatás I.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

 

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

18

 

 

0

 

0

 

 

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

 

 

0

 

3

 

108

 

1,5

 

54

 

 

 

0

 

162

 

 

0

 

0

 

 

Szakmai kommunikáció

1,5

 

54

 

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

0

 

0

 

 

11221-16

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

1,5

 

54

 

2,5

 

90

 

 

 

0

 

1

 

31

 

175

 

 

0

 

0

 

 

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

0

 

0

 

 

11222-16

Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

 

162

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

162

 

 

0

 

0

 

 

Klinikumi szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

1

 

36

 

3

 

93

 

129

 

 

0

 

0

 

 

Diagnosztikai és terápiás  alapismeretek

 

 

0

 

2

 

72

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

0

 

0

 

 

Klinikumi gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

4,5

0

162

 

3

0

93

255

 

 

0

 

0

 

 

11635-16

Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztensi feladatok

3

 

108

 

3

 

108

 

1

 

36

 

1

 

31

 

283

 

 

0

 

0

 

 

Egészségügyi asszisztálás gyakorlat

 

 

0

 

 

1

0

36

 

2

0

72

 

2

0

62

170

 

 

0

 

0

 

 

11151-16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikai és terápiás  beavatkozások

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

3,5

 

108,5

 

109

 

 

Diagnosztikai és terápiás  szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

 

Klinikai gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

17,5

0

542,5

543

 

 

11152-16

Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés -egészségfejlesztés

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2,5

 

77,5

0

78

 

 

Egészségnevelés -egészségfejlesztés gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

3

0

93

93

 

 

nyári gyakorlat

 

 

 

 

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

0

 

280

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

0

396

0

11

1

396

176

3,5

6,5

126

374

5

5

155

155

 

10,5

20,5

325,5

635,5

 

 

 

 

 

 

11

396

12

572

10

500

10

310

1778

31

961

963

 

 

 

 

 

35

1260

36

1436

35

1400

35

1085

5181

35

961

1087

 

 

 

 

 

 

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

2 év

13 - 14.

nappali

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

5476203

Szociális szakgondozó

2 év

13 - 14.

nappali

 

 

Tantárgyak

13. évf.

14. évf.

13 - 14. évf.

óraszám összesen

Szakmai idegen nyelv

4

4

268

Érettségire épülő szakképesítés órakerete

31

31

2077

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

35

 

Tanítási hetek száma

36

31

 

Éves összes óraszám

1260

1085

2345

 

 

 

 

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT Gyakorló ápoló szakképesítés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

 

 

Tantárgy

13.évf.

összesen

14.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

HETI óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

 

közismeret

 

 

1..

 

 

Idegen nyelvek

4

124

124

4

124

124

 

Összesen:

4

124

124

4

0

124

 

szakmai tárgyak

 

 

 

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

összesen

E

GY

GYÖ

összesen

 

2. 

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

0

 

0

0,5

 

15,5

 

16

 

3. 

11498-12

 Foglalkoztatás I (érettségire épülő)

Foglalkoztatás I.

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

  4.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

18

 

 

0

 

0

 

5. 

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

4,5

 

162

 

162

 

 

0

 

0

 

6. 

Szakmai kommunikáció

2

 

72

 

72

 

 

0

 

0

 

 7.

11221-16

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

5

 

180

 

180

 

 

0

 

0

 

 8.

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

 

 

0

 

0

 

 

0

 

0

 

 9.

11222-16

Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

 

162

 

162

 

 

0

 

0

 

 10.

Klinikumi szakismeretek

3,5

 

126

 

126

 

 

0

 

0

 

 11.

Diagnosztikai és terápiás  alapismeretek

2

 

72

 

72

 

 

0

 

0

 

 12.

Klinikumi gyakorlat

 

9

0

324

324

 

 

0

 

0

 

 13.

11151-16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikai és terápiás  beavatkozások

 

 

0

 

0

3,5

 

108,5

 

109

 

 14.

Diagnosztikai és terápiás  szakismeretek

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

 15.

Klinikai gyakorlat

 

 

0

 

0

 

17,5

0

542,5

543

 

 16.

11152-16

Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés -egészségfejlesztés

 

 

0

 

0

2,5

 

77,5

0

78

 

 17.

Egészségnevelés -egészségfejlesztés gyakorlat

 

 

0

 

0

 

3

0

93

93

 

 18.

nyári gyakorlat

 

 

0

160

160

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22

9

792

484

 

10,5

20,5

325,5

635,5

 

 

 

 

 

 

31

1276

1276

31

961

963

 

 

 

 

 

35

1400

1400

35

961

1087

 
                         

2239

 

 

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ  szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől felnőtt NAPPALI munkarend

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

1/13.évf.

2/14.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

 

 

 

szakmai idegen nyelv

4

144

4

124

268

 

Összesen:

4

144

4

124

268

 

szakmai tárgyak

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

3.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

0,5

 

15

 

15

 

4.

11498-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

5.

10525-12

A szociális ellátás általános tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2,5

 

90

 

1

 

31

121

 

6.

Társadalomismereti, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

8,5

 

306

 

 

 

 

 

306

 

7.

Társadalomismeretiés szociálpolitikai gyakorlat

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

9.

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

5

 

180

 

 

 

 

 

180

 

10.

Pszichológiai gyakorlat

 

1,5

 

54

 

 

 

 

54

 

11.

Egészségügyi alapismeretek

8,5

 

306

 

 

 

 

 

306

 

12.

10559-12

Elsősegélynyújtási feladatok

Népegészségügyi ismeretek

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

13.

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

14.

10556-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Ápolási ismeretek

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

15.

Alapápolási gyakorlat

 

 

 

 

 

2,5

 

77

77

 

16.

Gondozási ismeretek

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

17.

Gondozási szükségletek

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

18.

Gondozási gyakorlat

 

 

 

 

 

2

 

62

62

 

19.

10574-16

Személyes gondoskodás

A szociális munka

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

20.

A szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

2

 

62

62

 

21.

Szociális gondozás

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

22.

A szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

2

 

62

62

 

23.

A szociális szakember személyiségének védelme

 

 

 

 

0,5

2

15

62

77

 

24.

10575-12

Szociális szervezés

Gazdálkodási alapismeretek

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

25.

A szociális intézmények gazdálkodása

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

26.

Vezetési szervezési ismeretek

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

27.

Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat

 

 

 

 

 

1,5

 

47

47

 

28.

10576-12

Szakgondozási adminisztráció

Szociális szolgáltatások adminisztrációja

 

 

 

 

0,5

 

16

 

16

 

29.

Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

31

31

 

30.

Számítástechnikai ismeretek

 

 

 

 

0,5

 

16

 

16

 

31.

Számítástechnikai ismeretek gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

31

31

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

160

 

 

 

 

160

 

Összesen:

24

7

864

412

16

15

496

465

2237

 

Összesen:

31

1276

31

961

2237

 
         

 

 

 

2505

 
         

Elméle (60%)

Gyakorlat (40%)

 
         

1360

877

 
         

60,8%

39,2%

 
 

 

 

 

 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEK

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 -11.

nappali

kifutó

 

 

A közismereti és szakmai órák aránya a három évfolyamos szociális gondozó és ápoló szakképzésen

 

Területek

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Közismeret

Kötött órák

15 óra

9 óra

6 óra

Szabadon felhasználható órakeret

3 óra

2 óra

3,5 óra

Összesen

18 óra

11 óra

9,5 óra

Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák

14,5 óra

23 óra

23 óra

Szabadon felhasználható órakeret

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

Összesen

17 óra

25 óra

25,5 óra

Heti összes óraszám

35 óra

36 óra

35 óra

 

 

A közismereti órák eloszlása

 

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2 óra

1 óra

1 óra

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 +1óra

1 óra

-

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra***

Osztályközösség-építő Program

1 óra

1 óra

1+0,5 óra

Összesen:

18 óra

11 óra

9,5 óra

 

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar - Kommunikáció

2

72

1

36

1

32

140

 

2.

 

 

Idegen nyelv

2

72

2

72

2

64

208

 

3.

 

 

Matematika

3

108

1

36

-

-

144

 

4.

 

 

Társadalomismeret

2

72

1

36

-

-

108

 

5.

 

 

Természetismeret

3

108

-

-

-

-

108

 

6.

 

 

Testnevelés*

5

180

5

180

5

160

520

 

7.

 

 

Osztályközösség-építő Program

1

36

1

36

1,5

48

120

 

Összesen:

18

648

11

396

9,5

304

1348

 

szakmai tárgyak

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

8.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

18

 

9.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

16

 

16

 

10.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

64

 

64

 

11.

10569-12

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2

 

72

 

1,5

 

54

 

1

 

32

158

 

12.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2,5

 

90

 

1,5

 

54

 

1

 

32

 

176

 

13.

Monitorozó gyakorlat

 

2

 

72

 

1

 

36

 

 

 

 

108

 

14.

Pszichológiai alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

15.

Egészségügyi alapismeretek

2

 

72

 

2,5

 

90

 

2

 

64

 

226

 

16.

Ápolási, gondozási alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

17.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

2

 

72

 

 

 

 

144

 

18.

10570-12

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1,5

 

54

 

 

 

 

 

54

 

19.

Klinikai ismeretek

 

 

 

 

6

 

216

 

 

 

 

 

216

 

20.

Ápolási gyakorlat

 

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

21.

Gondozási ismeretek

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

22.

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

23.

10571-12

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

112

 

112

 

24.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2,5

 

80

80

 

25.

Szociális gondozás

 

 

 

 

 

 

 

 

4,5

 

144

 

144

 

26.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

128

128

 

27.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

 

48

 

28.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

48

 

29.

10572-12

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

 

48

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

 

 

280

 

Összesen:

11

6

396

356

17,5

7,5

630

410

16,5

9,0

528

288

2608

 

Összesen:

35

752

36

1040

35

816

2608

 
           

1400

   

1436

   

1120

3956

 
           

 

 

 

 

 

 

 

3956

 
               

Szakmai elmélet (60%)

Szakmai gyakorlat (40%)

   
               

1554

1334

   
               

60%

40%

   

 

 

 

 

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/ induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 - 11.

nappali

2016. 09. 01. induló

 

 

A közismereti és szakmai órák aránya a három évfolyamos szociális gondozó és ápoló szakképzésen

 

Területek

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Közismeret

Kötött órák

15 óra

9 óra

6 óra

Szabadon felhasználható órakeret

3 óra

2 óra

3,5 óra

Összesen

18 óra

11 óra

9,5 óra

Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák

14,5 óra

23 óra

23 óra

Szabadon felhasználható órakeret

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

Összesen

17 óra

25 óra

25,5 óra

Heti összes óraszám

35 óra

36 óra

35 óra

 

 

A közismereti órák eloszlása

 

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2 óra

1 óra

1 óra

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 +1óra

1 óra

-

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra***

Osztályközösség-építő Program

1 óra

1 óra

1+0,5 óra

Összesen:

18 óra

11 óra

9,5 óra

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar - Kommunikáció

2

72

1

36

1

31

139

 

2.

 

 

Idegen nyelv

2

72

2

72

2

62

206

 

3.

 

 

Matematika

3

108

1

36

-

-

144

 

4.

 

 

Társadalomismeret

2

72

1

36

-

-

108

 

5.

 

 

Természetismeret

3

108

-

-

-

-

108

 

6.

 

 

Testnevelés*

5

180

5

180

5

155

515

 

7.

 

 

Osztályközösség-építő Program

1

36

1

36

1,5

46

118

 

Összesen:

18

648

11

396

9,5

294

1338

 

szakmai tárgyak

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

9.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

15

 

15

 

10.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

11.

10569-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2

 

72

 

1,5

 

54

 

1

 

31

157

 

12.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2,5

 

90

 

1,5

 

54

 

1

 

31

 

175

 

14.

Pszichológiai alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

15.

Egészségügyi alapismeretek

2,5

 

90

 

2,5

 

90

 

2

 

62

 

242

 

16.

Ápolási, gondozási alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

17.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

2

 

72

 

 

 

 

144

 

18.

10570-16

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1,5

 

54

 

 

 

 

 

54

 

19.

Klinikai ismeretek

 

 

 

 

6

 

216

 

 

 

 

 

216

 

20.

Ápolási gyakorlat

 

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

21.

Gondozási ismeretek

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

 

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

22.

Monitorozó gyakorlat

 

2

 

72

 

1

 

36

 

 

 

 

108

 

23.

10571-16

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

109

 

109

 

24.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

47

47

 

25.

Szociális gondozás

 

 

 

 

 

 

 

 

4,5

 

140

 

140

 
                                 

 

26.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

109

109

 

27.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

28.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

46

46

 

29.

10572-16

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1,5

31

46

77

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

 

 

280

 

Összesen:

11

6

396

356

17,5

7,5

630

410

16,5

9,0

512

279

2583,0

 

Összesen:

35

752

36

1040

35

791

2583

 
           

1400

 

 

1436

 

 

1085

3921

 
           

 

 

 

 

 

 

 

3921

 
               

Szakmai elméle (60%)

Szakmai gyakorlat (40%)

   
               

1538

1045

   
               

59,54%

40,46%

   

 

 

Az érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyam óraszámai

 

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali tagozat

13.

Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

Idegen nyelv

6

6

Matematika

6

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

Természetismeret

2

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

 

 

Tantárgyak és óraszámok

 

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali tagozat

13.

Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6+1=7

6+1=7

Idegen nyelv

6+1=7

6+1=7

Matematika

6+1=7

6+1=7

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5+1=6

Természetismeret

2

Informatika

2

2+1=3

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

 

 

 

 

 

Felnőttoktatás

 

2 éves SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS            34 762 01 Szociális gondozó és ápoló esti tagozat

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől felnőtt ESTI tagozat

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

1/11.évf.

2/12.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

1.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,25

 

9

 

 

 

 

 

9

 

2.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

0,5

 

16

 

16

 

3.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

1

 

32

 

32

 

4.

10569-12

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2,5

 

90

 

1

 

32

122

 

5.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2

 

72

 

2

 

64

 

136

 

6.

Monitorozó gyakorlat

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

7.

Pszichológiai alapismeretek

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

8.

Egészségügyi alapismeretek

3

 

108

 

0,5

 

16

 

124

 

9.

Ápolási, gondozási alapismeretek

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

10.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

11.

10570-12

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1

 

32

 

32

 

12.

Klinikai ismeretek

0,25

 

9

 

3

 

96

 

105

 

13.

Ápolási gyakorlat

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

14.

Gondozási ismeretek

2

 

36

 

 

 

 

 

36

 

15.

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

0,5

 

18

 

 

 

 

18

 

16.

10571-12

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

2

 

64

 

64

 

17.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

0,5

 

16

16

 

18.

Szociális gondozás

 

 

 

 

3

 

96

 

96

 

19.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

2

 

64

64

 

20.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

1

 

32

 

32

 

21.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

0,5

 

16

16

 

22.

10572-12

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció

 

 

 

 

1

 

32

 

32

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

160

 

 

 

 

160

 

Összesen:

115

8

378

448

15

4

480

128

1434

 

Összesen:

19,5

826

19

608

1434

 
 

Kerettanterv szerint kötelező nappali óraszám 2540 óra, esti tagozat minimum 50%, azaz 1270 óra.

       

 

 

 

   
     

 

Elméle (60%)

 

Gyakorlat (40%)

   
           

858

576

   
           

60%

40%

   

 

 

 

SZAKMAI PROGRAM

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől felnőtt ESTI tagozat

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

Ksz/11.évf.

Ksz/12.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

2.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

 

18

 

 

 

 

 

18

 

3.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

 

36

 

 

 

 

 

36

 

4.

10569-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

1,5

 

54

 

2

 

62

116

 

5.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

1,5

 

54

 

1,5

 

47

 

101

 

7.

Pszichológiai alapismeretek

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

8.

Egészségügyi alapismeretek

3,5

 

126

 

1

 

31

 

157

 

9.

Ápolási, gondozási alapismeretek

2,5

 

90

 

 

 

 

 

90

 

10.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

11.

10570-16

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

12.

Klinikai ismeretek

 

 

 

 

4

 

124

 

124

 

13.

Ápolási gyakorlat

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

14.

Gondozási ismeretek

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

 

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

15.

Monitorozó gyakorlat

 

1,5

 

54

 

 

 

 

54

 

16.

10571-16

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

17.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

0,5

 

15,5

15,5

 

18.

Szociális gondozás

 

 

 

 

3

 

93

 

93

 

19.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

2

 

62

62

 

20.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

1

 

31

 

31

 

21.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

0,5

 

15,5

15,5

 

22.

10572-16

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció

 

 

 

 

0,5

1

16

31

47

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

160

 

 

 

 

160

 

Összesen:

13

7

468

412

14

6

435

186

1501

 

Összesen:

20

880

20

621

1501

 
                   

 

 

   
 

Kerettanterv szerint kötelező nappali óraszám 2505 óra, esti tagozat minimum 50%, azaz 1253 óra.

       

 

 

 

   
     

 

Elméle (60%)

 

Gyakorlat (40%)

   
           

903

598

   
           

60,2%

39,8%

   

 

 

 

 

4.3.     A választható tantárgyak, foglalkozások, és ezeket oktató podagógusok kiválasztásának szabályai

Szakközépiskolai képzésünknél a tantárgyi követelményeken túl, képzésünkben nem szerepelnek plusz tantárgyak. Az erre használható plusz óraszámot beépítettük a tanmenetbe. Ennek oka az iskola profiljában rejlik. Gyermekeink többsége tanulási nehézségekkel küzd, ezért a kötelező tananyag elsajátítása náluk több időt vesz igénybe.

A szabadon felhasználható órakereteket a közismereti tantárgyaknál az matematikához, magyar-kommunikáció és osztályközösséget építő programhoz tettük, a szakmai tantárgyaknál pedig egyes gyakorlatok óraszámát és egyes egészségügyi tantárgyak elméleti óraszámát növeltük meg. Így ezeken az órákon minden tanulónak kötelezően részt kell vennie.

 

Iskolánkban a három évfolyamos szakközépiskolai és a négy évfolyamos szakgimnáziumi osztályokban kötelező tanóra a hittan, mely minden évfolyamon heti 1 plusz tanórát jelent.

 

 

4.4.     A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánk egyik alapelve a kis létszámú osztályokkal történő munka, mert így tudunk csak eleget tenni a „gondoskodva oktatás” mottónknak. Ezért nincs szükség az osztályok csoportokra való bontására. Kivételt képezhet az iskolában történő gyakorlati oktatás, ha az osztályok létszáma meghaladja a Nkt. által előírt maximális csoport létszámot. Ebben az esetben kialakítjuk a megfelelő létszámú célcsoportokat, úgy, hogy a differenciált oktatás megvalósuljon.

 

4.5.     A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga

Nincs ilyen jelenleg az iskolában.

4.6.     Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Pedagógiai programunk alapja a szakmai képzés, ezért a szakmához illő tankönyveket használunk, amelyeket az NSZFI ajánl, illetve tanáraink saját jegyzeteiket bocsájtják a diákok rendelkezésére. A tankönyvek az iskolai könyvtár tulajdonát képzik és a diákok innen kölcsönzik ki a szükséges ideig.

A szemléltető eszközöket folyamatosan igyekszünk bővíteni. Számítógép és internet használat is segíti a tanulók felkészülését.

Azon témakörökhöz melyekhez nincsen az iskolánk számára jól használható tankönyv , a szaktanárok saját jegyzeteiket, illetve egyéb cikkek fénymásolatait használják.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét pedagógiai programunk 3. sz. melléklete tartalmazza.

 

4.7.     A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Iskolánk jól körülhatárolható, karakteres hozzáállását a nevelés- oktatás területén kifejtésre került nevelési programunk elején. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ideológiai alapjain építkezve, szilárd erkölcsi fundamentumot, nemzeti öntudatot, hazafias érzelmeket, állampolgári kötelességtudatot, a demokrácia tiszteletét neveljük a nálunk tanuló diákokba. Programunk szerves része az önismeret, a szocializáció, a családi életre nevelés, mert ezek elsajátítása nélkül aligha válhat valaki elhivatott segítővé. A testi és lelki egészségre nevelés, környezettudatosság, média tudatosság, tanulásmódszertan, beépülnek a tananyagba, ugyanúgy, mint a gazdasági és pénzügyi ismeretek.

Mindezeket a következő tantárgyak tartalmazzák: hittan, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, mentálhigiéné, társadalomismeret, egészségügyi tantárgyaink, a közismereti tantárgyak, az osztályfőnöki órák témái.

4.8.     A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

 

4.9.     A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője, az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő.

A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként január-május hónapra írják elő. A mérésre a NETFIT rendszert használjuk. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk.

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

Az intézmény a tanulók fizikai állapotának mérésére az alábbi módszereket alkalmazza:

  • az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
  • a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Netfit rendszer alkalmazásával. NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében.

Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot, amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi, hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi állapotára.

 

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

·         Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

·         Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

·         Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

  • Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

 

A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanár köteles vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgató feladatkörébe tartozik.

 

 

 

 

4.10.  Érettségi vizsgatárgyak

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) - vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Kötelezően választandó vizsgatárgy; szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

 

 

A vizsgatárgy neve

A vizsga részei

 

 

Középszinten

emeltszinten

Kötelező vizsgatárgy

Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

Történelem

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

Matematika

írásbeli

 

írásbeli

 

Élő idegennyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

Ágazati szakmai vizsgatárgy

Egészségügyi alapismeretek

 

 

írásbeli

szóbeli

Választható közismereti tárgy

Biológia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

 

 

A középszintű  és emelt szintű érettségi vizsga témakörei

 

 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció.
Pragmatika.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A kommunikáció működése.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.

1.2. A magyar nyelv története

A nyelv mint történeti képződmény.
A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok.
A magyar nyelv szókészletének alakulása.
Nyelvművelés.

1.3. Ember és nyelvhasználat

Ember és nyelv.
A jel, a jelrendszer.
Általános nyelvészet.
Nyelvváltozatok.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.
Nyelv és társadalom.

1.4. A nyelvi szintek

Hangtan.
A helyesírás.
Alaktan és szótan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
Mondattan.

1.5. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.

1.6. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

 

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.

2.1.2. Művek a magyar irodalomból
II. Választható szerzők

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.

2.1.3. Művek a magyar irodalomból
III.Kortárs szerzők

Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.
Memoriterek.

2.1.4. Művek a világirodalomból

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.

2.1.5. Színház és dráma

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József:
Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.

2.1.6. Az irodalom határterületei

Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.

2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom

Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.
A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.
A határon túli magyar irodalom.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.

 

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció.
Társadalmak és kultúrák jelrendszerei, normái.
Pragmatika. Pragmatikai alapfogalmak.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
A kommunikáció működése. A kommunikáció alapfogalmai.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
Tömegkommunikációs műfajok ismerete.

1.2. A magyar nyelv története

A nyelv mint történeti képződmény. Szinkrón és diakrón szemlélet.
A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok. Jelenségek, változások, szövegek a nyelvtörténeti korszakokban.
A magyar nyelv szókészletének alakulása.
Nyelvművelés. A nyelvművelés fogalma, szerepe.

1.3. Ember és nyelvhasználat

Ember és nyelv.
A jel, a jelrendszer. Jeltípusok.
Általános nyelvészet. Nyelvek összehasonlítása, nyelvtipológia.
Nyelvváltozatok. A területi tagolódás.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.
Nyelv és társadalom.
Nyelv és politika.

1.4. A nyelvi szintek

Hangtan. A magyar hangállomány.
A helyesírás. A helyesírási rendszer.
Alaktan és szótan. Szófaji rendszer.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
Mondattan. Szerkezettípusok.

1.5. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban. Összetettebb szövegműfajok.
A szöveg szerkezete és jelentése. A szövegjelentés összetevői.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában. Digitális és médiaszövegek használata, elemzése.

1.6. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.
A klasszikus szónoklat.
Érvelés, megvitatás, vita.
A meggyőzés, érvelés eszköztípusai, használata különböző helyzetekben.
A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
A jelentés összetett mivolta.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök. A bonyolultabb stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat. A stílus komplexebb és összehasonlító értése, értékelése.

2. Irodalom

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű: az életút jelentős tényei.
Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok.
Irányzatok, szellemi kötődések.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.

2.1.2. Művek a magyar irodalomból
II. Választható szerzők

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű, az életút jelentős tényei. Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok.
Irányzatok, szellemi, regionális kötődések. Művészi törekvések és jellemzők.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.

2.1.3. Művek a magyar irodalomból
III. Kortárs szerzők

Legalább egy szerző a legutóbbi 30 év irodalmából.
A mű, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.
Memoriterek.

2.1.4. Művek a világirodalomból

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.
További választható korszakok: a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, az avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
A művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben.

2.1.5. Színház és dráma

Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája. Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.
További választható szerzők/műfajok: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; epikus dráma, abszurd dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.
Színpadi interpretáció.
Memoriter szöveghű és kifejező előadása.

2.1.6. Az irodalom határterületei

Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
Az irodalomolvasás mint lelki élmény.

2.1.7. Interkulturális jelenségek és határon túli irodalom

Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.
Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból.
Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.
Posztmodern jelenségek a mai kultúrában.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.
Műveket összekötő motivikus összefüggések.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok.
Poétikai fogalmak alkalmazása. Műfajteremtő művek.
Poétikai jellemzők történeti változásai.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.

2.2.3.1. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

 

 

TÖRTÉNELEM

 

KÖZÉPSZINT

 

1. Az ókor és kultúrája

Poliszok az ókori Hellászban.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.

Az európai kultúra alapjai.

2. A középkor

Nyugat-Európa a kora középkorban.

A középkori egyház.

Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.

A középkor kultúrája.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép története az államalapításig.

Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.

A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban
(1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.

A felvilágosodás kora.

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
(1789-1914)

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.

A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.

Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

A reformkor.

Forradalom és szabadságharc.

A kiegyezés és a dualizmus.

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.

8. A világháborúk kora (1914-1945)

Az első világháború és következményei.

A fasizmus és a nemzetiszocializmus.

A kommunista diktatúra.

A második világháború.

9. Magyarország a világháborúk korában
(1914-1945)

Az első világháború és következményei Magyarországon.

A Horthy-korszak.

Művelődési viszonyok és társadalom.

Magyarország a második világháborúban.

10. A jelenkor
(1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.

A kétpólusú világrend megszűnése.

Az európai integráció.

A globális világ sajátosságai.

11. Magyarország
1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-korszak.

A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.

Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.

Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

EMELT SZINT

1. Az ókor és kultúrája

Poliszok az ókori Hellászban.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.

Az európai kultúra alapjai.

2. A középkor

Nyugat-Európa a kora középkorban.

A középkori egyház.

Az érett középkor.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.

A középkor kultúrája.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép története az államalapításig.

Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.

A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban
(1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.

A felvilágosodás kora.

Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században.

5. Magyarország a kora újkorban
(1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.

A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.

Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

A reformkor.

Forradalom és szabadságharc.

A kiegyezés és a dualizmus.

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.

8. A világháborúk kora (1914-1945)

Az első világháború és következményei.

Gazdaság, társadalom és életmód.

A fasizmus és a nemzetiszocializmus.

A kommunista diktatúra.

A második világháború.

9. Magyarország a világháborúk korában
(1914-1945)

Az első világháború és következményei Magyarországon.

A Horthy-korszak.

Művelődési viszonyok és társadalom.

Magyarország a második világháborúban.

10. A jelenkor
(1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.

A „harmadik világ”.

A kétpólusú világrend megszűnése.

Az európai integráció.

A globális világ sajátosságai.

11. Magyarország
1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-korszak.

A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.

Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.

Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

 

 

MATEMATIKA

 

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika
Logikai műveletek
Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom

A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:
f(x) + c, f(x + c), c · f (x).

Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok

Számtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.
Szabályos sokszögek.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok

A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordinátageometria

Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.

Valószínűség-számítás

Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika
különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.
A számosság fogalma.

Logika

Logikai műveletek.

Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.
A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Bizonyítási feladatok megoldása.

Kombinatorika

Kiválasztási és sorbarendezési feladatok.
Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom

A valós számkör.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet

Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele.
Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Oszthatósági feladatok.
Műveletek különböző alapú számrendszerekben.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.
Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Paraméteres egyenletek.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek.
A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.
Többismeretlenes egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Függvények összege, különbsége, szorzata és hányadosa.
Függvény leszűkítése, kiterjesztése.
Összetett függvény.

Függvények grafikonjai,
függvény-transzformációk

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és transzformáltjaik:
c · f (ax + b) + d

Függvények jellemzése

Függvényvizsgálat.
Szélsőérték-feladatok.

Sorozatok

Sorozat megadása, jellemzése.
Számtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.
Járadékszámítás.

Az analízis elemei

A határérték fogalma.
A folytonosság szemléletes fogalma.
A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.
A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény.
Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban.
Hasonlósági tételek és alkalmazásuk számításos feladatokban.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
A merőleges vetítés szemléletes fogalma.

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik.
Húr- és érintőnégyszögek.
Szabályos sokszögek.
Alaptulajdonságok.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.

Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszíne és térfogata.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok

A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektorok hajlásszöge.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma.
Összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordinátageometria

Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
(kördiagram, oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.

Valószínűség-számítás

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.
A binomiális eloszlás várható értéke és alkalmazásai.
Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.
A hipergeometrikus eloszlás.
Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

 

IDEGEN NYELV

KÖZÉPSZINT

Témakörök/Kompetenciák

Követelmények

 Témák

Személyes vonatkozások, család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk

Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola

Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa

Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód

Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Gazdaság, pénz

Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével.

 

 

EMELT SZINT

Témakörök/Kompetenciák

Követelmények

3. Témák

Személyes vonatkozások, család

Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.

Ember és társadalom

Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok.

Környezetünk

Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

Az iskola

Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.

A munka világa

Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön.
Divatszakmák.

Életmód

Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.
A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

Utazás, turizmus

Például: az idegenforgalom jelentősége.

Tudomány és technika

Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

Gazdaság és pénz

Például: a jövedelem szerepe a pályaválasztásban, gazdagok és szegények helyzete a társadalomban.

 

A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA

 

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosító száma

megnevezése

10569-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

10570-16

A szükségletek felmérése

10571-16

Sajátos gondozási feladatok

10572-16

Gondozási-ápolási adminisztráció

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

 

 

A követelménymodulok tartalma a pedagógiai program szakmai program 4.2.1. pontjában van részletezve.

4.11.  A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

4.11.1.  Ellenőrzés

Az ellenőrzés feladata és célja:

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről.

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti.

Az ellenőrzés módszerei:

·         Megfigyelés

·         Írásos kikérdezés (kérdőív)

·         Interjú (lehet egyéni vagy csoportos)

·         Tanulók által készített produktumok vizsgálata, ezek között kiemelt jelentőséggel a tanulók gyakorlati feladatai

·         Tanulói projektek értékelése

·         Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)

·         Dokumentumok elemzése

·         Az írásbeli beszámoltatás

o   témazáró dolgozat

o   röpdolgozat

o   szódolgozat stb.

Az írásbeli beszámoltatás rendje: röpdolgozatot, szódolgozatot szükség esetén bármikor, előzetes bejelentés nélkül, témazáró dolgozatot előzetes bejelentés alapján íratunk. Az egyes értékeléstípusokat az osztály naplóban (bevezetéese után az elektronikus naplóban) jelöljük.

Korlátai: röpdolgozat esetében semmilyen korlát nincs, témazáró dolgozat esetében 1 tanítási nap 2 dolgozatnál többel nem terheljük tanulóinkat.

Értékelésben betöltött szerepe, súlya: a témazáró dolgozat háromszoros súlyozott jegynek számít.

 

4.11.2.  Értékelés

A tanulók tudásának értékelése

A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A tanulók értékelése az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek alapján történik. Az értékelés az adott tantárgyat tanító pedagógus tanügy-igazgatási jogköre. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. Nagyon fontos a minimumszint pontos meghatározása, melynek a tanuló és a szülő számára is egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lenni. Minden tanár és szakoktató a tanév első óráján, foglalkozásán a tanuló füzetében rögzíti a tantárgy minimális követelményeit, az értékelés legfontosabb szabályait.

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése.

A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés:

  • ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;
  • számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;
  • a tanuló számára adjon egyértelmű visszajelzést erősségeire és fejlesztendő területeire;
  • jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségeit mennyire használta ki.

Az értékelésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Ennek megfelelően értékeljük minden tanulónk esetében:

  • tárgyi követelmények elsajátítását napi szinten, témakörök mentén,
  • szabálytiszteletét, felelősségvállalását,
  • korábbi teljesítményéhez képest fejlődési törekvéseit.

Értékelésünknek a következő kritériumoknak kell megfelelnie:

  • ösztönző hatású,
  • folyamatos, rendszeres,
  • segítő szándékú legyen,
  • céljai és követelményei világosak és előre ismertek.

Az értékelés formái

  • A szóbeli értékelés:
  • a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítés, tanács-tanórán és azon kívül,
  • feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás,
  • a tantestület illetve a diákság előtti igazgatói értékelés.

Az írásbeli, szöveges értékelés

  • a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény,
  • dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe és az  osztály naplóba ( bevezetése után a digitális naplóba).

Igazgatói értékelés a tanévnyitó és a tanévzáró értekezleten történik, osztályfőnöki értékelés félévente legalább két alkalommal.

 

 

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1 érdemjeggyel.

A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.

A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.

 

A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők:

  • az évközi osztályozás,
  • a félévi értesítő,
  • az év végi bizonyítvány,
  • szakmai vizsga.

 

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének.

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

  • megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
  • mindig személyre szabottak legyenek,
  • szigorúan következetesek legyenek,
  • vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
  • a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

 

 

Nappali tagozat

 

A tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése a szaktanárok feladata a tanórákon. A tanulók előzetes bejelentés nélkül feleltethetők írásban vagy szóban az előző órák anyagából.  Témakörök lezárása témazáró dolgozattal történik, melyet legalább egy héttel hamarabb be kell jelenteni a diákok számára, és amelynek osztályzata háromszorosan súlyozott a szóbeli feleletekhez, házi dolgozatokhoz képest. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat egy osztály.

A törvényi előírásoknak megfelelően szintvizsgát szervezünk az első szakképzési évfolyam tanévébe, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga célja a tanulók szakmai tudásának mérése és értékelése, és útmutatóként szolgál a következő tanév felzárkóztató foglalkozásainak szervezéséhez.

A közismereti tantárgyakból a tanév elején tájékozódás céljából szintfelméréseket végzünk, ezek eredménye befolyásolja a tanórák későbbi felépítését és tartalmát. A számonkérés formája ezekből a tantárgyakból is írásbeli és szóbeli lehet, illetve itt nagyobb hangsúlyt kapnak a házi dolgozatok. Egy-egy témakör befejezése témazáró dolgozattal zárul. Tanév végén szintén felmérés következik, melyre a tanulók osztályzatot is kapnak. Ez az osztályzat kétszeres súllyal kerül beszámításba az év végi jegy kialakításakor. A tanár számára a felmérés megmutathatja munkája hatékonyságát és eredményességét, illetve segíthet a következő tanév feladatainak tervezésében.

 

Felnőtt tagozat

A felnőtt oktatás nappali munkarend és esti tagozatos formában történik. A beszámoltatás a nappali munkarend szerint tanulóknál megegyezik a nappali tagozattal, esti tagozaton a beszámoltatás formája a témakörök lezárásakor a szaktanár által meghatározott formában történhet. ( házi dolgozat, írásbeli beszámoló, teszt) A tantárgyak befejezésekor, illetve a több féléves tantárgyaknál félévenként szóbeli beszámoltató vizsgát tartanak a szaktanárok, melyeknek eredményi háromszoros súlyozással szerepelnek a záró osztályzatok kialakításánál.

 

A szakmai gyakorlatokróla gyakorlat vezetői írásos értékelést adnak.

A pedagógus az intézmény tanulóinak teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján a megfelelő súlyozással. Az osztályzatról a tanulót és a tanköteles tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

4.11.3.  Tantárgyi minősítések

 

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

  • a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
  • Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk.

 

Ennek megfelelően az osztályzat akkor

 

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

 

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

 

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre).

 

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

 

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

 

Az értékeléseknél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Tanáraink felé elvárás, hogy különböző értékelési módszereket és eszközöket választanak, amelyek alkalmasak a szaktárgyak speciális ismereteinek és kompetenciáinak mérésére, illetve megfelelőek az eltérő képességű tanulók értékelésére és mérésére. Törekedni kell arra, hogy a tanulói értékelések mindig világosak, és egyértelműek legyenek, a tanulók pozitív megerősítését szolgálják.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat jelentősen eltér érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra.

Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

 

Iskolánkban a szakmai készségfejlesztés és a szupervízió és esetmegbeszélés  tantárgyakból a tanulók nem kapnak osztályzatot. A tanulmányi könyvbe és a törzslapba a megfelelt, illetve nem felelt meg bejegyzés kerül.

 

 

4.12.  Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az otthoni felkészülés célja: Az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, rögzítése. A tanulóknak ajánljuk, hogy az iskolában aznap tanultakat ismételjék át délután, javítva a tanulás hatékonyságát.

Az írásbeli házi feladat is a tananyag elmélyítését, gyakoroltatását szolgálja.

A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő.

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok:

  • Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése.
  • Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.
  • A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
  • A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
  • Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
  • A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.
  • A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
  • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
  • Önképzésre nevelés.
  • Önálló gyűjtőmunka végzése.
  • Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.
  • Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
  • A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai:

Az írásbeli feladat

  • legyen változatos,
  • legyen előkészített,
  • segítse az elmélyítést,
  • gyakoroltasson,
  • szoktasson csoportos munkára,
  • az összes házi feladat kevesebb, mint felét tegye ki.

A szóbeli feladat:

  • fejlessze a szövegértést,
  • fejlessze a beszédkészséget,
  • teremtsen lehetőséget együttműködésre,
  • fejlessze a verbális memóriát,
  • tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát,
  • az összes házi feladat több mint felét tegye ki.

 

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

  • egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlag diákjaink képességét és munkabírását, koncentrálóképességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt.
  • a hosszabb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat ( pl. házi dolgozat) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt meghatározzuk
  • a tanítási szünetek időtartamára (őszi, téli, tavaszi szünet, több napos ünnep) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot

 

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas feladatokat határozzunk meg.

 

4.13.  A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A magatartás és a szorgalom osztályzatokra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot az osztály DÖK véleménye alapján, és azt a félévi illetve év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület hagyja jóvá. Az osztályfőnöknek a javaslat megtételekor tehát figyelembe kell venni a tanulót tanító pedagógusok, a gyakorlati képzőhely és az osztály véleményét. Ha az osztályfőnök által javasolt valamelyik minősítéssel nem minden pedagógus ért egyet, az osztályozó értekezleten a végleges minősítést nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel kell megállapítani. A szavazásban a tanulót tanító pedagógusok vesznek részt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt.

 

 

4.13.1. A tanulók magatartásának értékelése

 

Magatartás

példás

változó

rossz

1. Fegyelmezettsége

Nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható

megfelelő

Másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

2.Viselkedés kultúrája, hangneme

Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

Kevés kivetnivalót hagy maga után

Udvariatlan, nyegle

Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

3.Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

Pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményező

Részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú

Nem árt, ingadozó, vagy közömbös, vonakodó

Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő

4. Házirend betartása

Betartja, arra ösztönös

Néha hibázik

Részben tartja be

Sokat vét ellene

5. Felelősségérzete

nagyfokú

Időnként feledékeny

ingadozó

Felelőtlen megbízhatatlan

6. Hiányzásai

Igazolatlan óráinak száma:

nincs

Igazolatlan óráinak száma:

Max: nincs

Igazolatlan óráinak száma:

Max: 5

Igazolatlan óráinak száma:

10 vagy annál több

7. Késések

Max.: 3

Max.: 5

Max.: 10

20-nál több

 

 

 

 

4.13.2.  A tanuló szorgalmának értékelése

 

Szorgalom

példás

változó

Hanyag

1.Tanulmányi munkája

Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

Figyelmes, törekvő

ingadozó

hagyag, lassító

2. Munkavégzése

Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

Rendszeres, többnyire önálló

Rendszertelen, hullámzó, öntudatlan

Megbízhatatlan, gondatlan

3. Kötelességtudata

Kifogástalan, precíz

Megfelelő, néha ösztökélni kell

Felszerelése gyakran hiányos

Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Rendszeres, érdeklődő

Ösztönzésre dolgozik

ritka

Egyáltalán nem

 

Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk.

Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek:

  • tanulmányi munka,
  • sportteljesítmények,
  • közösségi munka,
  • kulturális és közéleti tevékenység.

 

A jutalmazás formái

Egyéni jutalmazási formák:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

  • szaktanári,
  • szakoktatói,
  • osztályfőnöki,
  • igazgatói,
  • nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök, a munkaközösségek, a gyakorlati képzőhelyek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek.

Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

Csoportos jutalmazási formák:

  • jutalomkirándulás
  • kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás látogatáshoz).

4.14.  A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. A szakképzésben alkalmazni kell a szakképzési törvény szabályait is.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga) alapján kell megállapítani.

Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a 2.10.1. pontban felsorolt esetekben.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakgimnázium komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló, döntése alapján az ágazathoz tartozó bármelyik szakképzésben is folytathatja tanulmányait iskolán belül vagy másik intézményben. Erre az általános átvétel szabályai az érvényesek.

 

4.15.  Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Kiemelt célok:

  • a dohányzás visszaszorítása,
  • az alkohol- és drogprevenció,
  • az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése,
  • az élelmiszerbiztonság fejlesztése,
  • egészségmegőrzés, munkavédelem,
  • aktív napi testmozgás kialakítása,
  • a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása,
  • az egészséges fizikai környezet kialakítása,
  • környezet ápolása és védelme,
  • környezettudatos szemlélet, magatartásformák kialakítása.

 

 

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A WHO által meghatározott teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, melyne elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz.

E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és az iskolai dolgozók egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét, a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok együttműködését, az egészséges környezet, az iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítását. A Máltai Szeretetszolgálat saját tüdőszűrő állomása nagyszerű lehetőséget biztosít a dolgozóknak és a tanulónak egyaránt a szűrésre. Az iskolai demonstrációs tanterem felszereltsége is jelentősen megkönnyíti bizonyos szűrések rendszeres elvégzését.

 Iskolánk nevelőtestülete nagy jelentőséget tulajdonít az egészségnevelésnek és egészségfejlesztésnek. Alapelveinket meghatározza a személyes példamutatás, a diákok teljes személyiségének arányos, sokoldalú fejlesztésének igénye és az elsődleges prevenció. Az iskola tanárai nyitottak, sőt többek kimondottan elkötelezettek az egészségnevelés iránt. A nevelőtestület nagy része mindent megtesz azért, hogy diákjaink a lehető legharmonikusabb, legegészségesebb környezetben fejlődhessenek. A tanárok egy része rendszeresen sportol a diákokkal. A diákok számára tanítás után tanári felügyelet melletti kulturált időtöltésként közösségi játéklehetőségeket biztosítunk.

Az iskolánk személyi erőforrásai

 

      A személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen az egészségnevelés és -fejlesztés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon.

Az iskolában havonta egyszer védőnő dolgozik, elvégzi a diákok egészségi állapotának felmérését, a szükséges szűrővizsgálatokat (látás, hallás), védőoltások meglétét ellenőrzi, dokumentálja

 Nagyon fontos az iskolában tanító pszichológus kolléga tevékenysége, aki jelentős segítséget nyújt a tanulók sajátos pszichológiai problémáinak megoldásában, segíti a tanárok munkáját a diákok lelki egészségének megőrzésében. Az iskola tantestületében szakképzett gyermekvédelmi felelős van, aki megkeresi a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulóinkat, illetve szüleiket, és tanácsaival segíti őket, felhívja figyelmüket a jogaikra, illetve lehetőségeikre, és a pszichológussal közösen próbálja orvosolni a problémákat.

 

Az iskolán egészségnevelési és egészségfejlesztési céljai

 

            Alapvető célok önmagunk, egészségi állapotunk, az értékek ismerete. Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása és módszereinek elsajátítása.

Célunk, hogy valamennyi tanulónk szerezzen mély és alapos elméleti ismereteket, valamint legyen képes azok gyakorlati alkalmazására az egészségmegőrzés területén.

 

 

Tanórai foglalkozások

  •  Az egészséges testtartás, a rendszeres testmozgás fontossága (egészségügyi alapismeretek, testnevelés)
  •  Egészséges táplálkozás (egészségügyi alapismeretek, ápolástan)
  • Az öltözködés és az egészség kapcsolata ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • Higiénia (egészségügyi alapismeretek, ápolástan, osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • Önismeret, lelki egészség (etika, mentálhigiénia, hittan, magyar nyelv és irodalom, testnevelés szakmai készségfejlesztés)
  • A közösség, a barátság, a párkapcsolatok, a harmonikus családi élet szerepe az egészség megőrzésében (osztályfőnöki óra, mentálhigiénia, hittan)
  • A szexualitás és az egészség kapcsolata, családtervezés ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra)
  • A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (szociális gondozás, szociális munka elmélete, osztályfőnöki óra)
  • A stresszhelyzetek felismerése és kezelése (szociális gondozás, szociális munka elmélete,osztályfőnöki óra, szakmai készségfejlesztés)
  • A tanulási környezet alakítása (osztályfőnöki óra)
  • A szabadidő aktív eltöltése, megfelelő mennyiségű pihenés (osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • Balesetvédelem (osztályfőnöki óra, egészségügyi alapismeretek, testnevelés, )
  • Az egészségkárosító magatartásformák, szenvedélybetegségek veszélyei és elkerülése (egészségügyi alapismeretek, ápolástan, osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • Az egészségünket veszélyeztető környezeti hatások jelentősége; az egészséges és biztonságos környezet kialakítása ( egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • A segítő attitűd (osztályfőnöki óra, egészségügyi alapismeretek, ápolástan, hittan, pszichológia, szociális gondozás, szociális munka elmélete, testnevelés)
  • A fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek elfogadása segítése és integrációja (szociális gondozás, szociális munka elmélete, osztályfőnöki óra, testnevelés)
  • Az egészségügyi alapismeretek és ápolástan ad nagy lehetőséget az egészségnevelési és egészségfejlesztési célok elérésére. Ezenkívül minden tantárgy minden óráján az adott témához hozzárendel(het)jük a megfelelő egészségnevelési vonatkozású aktuális problémákat. Az osztályfőnöki órák, az évenként hagyományosan megismétlődő szakmai versenyekre való felkészülés során szituációs játékok, és más gyakorlatok számos egészségvédelmi témát érinthetnek.

 

Nem hagyományos szervezésű tanórák

            A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek ismereteket, pl. szakmai gyakorlatokon, tanulmányi kirándulásokon, intézmény- és múzeum látogatáson. A szakmai gyakorlatok elsősorban a szociális gondozás, szociális munka elmélete, ápolástan, megfigyelés és elsősegélynyújtás, egészségügyi alapismeretek  tantárgyakhoz kapcsolódóan szerveződnek.

 

A tanítási munka során alkalmazott módszerek

            Az egészségnevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt szerepet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. megemlékezés bizonyos jeles napokról (betegek világnapja, AIDS-világnap, idősek világnapja, stb.), szituációs játékok, egészségvédelmi témájú rádió- televízióhírek és újságcikkek feldolgozása.

 

Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink

            A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást fontosnak tartjuk és megvalósítjuk elsősorban az osztályfőnöki órák keretében. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért alkalmazzuk, mert több és helyes tudás helyes döntésekhez és az életvezetés helyes alakításához vezet.

 

            Összességében elmondható, hogy a tanulók egészséges életmódra történő nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

 

Környezeti nevelési elvek

·         A tanórákon az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése.

·         Az tanóra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzák fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos témák.

·         Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás környezettudatos szemlélete, a környezeti feltétel vizsgálata.

·         A diákjaink számára szakmai gyakorlatok alkalmával lehetőség van a környezeti nevelésre; a környezetkímélő technológiák elsődlegessége.

·         A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel.

·         A természeti és épített környezet szeretete és védelme, a sokféleség őrzése.

·         Tudományosan megalapozott a globális összefüggések megértése, ebből adódó mindennapi lehetőségek és feladatok bemutatása.

·         Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban.

Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező egésznek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

 

A környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

 

Az intézmény hulladék-, energia és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére.

A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.

 

Konkrét célok és feladatok

 

  • A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola színterén.
  • A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.
  • A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.
  • A szelektív hulladékgyűjtés beindítása
  • A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani.

 

A megvalósítás színterei, eszközei és módszerei

 

Iskolánk környezeti nevelését közvetlenül a szociális gondozás és klinikai tantárgyakba építjük be, illetve a természetismeret és osztályfőnöki órák témáiba.

A szociális terepgyakorlatokon és a kórházi gyakorlatokon figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink észrevegyék azokat a tennivalókat, amelyek környezetük állapotának megóvására irányulnak. Tudják, mivel akadályozhatják meg annak romlását, illetve készek legyenek arra, hogy javítsanak a megromlott állapotokon. A kórházi gyakorlatok során diákjaink találkoznak a veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának problémájával is.

A tantárgyi kereteken túl a mindennapjainkban is megvalósul a környezeti nevelés:

A személyes egészséges higiéné elvárásával, elérésének tanításával. Lehetőségünk van rászorulóknak ehhez tisztálkodási eszközöket és lehetőséget rendszeres biztosítani.

Iskolánkban szelektív hulladékgyűjtő konténerek találhatók, így könnyen megvalósítható az iskolán belül a szelektív hulladékgyűjtés és tárolás.

Feladatunknak tekintjük a dohányzás károsító hatásaival megismertetni a tanulókat.

A tantermek, folyosók esztétikussá tételéhez szintén tanulóinktól várunk ötleteket és segítséget.

Az év jeles ünnepeire való készülődés lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk tanulóinknak, hogy hogyan lehet az ünnepeket hangulatosabbá tenni környezetünk feldíszítésével. Erre igény van családjukban, iskolánkban, idősotthonokban, ápolási otthonokban, gyermekintézményekben. Ötleteket mutatunk, hogyan készíthetünk egyszerű anyagokból saját magunk is díszeket, ajándékokat.

Tanulmányi kirándulásainkat Magyarország valamelyik kiemelkedően szép vidékén szervezzük. Az ország kulturális emlékeire és jelentős természeti értékeire hívjuk fel tanulóink figyelmét.

A környezetvédelmi témák, valamint környezetünket érintő világnapok megünneplése, feldolgozása a szakmai órákon, a természetismeret és a osztályfőnöki történik.

4.16.  A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a szakképzéshez való hozzáférés esetében, a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a választható szakképesítések vonatkozásában, a hátrányos helyzetűek támogatásában.

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:

·         kulcskompetenciák fejlesztésében,

·         az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével,

·         méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával,

·         a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével,

·         tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással,

·         a differenciáló módszerek alkalmazásával,

·         a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével,

·         a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,

·         környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel,

·         egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,

·         hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon,

·         a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,

·         a tanulási attitűd pozitív átformálásával,

·         pályaválasztás segítésével,

·         a továbbtanulás támogatásával,

·         személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,

·         a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,

·         partnerközpontú neveléssel.

 

4.17.  A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

4.17.1.  A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek

Jogi meghatározottság

A fogyasztóvédelemről szóló irányadó jogszabályok rendelkeznek a fogyasztók oktatásáról.

Vonatkozó hatályos jogunk írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. Eszerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatásban részt vevő intézmények, az e feladatra törvényben kijelölt államigazgatási szervek és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is nevelési-oktatási feladatként szerepel.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre vonatkozóan alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztónak joga van:

·         az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez,

·         a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz,

·         a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között,

·         a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez,

·         a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez,

·         az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai:

Osztályfőnöki:

·         Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás.

·         Az életmód és a fogyasztási szokások alakulása.

·         Vásárlási, fogyasztási szokásaink.

·         A család gazdálkodása.

Informatika:

·         Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata.

·         Vásárlás az interneten.

·         Informatikai biztonság, az információ hitelessége, a szerzői jog fogalmának megismerése.

Történelem, társadalom ismeret:

·         Az ipari és hírközlési forradalmak jelentőségének megértése.

További színterek:

·         Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények stb.).

·         Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).

 

4.17.2.  A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek

Kriminológiai aspektusok

Alapvető célunk a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek oktatása terén az iskolában tanulók jogkövető magatartásának elősegítése, esetleges bűnelkövetésük megakadályozása, a felmerülő problémák, konfliktusok, krízisek kulturált és hatékony kezelése.

Napjainkban az iskola szerepének vizsgálatakor, felvetődik a kérdés, hogy betölti-e a szükséges nevelő hatását, segít-e azokban a problémákban (érzelmi, szociális), melyek megnyilvánulhatnak a gyermekeknél. Ezeknek a problémáknak a tünetei, a viselkedési zavarok, minden életkorban másként nyilvánulnak meg, s hátterükben is eltérő dolgok állhatnak. A legtöbb esetben a család működési zavar, melynek a gyermek válik a tünethordozójává.

Kisgyermekkorban a szülői kapcsolatokból való kiszakadás, az első leválás, önállósodás, a kortárscsoportban az egyenrangú kapcsolatok alakítása és tartása jelenthetnek problémát, konfliktusforrást. Tíz éves kor körül megjelennek a pubertás kor problémái (felnőtt szerep, nemi szerep, identitástudat stb.). Gyakori jelenség, hogy a család nem köti magához eléggé a gyermeket, az iskola pedig nem integrálja kellőképpen a maga rendszerébe. Ezért a szabadidő hasznos eltöltése jelent problémát. Könnyen válhat csellengővé, illetve a kortárs csoport negatív hatása alá kerülhet, melyek általában az iskolai és családi kultúra értékeivel szemben állnak és deviáns viselkedési normákat közvetítenek. Ez többé-kevésbé nyílt konfliktus formájában, megjelenhet az iskolában.

A vázolt problémák fokozottan jelentkeznek a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók esetében.

A bűnmegelőzés tartalmi elemei

Iskolánk mottója „Gondoskodva oktatunk”. Ennek értelmében, nem csak a gyerekekkel foglalkozunk, hanem igyekszünk szoros kapcsolatot ápolni a szülőkkel, nevelőkkel. Oktató- nevelő munkánk része a példa adás és a gyermekek, fiatalok személyiségfejlesztése. Alkalmazzuk a pedagógia, a szociális munka és a mentálhigiéné eszközeit. Hiszünk a csoport erejében, ezért a fiatalok iskolába kerülésének első pillanatától igyekszünk kihasználni a csoport kohézió erejét.

A cél elérése érdekében megvalósítandó feladatok:

·         Az általános erkölcsi normák és a Máltai értékrend átadása, kialakítása és elmélyítése a tanulókban.

·         A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése, jelzés az együttműködő intézmények felé.

·         Információnyújtás a legális (cigaretta, alkohol stb.) és illegális (kábítószerek) drogok használatának negatív hatásairól, következményeiről.

·         A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése alternatíváinak ismertetése és a lehetőségek biztosítása.

·         Felzárkóztatás a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél, illetve a szükséges erőforrások megkeresése, mozgósítás a szociális problémák enyhítéséhez. Különös tekintettel a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton belül elérhető intézményi és természetbeni segítségnyújtásra.

·         Egyéni esetkezelés a szociális munka eszközeivel a gyermek –és családvédelmi szolgálatokkal fenntartott szoros kapcsolattartással. Mentálhigiénés segítő beszélgetések folyamatos alkalmazása.

·         Jogok és kötelezettségek ismertetése, tisztázása. Szoros kapcsolattartás a Budapest III. kerületi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának referensével. Szükség szerint bevonása a probléma kezelésébe.

·         A joghátrányok és jogkövetkezmények megismerésének elősegítése a tanórákon, külsős szakemberek bevonásával (ügyvéd, rendőr)

A bűnmegelőzés iskolai módszertanának elemei

·         Mentálhigiénés segítő beszélgetések eseti jelleggel, illetve rendszeresen, ha szükséges mentálhigiénés szakember, illetve pszichológus bevonásával.

·         Krízis kezelés, általában szociális szakemberek bevonásával.

·         Erőszak ellenes, drogprevenciós, bűnelkövetésről szóló, illetve az áldozattá válást megelőzendő előadások szervezése, segítő szakemberek közreműködésével,

·         Szoros és folyamatos együttműködés a család és –gyermekvédelmi szolgálatokkal, központokkal, szakszolgálatokkal, különböző civil szervezetekkel, alapítványokkal, hatósági szervekkel (rendőrség, ügyészség, bíróság),

·         Szakmai készségfejlesztés, a segítői attitűd elmélyítése, személyiségfejlesztés egyéni és csoportos formában.

·         Közösségfejlesztés, csapatépítés. Speciálisan a közösségi szociális munka keretein belül a Szeretetszolgálaton belül, önkéntes munka keretében, a karácsonyi időszakban, együtt csomagolnak a tanárok és a diákok karácsonyi ajándékot a rászorulók részére.

 

 

 

 

5.   Szakmai program

Iskolánk alapfeladata a szakképzés.

Két szakmacsoporton belül folyik a szakmai oktatás –  egészségügy ( I.) és szociális szolgáltatások (III.).

Szakmai képzésünket a piacképesség, korszerűség, a munkaadók, a Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, mint fenntartó által jóváhagyott, és igényeihez történő alkalmazkodás határozzák meg.

A szakképzés feladatai összhangban vannak a nevelési programban meghatározott célokkal, alapelvekkel.

 

A szakképzés szervezését meghatározó jogszabályok:

 

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,                              
  • a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,                  
  • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
  • az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 
  • 37/2013 (V.28.) EMMI rendelet- Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei.
  • 14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek
  • 30/2016. (VIII.31.) NGM  rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek
  • 27/2016 (XI.16.) EMMI rendelet- Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei.

 

5.1.     Az intézmény szakképzési szerkezete

5.1.1.     Szakközépiskolai szakképzés

  1. szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

Kifutó/ induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 -11.

nappali

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

3 év

9 -11.

nappali

2016. 09.01. induló

 

 

 

  1. érettségi vizsgára felkészítő évfolyam – Nkt.13.§(1)b szerint

 

szakmacsop.

ágazat

OKJ

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

-

-

-

-

2 év

12. - 13.

nappali

 

 

5.1.2.     Szakgimnáziumi szakképzés

1. ágazati képzés 9-12. évfolyamon (komplex szakmai érettségi + szakképesítés)

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy

5272001

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

4 év

9 - 12.

nappali

 

 

2. érettségi után kizárólag szakképzési évfolyamokkal- Érettségihez kötött ágazati szakképesítések

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

1 év

13.

nappali

1. Egészségügy

I.

Egészségügy*

5472302

Gyakorló ápoló

2 év

13 - 14.

nappali

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális*

5476203

Szociális szakgondozó

2 év

13 - 14.

nappali

 

 

5.1.3.     Szakképzési felnőttoktatás

 Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakképzési évfolyam (szakközépiskola 9-11. évfolyam közismereti kerettantervében előírt követelmények teljesítése, vagy középiskola befejezett 10. évfolyama után)

 

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

Kifutó/ induló

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

kifutó

2.Szociális szolgáltatások

III.

Szociális

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

esti

2016. 09.01. induló

 

 

 

5.2.     A szakképzés tartalma, óratervek

5.2.1.     Szakközépiskolai tartalmak, óratervek

34 762 01 OKJ számú szociális gondozó és ápoló szakma (14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv alapján)

 

I. A szakképesítés alapadatai

 

A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01

A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő)

Az iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

 

II. A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: - 

Egészségügyi alkalmassági követelmények: -

Pályaalkalmassági követelmények: -

 

III. Szakmai követelmények

 

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosító száma

megnevezése

10569-12

Gondozási-ápolási alapfeladatok

10570-12

A szükségletek felmérése

10571-12

Sajátos gondozási feladatok

10572-12

Gondozási-ápolási adminisztráció

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

 

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

SZAKMAI PROGRAM

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar - Kommunikáció

2

72

1

36

1

32

140

 

2.

 

 

Idegen nyelv

2

72

2

72

2

64

208

 

3.

 

 

Matematika

3

108

1

36

-

-

144

 

4.

 

 

Társadalomismeret

2

72

1

36

-

-

108

 

5.

 

 

Természetismeret

3

108

-

-

-

-

108

 

6.

 

 

Testnevelés*

5

180

5

180

5

160

520

 

7.

 

 

Osztályközösség-építő Program

1

36

1

36

1,5

48

120

 

Összesen:

18

648

11

396

9,5

304

1348

 

szakmai tárgyak

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

8.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

18

 

9.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

16

 

16

 

10.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

64

 

64

 

11.

10569-12

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2

 

72

 

1,5

 

54

 

1

 

32

158

 

12.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2,5

 

90

 

1,5

 

54

 

1

 

32

 

176

 

13.

Monitorozó gyakorlat

 

2

 

72

 

1

 

36

 

 

 

 

108

 

14.

Pszichológiai alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

15.

Egészségügyi alapismeretek

2

 

72

 

2,5

 

90

 

2

 

64

 

226

 

16.

Ápolási, gondozási alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

17.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

2

 

72

 

 

 

 

144

 

18.

10570-12

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1,5

 

54

 

 

 

 

 

54

 

19.

Klinikai ismeretek

 

 

 

 

6

 

216

 

 

 

 

 

216

 

20.

Ápolási gyakorlat

 

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

21.

Gondozási ismeretek

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

22.

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

23.

10571-12

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

112

 

112

 

24.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2,5

 

80

80

 

25.

Szociális gondozás

 

 

 

 

 

 

 

 

4,5

 

144

 

144

 

26.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

128

128

 

27.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

 

48

 

28.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

48

 

29.

10572-12

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

48

 

48

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

 

 

280

 

Összesen:

11

6

396

356

17,5

7,5

630

410

16,5

9,0

528

288

2608

 

Összesen:

35

752

36

1040

35

816

2608

 
           

1400

 

 

1436

 

 

1120

3956

 
           

 

 

 

 

 

 

 

3956

 
               

Szakmai elmélet (60%)

Szakmai gyakorlat (40%)

   
               

1554

1334

   
               

60%

40%

   

 

 

·         34 762 01 OKJ számú szociális gondozó és ápoló  szakma ( 30/2016 (VIII.31) NGM rendeletben kiadott kerettanterv alapján)

 

szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai programja

 

I. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01

Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

  • 3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

 

 

II. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

            vagy iskolai végzettség hiányában: —

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

 

III. Szakmai követelmények

 

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosító száma

megnevezése

10569-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

10570-16

A szükségletek felmérése

10571-16

Sajátos gondozási feladatok

10572-16

Gondozási-ápolási adminisztráció

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

 

3 éves SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS            34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

 

SZAKMAI PROGRAM

 

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

Össz.

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

ÉVES                 óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar - Kommunikáció

2

72

1

36

1

31

139

 

2.

 

 

Idegen nyelv

2

72

2

72

2

62

206

 

3.

 

 

Matematika

3

108

1

36

-

-

144

 

4.

 

 

Társadalomismeret

2

72

1

36

-

-

108

 

5.

 

 

Természetismeret

3

108

-

-

-

-

108

 

6.

 

 

Testnevelés*

5

180

5

180

5

155

515

 

7.

 

 

Osztályközösség-építő Program

1

36

1

36

1,5

46

118

 

Összesen:

18

648

11

396

9,5

294

1338

 

szakmai tárgyak

 

s.sz.

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

9.

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

15

 

15

 

10.

11497-12

 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

11.

10569-16

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

 

2

 

72

 

1,5

 

54

 

1

 

31

157

 

12.

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2,5

 

90

 

1,5

 

54

 

1

 

31

 

175

 

14.

Pszichológiai alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

15.

Egészségügyi alapismeretek

2,5

 

90

 

2,5

 

90

 

2

 

62

 

242

 

16.

Ápolási, gondozási alapismeretek

3

 

108

 

2

 

72

 

 

 

 

 

180

 

17.

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

2

 

72

 

2

 

72

 

 

 

 

144

 

18.

10570-16

A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

 

 

 

 

1,5

 

54

 

 

 

 

 

54

 

19.

Klinikai ismeretek

 

 

 

 

6

 

216

 

 

 

 

 

216

 

20.

Ápolási gyakorlat

 

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

72

 

21.

Gondozási ismeretek

 

 

 

 

2

 

72

 

 

 

 

 

72

 

 

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

 

 

 

 

1

 

36

 

 

 

 

36

 

22.

Monitorozó gyakorlat

 

2

 

72

 

1

 

36

 

 

 

 

108

 

23.

10571-16

Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

109

 

109

 

24.

Szociális munka gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

47

47

 

25.

Szociális gondozás

 

 

 

 

 

 

 

 

4,5

 

140

 

140

 

26.

Szociális gondozás gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3,5

 

109

109

 

27.

Mentálhigiéné

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

62

 

62

 

28.

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

46

46

 

29.

10572-16

Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció gyakorlata

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1,5

31

46

77

 

 

 

 

Nyári gyakorlat

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

 

 

280

 

Összesen:

11

6

396

356

17,5

7,5

630

410

16,5

9,0

512

279

2583,0

 

Összesen:

35

752

36

1040

35

791

2583

 
           

1400

 

 

1436

 

 

1085

3921

 
           

 

 

 

 

 

 

 

3921

 
               

Szakmai elméle (60%)

Szakmai gyakorlat (40%)

   
               

1538

1045

   
               

59,54%

40,46%

   

 

Az érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyam óraszámai

 

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali tagozat

13.

Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

Idegen nyelv

6

6

Matematika

6

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

Természetismeret

2

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

 

 

Tantárgyak és óraszámok

 

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali tagozat

13.

Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6+1=7

6+1=7

Idegen nyelv

6+1=7

6+1=7

Matematika

6+1=7

6+1=7

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5+1=6

Természetismeret

2

Informatika

2

2+1=3

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

 

 

5.2.2.     Szakgimnáziumi  tartalmak, óratervek

·         5272001 OKJ számú Általános ápolási és egészségügyi asszisztens szakma ( 30/2016 (VIII.31) NGM rendeletben kiadott kerettanterv alapján)

 

ÁLTALÁNOS ÁPOLÁSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS KÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA

I. A szakképesítés alapadatai

 

A szakképesítés azonosító száma: 52 720 01

Szakképesítés megnevezése: Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: -

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

  • a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

 

 

II. A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

 

III. Szakmai követelmények

 

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosító száma

megnevezése

11221-16

Alapápolás

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

11222-16

Klinikumi ismeretek

11635-16

Egészségügyi asszisztensi feladatok

11498-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

 

 

IV. óraterv

 

4 éves SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS     52 720 01 Általános egészségügyi és ápolási asszisztens

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI szakképzés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

 

 

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

 

közismeret

 

1.

 

 

Magyar nyelv és irodalom

4

144

4

144

4

144

4

124

556

 

2.

 

 

Idegen nyelvek

4

144

4

144

5

180

5

155

623

 

3.

 

 

Matematika

3

108

3

108

4

144

4

124

484

 

4.

 

 

Történelem

2

72

2

72

3

108

3

93

345

 

5.

 

 

Etika

 

0

 

0

 

0

1

31

31

 

6.

 

 

Informatika

2

72

2

72

 

0

 

0

144

 

7.

 

 

Művészetek

 

0

 

0

1

36

 

0

36

 

8.

 

 

Testnevelés és sport

5

180

5

180

5

180

5

155

695

 

9.

 

 

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

31

139

 

10.

 

 

Komplex természettudomány

3

108

 

0

 

0

 

0

108

 

 

 

 

Biológia ( ágazati tantárgy)

 

0

2

72

2

72

2

62

206

 

11.

 

 

Vállalkozói ismeretek

 

0

1

36

 

0

 

0

36

 

Összesen:

24

864

24

864

25

900

25

775

3403

 

szakmai tárgyak

 

 

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

 

 

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11498-12

 Foglalkoztatás I (érettségire épülő)

Foglalkoztatás I.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

18

 

 

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

 

 

0

 

3

 

108

 

1,5

 

54

 

 

 

0

 

162

 

 

Szakmai kommunikáció

1,5

 

54

 

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

11221-16

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

1,5

 

54

 

2,5

 

90

 

 

 

0

 

1

 

31

 

175

 

 

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

11222-16

Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

 

162

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

162

 

 

Klinikumi szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

1

 

36

 

3

 

93

 

129

 

 

Diagnosztikai és terápiás  alapismeretek

 

 

0

 

2

 

72

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

Klinikumi gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

4,5

0

162

 

3

0

93

255

 

 

11635-16

Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztensi feladatok

3

 

108

 

3

 

108

 

1

 

36

 

1

 

31

 

283

 

 

Egészségügyi asszisztálás gyakorlat

 

 

0

 

 

1

0

36

 

2

0

72

 

2

0

62

170

 

 

 

 

nyári gyakorlat

 

 

 

 

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

0

 

280

 

 

 

 

 

11

0

396

0

11

1

396

176

3,5

6,5

126

374

5

5

155

155

 

 

 

 

 

 

11

396

12

572

10

500

10

310

1778

 

 

 

 

 

35

1260

36

1436

35

1400

35

1085

5181

 

 

 

 

 

 

5472302 OKJ számú Gyakorló ápolószakma ( 30/2016 (VIII.31) NGM rendeletben kiadott kerettanterv alapján)

GYAKORLÓ ÁPOLÓ KÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA

 

I. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 723 02

Szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

  • 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;
  • 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

 

II. A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

 

III. Szakmai követelmények

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosító száma

megnevezése

11221-16

Alapápolás

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

11222-16

Klinikumi ismeretek

11151-16

Diagnosztikus terápiás beavatkozások felnőtt betegeknél

11152-16

Egészségnevelő és –fejlesztő tevékenység

11498-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

 

 

 

Óraterv

4 + 1 éves SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS                      54 723 02  Gyakorló ápoló

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT Gyakorló ápoló szakképesítés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 
   

s.sz.

 

 

Tantárgy

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

összesen

13.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES          óraszám

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

HETI óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

 

közismeret

 

 

1.

 

 

Magyar nyelv és irodalom

4

144

4

144

4

144

4

124

556

 

 

 

 

 

2.

 

 

Idegen nyelvek

4

144

4

144

5

180

5

155

623

4

124

124

 

3.

 

 

Matematika

3

108

3

108

4

144

4

124

484

 

 

 

 

4.

 

 

Történelem

2

72

2

72

3

108

3

93

345

 

 

 

 

5.

 

 

Etika

 

0

 

0

 

0

1

31

31

 

 

 

 

6.

 

 

Informatika

2

72

2

72

 

0

 

0

144

 

 

 

 

7.

 

 

Művészetek

 

0

 

0

1

36

 

0

36

 

 

 

 

8.

 

 

Testnevelés és sport

5

180

5

180

5

180

5

155

695

 

 

 

 

9.

 

 

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

31

139

 

 

 

 

10.

 

 

Komplex természettudomány

3

108

 

0

 

0

 

0

108

 

 

 

 

 

 

 

Biológia ( ágazati tantárgy)

 

0

2

72

2

72

2

62

206

 

 

 

 

11.

 

 

Vállalkozói ismeretek

 

0

1

36

 

0

 

0

36

 

 

 

 

Összesen:

24

864

24

864

25

900

25

775

3403

4

0

124

 

szakmai tárgyak

 

 

 

Köv. modul

Modul neve

Tantárgy

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

E

GY

GYÖ

összesen

E

GY

GYÖ

összesen

 

 

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

0,5

 

15,5

 

16

 

 

11498-12

 Foglalkoztatás I (érettségire épülő)

Foglalkoztatás I.

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

 

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

18

 

 

0

 

0

 

 

11110-16

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

 

 

0

 

3

 

108

 

1,5

 

54

 

 

 

0

 

162

 

 

0

 

0

 

 

Szakmai kommunikáció

1,5

 

54

 

0,5

 

18

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

0

 

0

 

 

11221-16

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

1,5

 

54

 

2,5

 

90

 

 

 

0

 

1

 

31

 

175

 

 

0

 

0

 

 

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

 

0

 

0

 

 

11222-16

Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

 

162

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

162

 

 

0

 

0

 

 

Klinikumi szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

1

 

36

 

3

 

93

 

129

 

 

0

 

0

 

 

Diagnosztikai és terápiás  alapismeretek

 

 

0

 

2

 

72

 

 

 

0

 

 

 

0

 

72

 

 

0

 

0

 

 

Klinikumi gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

4,5

0

162

 

3

0

93

255

 

 

0

 

0

 
                                                   

 

 

11635-16

Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztensi feladatok

3

 

108

 

3

 

108

 

1

 

36

 

1

 

31

 

283

 

 

0

 

0

 

 

Egészségügyi asszisztálás gyakorlat

 

 

0

 

 

1

0

36

 

2

0

72

 

2

0

62

170

 

 

0

 

0

 

 

11151-16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikai és terápiás  beavatkozások

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

3,5

 

108,5

 

109

 

 

Diagnosztikai és terápiás  szakismeretek

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2

 

62

 

62

 

 

Klinikai gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

17,5

0

542,5

543

 

 

11152-16

Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés -egészségfejlesztés

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

2,5

 

77,5

0

78

 

 

Egészségnevelés -egészségfejlesztés gyakorlat

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

 

 

0

 

0

 

3

0

93

93

 

 

nyári gyakorlat

 

 

 

 

 

 

 

140

 

 

 

140

 

 

0

 

280

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

0

396

0

11

1

396

176

3,5

6,5

126

374

5

5

155

155

 

10,5

20,5

325,5

635,5

 

 

 

 

 

 

11

396

12

572

10

500

10

310

1778

31

961

963

 

 

 

 

 

35

1260

36

1436

35

1400

35

1085

5181

35

961

1087

 
                                                     

 

 

 

 

 

 

2 éves SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS                54 723 02  Gyakorló ápoló

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT ÓBUDAI SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 
 

I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT Gyakorló ápoló szakképesítés összesített óraterve  a 2016/2017-es tanévtől

 

s.sz.

 

 

Tantárgy

1/13.évf.

összesen

1/14.évf.

összesen

 
 

HETI          óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám

HETI óraszám

ÉVES óraszám

ÉVES óraszám