Házirend-2017
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szociális Gondozó és Ápolóképző Szakiskola
2017. november 13.

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT

Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola

 

 

 

 

 

 

 

 

Házirend

 

2017. szeptember 1.

 


 

 

 

 

 

 

 

Tartalom

1.            BEVEZETÉS. 6

1.1.        A házirend célja, feladata. 6

1.2.        A házirend időbeli és térbeli hatálya. 8

2.            A működés rendje. 9

2.1.        Az intézmény munkarendje. 9

2.2.        Tanítási rend. 9

2.3.        Az egyéb foglalkozások rendje. 11

2.4.        Tanulói hivatalos ügyek intézése. 12

2.5.        Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségekhasználatának szabályai 12

2.6.        A napi munkát meghatározó szabályok. 13

3.            A tanulókkal Összefüggő Szabályok.. 15

3.1.        Óvó-védő intézkedések. 15

3.2.        Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények. 16

3.3.        Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás. 17

3.4.        A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 19

3.5.        A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai 19

3.6.        A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje. 20

3.7.        Tantárgyválasztás. 20

3.8.        A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások. 21

3.9.        A diákkörök működésének szabályai 23

3.10.     Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje. 24

4.            A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásUk elvei 25

4.1.        A tanulók jutalmazásának elvei és formái 25

4.2.        A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 26

4.3.        A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 27

5.            A tanulók jogai és kötelességei 28

5.1.        A tanulók jogai 28

5.2.        A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása. 31

5.3.        A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai 32

5.4.        A tanulók kötelességei 32

5.5.        Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok. 35

6.            Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok.. 36

MELLÉKLETEK.. 37

1. sz. melléklet. 38

1.            Iskolai védő, óvó előírások.. 38

1.1.        Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz iskolában tartózkodás során bekell tartani 38

1.2.        A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele  39

1.3.        Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén. 39

2. sz. melléklet. 41

2.            Az iskolához tartozó létesítmények, helyiségek és eszközök használati rendje  41

2.1.        A tanórán kívüli foglalkozások rendje. 41

2.2.        A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje. 41

2.3.        A számítógéptermek használati rendje. 41

2.4.        A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata. 42

2.5.        A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. 42

3. sz. melléklet. 43

3.            Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 43

3.1.        Diákönkormányzat nyilatkozata. 43

3.2.        Iskolai szülői közösség nyilatkozata. 44

3.3.        A nevelőtestület nyilatkozata. 45

3.4.        Fenntartói nyilatkozat 46

4.            KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI, ÉVFOLYAMONKÉNT. 47

4.1.        Szakközépiskola 9. évfolyam.. 47

4.1.1.      Angol nyelv 47

4.1.2.      Magyar-kommunikáció 49

4.1.3.      Matematika 49

4.1.4.      Társadalomismeret 50

4.1.5.      Természetismeret 51

4.2.        Szakközépiskola 10. évfolyam.. 52

4.2.1.      Angol nyelv 52

4.2.2.      Magyar-kommunikáció 54

4.2.3.      Matematika 54

4.2.4.      Társadalomismeret 55

4.3.        Szakközéoiskola 11. évfolyam.. 56

4.3.1.      Angol nyelv 56

4.3.2.      Magyar-kommunikáció 58

5.            Szakmai elméleti tantárgyak osztályozó vizsgáinak követelményei 59

5.1.        9. évfolyam.. 59

5.1.1.      Munkahelyi egészség és biztonság 59

5.1.2.      Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek 60

5.1.3.      Pszichológiai alapismeretek 61

5.1.4.      Egészségügyi alapismeretek 62

5.1.5.      Ápolási-gondozási alapismeretek 63

5.1.6.      Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 64

5.2.        10. évfolyam.. 65

5.2.1.      Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek 65

5.2.2.      Pszichológia 66

5.2.3.      Ápolási-gondozási alapismeretek 67

5.2.4.      Társadalomismeret 68

5.2.5.      Klinikai ismeretek 69

5.2.6.      Gondozási ismeretek 71

5.3.        11.évfolyam.. 72

5.3.1.      Foglalkoztatás I. 72

5.3.2.      Foglalkoztatás II. 73

5.3.3.      Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek 75

5.3.4.      Egészségügyi alapismeretek 76

5.3.5.      Szociális munka elmélete 77

5.3.6.      Szociális gondozás 79

5.3.7.      Mentálhigiéné 81

5.3.8.      Szociális adminisztráció 83

6.            Szakmai gyakorlatok.. 84

7.            KSZ/11. évfolyam.. 85

7.1.1.      Munkahelyi egészség és biztonság 85

7.1.2.      Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek 86

7.1.3.      Pszichológiai alapismeretek 88

7.1.4.      Egészségügyi alapismeretek 89

7.1.5.      Ápolási-gondozási alapismeretek 91

7.1.6.      Klinikai ismeretek 92

7.1.7.      Gondozási ismeretek 92

7.2.        KSz/12. évfolyam.. 94

7.2.1.      Foglalkoztatás I. 94

7.2.2.      Foglalkoztatás II. 95

7.2.3.      Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek 97

7.2.4.      Egészségügyi alapismeretek 98

7.2.5.      Társadalomismeret 99

7.2.6.      Klinikai ismeretek 100

7.2.7.      Szociális munka elmélete 101

7.2.8.      Szociális gondozás 103

7.2.9.      Mentálhigiéné 105

7.2.10.   Szociális adminisztráció 106

8.            Szakmai gyakorlatok.. 107

Függelék.. 108

Jogszabályi háttér 108

 

 

1.   BEVEZETÉS

1.1.            A házirend célja, feladata

A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését.

Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségekvégrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A házirendbe foglalt előírások célja, biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

Az iskola egyházi jellege és a nevelés irányultsága

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola azoknak a diákoknak az iskolája, akik korszerű tudással kívánnak rendelkezni és igénylik személyiségük folyamatos fejlesztését, elfogadják a katolikus hitet és erkölcsiséget. Iskolánkban szívesen látjuk a más felekezetekhez tartozó vagy felekezeten kívüli diákokat is. Számukra is kötelező a hitoktatás és az iskolai egyházi rendezvényeken való részvétel. Az iskola tanulóitól elvárjuk, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat, erősítsék az iskola szellemiségét. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, önkéntes feladatokban, tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratatlan szabályaihoz és normáihoz.

Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit és egyházi jellegét és az iskolát fenntartó Magyar Máltai Szeretetszolgálat értékrendjét, hitvallását. Iskolánk minden rendezvényén, különösen az iskola hitéletével kapcsolatos egyházi rendezvényeken tanulóink kötelessége a társadalmi normáknak megfelelő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a katolikus értékrend etikai szabályait betartó viselkedés.

 

A házirend elfogadásának és módosításainak szabályai

 

A házirend tervezetét a nevelőtestület készíti el az iskola igazgatójának irányításával, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével.

A házirend tervezetét megvitatják az iskolai tanulóközösségek (osztályok), a diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti és megtárgyalja az iskola igazgatójával.

Az iskola igazgatója a tanulók véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét.
Ezen tervezetet véleményezi az SZMK és a DÖK vezetősége. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:

  • az iskola igazgatója,
  • a nevelőtestület,
  • a szülők közössége (SZMK)
  • a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

 

A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

 

Az intézmény adatai

 

Az iskola neve:           Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola

 

Székhelye:                  1032 Budapest, Vályog utca 10.

Postacím:                    1032 Budapest, Vályog utca 10.

Telefon:                      06-1/244-82-42

Honlap:                       www.maltaszakiskola.hu

E-mail:                                   iskola@maltai.hu

 

Az intézmény fenntartója:      Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

1033 Budapest, Miklós u. 32.

 

Az iskola alaptevékenysége: A tanulók nevelése, oktatása, felkészítése szakmai vizsgákra és érettségi vizsgára.

 

 

A házirend nyilvánossága

 

  • A házirend előírásai nyilvánosak, ezt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
  • A házirend egy-egy példánya megtekinthető:
  • az iskola igazgatójánál,
  • a titkárságon,
  • az iskola tanári szobájában,
  • az iskola honlapján.
  • A házirend egy példányát, a köznevelési törvény előírásának megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, illetve érdemi változás esetén a tanulónak, szülőnek át kell adni.
  • Az újonnan elfogadott, vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
  • a tanulókat osztályfőnöki órán,
  • a szülőket szülői értekezleten.
  • A házirend rendelkezéseinek, a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait, minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
  • a tanulókkal osztályfőnöki órán,
  • a szülőkkel szülői értekezleten.
  • A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától valamint az osztályfőnököktől szülői értekezleten, fogadóórán, vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

 

1.2.           A házirend időbeli és térbeli hatálya

A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is.

Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

 

 

2.   A működés rendje

2.1.          Az intézmény munkarendje

Az iskola nyitvatartási ideje:

  • Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 7.30 órától 16:00 óráig tart nyitva. Az esti tanítási rend szerinti napokon az iskola 20.15-ig van nyitva.

Nyári szünidőben a bejárati ajtón kifüggesztett ügyeleti napokon, 9.00 órától 12.00 óráig van nyitva az intézmény.

  • A tanítás 8.15 órától 15.00 óráig tart. A délutáni órák 15.05-től 20.10-ig tartanak.

 

Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.

A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak.

 

2.2.            Tanítási rend

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

 

Nappali tagozat munkarendje:

1.óra  8.15.-9.00

2.óra  9.15-10.00

3.óra  10.15-11.00

4.óra  11.15-12.00

5.óra  12.20-13.05

6.óra  13.20-14.05

7. óra 14.15-15.00

Esti tagozat munkarendje:

1.óra  15.05-15.50

2.óra  15.55-16.40

3.óra  16.50-17.35

4.óra  17.40-18.25

5.óra  18.35-19.20

6.óra  19.25-20.10

 

 

Az elméleti tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 percesek.

A  szakmai gyakorlati foglalkozások a külső intézményekben 60 percesek.

 A 12 órai szünet 20 perces, hogy részt lehessen venni a kápolnában a déli imádságon, illetve a hátsó udvarban lehetőség van egy rövid levegőzésre, valamint ebédelhessenek.

A felnőttoktatásban órákat a szaktanárok igénye szerint összevontan is lehet tartani.

A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg.

Aki (becsöngetés) 8.15 után érkezik, későnek minősül. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni.

Becsengetés után tanulóink – a lezárt termek kivételével – kötelesek a tantermekben tartózkodni.

Szünetekben az ügyeletes tanárok rendelkezéseit be kell tartani.

Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben tartózkodhatnak.

A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi.

 

A tanítási órák a tanév elején közzétett órarend szerint követik egymást. Rendkívüli esetben az igazgató elrendelheti a tanítási órák lerövidítését (min.35 perc), elhagyását vagy cseréjét.

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg.

A tanítási órák általában az 1-7. órában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is.

A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül.A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban.

A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni.

A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.

 

 

2.3.           Az egyéb foglalkozások rendje

Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.

Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 óráig befejeződik, valamint hogy pedagógus felügyelete mellett történik.

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.

A hároméves szakközépiskolai és a négyéves szakgimnáziumi képzésben résztvevő nappali tagozatos tanulóknak kötelező hit és vallásoktatás van, amelyet egyházi hitoktató tart. Ezeket az órákat az órarend kötelező tanórán kívüli foglalkozásként tartalmazza.

Más szakképzési évfolyamon is lehetőségük van a tanulóknak hitoktató által szervezett fakultatív hit és vallásoktatáson részt venni saját igényük szerint.

 

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi.

Korrepetálások, felzárkóztatók, mentor órák

A gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Diákkörök

A lehetőség megvan diákkörök alapítására. Amennyiben létre jön valamilyen érdeklődési körnek megfelelő diákkör, akkor megtörténik a felelős tanár kijelölése is és a működés szabályainak megalkotása. A megalakuló diákkör tagjainak érdekképviseletét egy választott képviselőjük a diákönkormányzat vezetőségének tagjaként fogja ellátni.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli szakmai és tanulmányi (városi, megyei, országos) versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások

Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek nem tanítási napokon. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

2.4.        Tanulói hivatalos ügyek intézése

 

A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkári irodában hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 10.00-11.00 óráig, csütörtökön 14.00-16.00 óráig intézhetik.

A diákigazolvány elkészítését és pótlását az iskolatitkárnál lehet intézni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával.

 

 

 

2.5.          Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségekhasználatának szabályai

Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

Az iskola épületében tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben.  A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni.

A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat.

A tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben.

A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el.

 A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet.

Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az iskolatitkárnál le kell adni.

Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

2.6.          A napi munkát meghatározó szabályok

1.    Tűz- és bombariadó esetén, a folyosókon és a tantermekben kifüggesztett terv szerint, a megfelelő útvonalon kell elhagyni az épületet.

A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

2.  Tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, oda nem mehetnek be.

Rendkívüli esetben az igazgatót azonnal is megkereshetik.

  1. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak.

 

  1. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló.

 

  1. A tanuló a tanítási órák idején, csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskolát.
  2. Azok a tanulók, akiknek lyukas órájuk van (a lyukasóra eltöltésének helyétől függetlenül), kötelesek fegyelmezetten viselkedni.

Az iskola épületét kiskorú tanulóink szünetekben nem hagyhatják el. A 18. évet betöltött tanulók kijelölt dohányzóhelye az épülettől 5 méterre van.

7.      Tanulóinknak iskolánkban nincs lehetőségük menzai szolgáltatások igénybe vételére, ezért az iskola teakonyháját tanítási időben a diákok melegítésre használhatják.

8.      A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, vagy telefonon történő időpont-egyeztetés után kereshetik fel az iskola tanárait.

  1. Dohányzás, szeszesital és kábítószer fogyasztása tilos!

A vétőkkel szemben az iskola az alábbi intézkedéseket teszi:

  • kábítószer-fogyasztás gyanúja esetén felveszi a szülővel a kapcsolatot,
  • szeszesital fogyasztás esetén első alkalommal igazgatói megrovást kap a tanuló,
  • továbbiakban fegyelmi eljárás indul ellene,
  • dohányzás esetén igazgatói büntetést kap a tanuló.

10.       Ruházat, felszerelés

Öltözködésben, megjelenésben, hajviseletben, bármiféle ékszer viselésében a mértéktartás, az ápoltság jellemezze iskolánk tanulóit!

Testnevelés órán a tanulók kötelesek a szaktanár által előírt felszerelést hordani. Karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót viselni tilos! A hosszú haj összefogása kötelező!

Ünnepi alkalmakkor a tanulók az iskolai ünnepi öltözetben (lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág vagy öltöny, sötét cipő) kötelesek megjelenni.

A szakképző évfolyamok tanulóinak a munkaruha viselése a gyakorlati foglalkozásokon kötelező. A munkaruha beszerzéséről és tisztántartásáról a tanuló maga gondoskodik.

A szakmai gyakorlatokon tilos a köröm festése és a feltűnő divatékszerek, műköröm viselése. Testékszerek látható helyen viselése nem megengedett.

11.       A hetes feladata, kötelessége:

A hetesek megbízatása egy hétre szól.

Minden héten két tanuló látja el a hetesi teendőket.

  • a tanítási óra előtti rend, fegyelem biztosítása.
  • létszámellenőrzés, hiányzók, és rendkívüli esemény jelentése.
  • a tanáriban jelenteni, ha nem érkezik meg a tanár az órára, a becsöngetést követő 5 percben.

A hetesi kötelességek elmulasztása fegyelmi vétségnek számít.

12.       Az iskola belső rendjéért az ügyeletes tanár a felelős.

13.       A tanuló kötelessége, hogy tanítás és egyéb foglalkozások után fegyelmezetten és maga után tisztaságot hagyva távozzon az iskola épületéből.

14.       Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során a diákönkormányzatot       segítő tanárral tartja a kapcsolatot.

15.      Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.

16.       A diákoknak a számítógépeket a tanító pedagógusok engedélyével és felügyeletével lehet igénybe venni.

17.       Tűz- és bombariadó esetén az órát tartó tanár irányításával az osztályban kifüggesztett terv szerint, a megjelölt útvonalon kell elhagyni az épületet.

  1.      Bejáró tanulóink a buszok indulásáig az üres tantermekben várakozhatnak.
  2.     A talált tárgyakat a tanáriban lehet leadni, illetve átvenni.

3.   A tanulókkal Összefüggő Szabályok

3.1.          Óvó-védő intézkedések

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán.

A szakoktatók a tanév első gyakorlati foglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. Ennek megtörténtét a foglalkozási naplóba rögzítik. A tanultak elsajátítását számon kérik. A szakoktatók minden új munkafolyamat megkezdése előtt, felhívják a figyelmet a balesetvédelmi előírásokra.

 

 Minden tanév elején balesetvédelmi és munkavédelmi oktatást tartunk azon tantárgyak esetében, amelyek tanulása során balesetveszély áll fenn.

 

A tanulók kötelességei között felsorolt viselkedési normák betartása a tanulók saját és társaik testi épségének megőrzését szolgálják, ezért betartásuk kötelező.

 

Az iskola számítógépeit tanulóink csak tanári felügyelet mellett használhatják.

 

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

 

 

A minden tanévben gyakorolt tűzriadó az épület katasztrófa esetén történő mielőbbi kiürítését célozza.

 

A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép.

A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező.

Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza.

Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

 

3.2.          Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények

A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola, a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának kötelezően részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell.

Osztálykirándulások várható időpontját,  az iskola éves munkatervében rögzíteni kell. A kirándulást az igazgató engedélyezi.

A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. az engedély nélküli távozás fegyelmi vétségnek számít.

Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk.

Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak.

A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon.

 

 

3.3.          Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás

A tanuló térítésmentesen vehet részt az intézményben szervezett

 

  • rendszeres egészségügyi vizsgálaton
  • kötelező tanórai foglalkozásokon
  • felzárkóztató foglalkozáson
  • szintvizsgán, a különbözeti vizsgán,
  • az első pótló- és javítóvizsgán,
  • az első szakképzettséget adó felkészítésen és tanulói jogviszony alatti szakmai vizsgán
  • nem tanköteles tanulóként második és további évismétlések, ha arra nem a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt került sor
  • a diákkörök, szakkörök, énekkar, sportkör munkájában
  • versenyfelkészítésen, és az intézmény képviseletében versenyeken
  • az intézmény által szervezett vetélkedőkön, versenyeken
  • vendégtanulóként, illetve tartós betegség miatt az intézmény közismereti felkészítésében

A fentiek során ingyenesen használhatja az iskola épületét, és a foglalkozáshoz szükséges felszerelést.

 

Térítési díj fizetése ellenében nyújtott szolgáltatások
 

Térítési díjat kell fizetnie a tanulónak:

 

  • az önhibájából második és azt követő évismétlésért
  • a független vizsgáért
  • a második javító és pótló vizsgáért
  • vizsgaszervezőnek a más intézményben letett érettségi vizsgáért
  • az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni bármilyen típusú érettségi vizsgáért
  • a tanulói jogviszonyon kívül letett érettségi vizsgáért
  • tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgájáért,
    • a tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsgáért, illetve második vagy további javító, pótló vizsgáért,
    • a tanulói jogviszony megszűnése utáni szakmai vizsgáért,
  • a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
    • vendégtanulói jogviszonyért

 

 

A térítési díj összegét tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának arányában a 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 34.§-a határozza meg

 

A térítési díjak és tandíjak adott tanévben érvényesített mértékét a beiratkozásig nyilvánosságra hozzuk.

 

A meghatározott térítési díjból kérelemre a tanulmányi eredmény, illetve szociális rászorultság esetén kedvezmény adható, melynek lehetőségét és mértékét a MMSZ Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola „Térítési díj és tandíj fizetési szabályzata” tartalmazza.

 

A térítési díjat, tandíjat a tanulónak alapesetben félévente egy összegben kell befizetnie.

 

A félévenkénti befizetési határidő okt.15. és márc. 15.

Kérelemre, igazgatói engedéllyel lehetséges a határidőtől való eltérés.

 

Amennyiben a tanuló jogviszonya megszűnik, vagy más igazolt okból (pl. hosszas betegség) nem veszi igénybe a teljes szolgáltatást, akkor az előre befizetett térítési díjat, tandíjat visszakaphatja

 

Az előre befizetett térítési díjak, tandíjak visszafizetéséről az iskolatitkár gondoskodik, ha:

  • a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik
  • tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, és térítési díjas foglalkozásokon nem tud részt venni

 

 

Tandíjat kell fizetni

  • tanulmányi követelmények nem teljesítése miatti harmadik és további évismétlés esetén
  • harmadik, vagy további szakképesítésre való felkészítésért, illetve annak vizsgájáért (beleértve a javító és pótló vizsgát is),
  • minden olyan képzésért, amelyik nem szerepel az iskolai pedagógiai programban.
  • külföldi állampolgárnak az Nkt.92.§-a (7) bekezdés szerinti esetében.

 

A tandíj mértékét. a 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 36.§ (2) bekezdése határozza meg. A tandíj nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakfeladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó átlagát.

 

A tandíj a tanulmányi eredmények vagy szociális helyzet alapján csökkenthető. A befizetés határideje, illetve az esetleges visszafizetés lehetőségét a térítési díjjal megegyezően biztosítjuk.

 

Egyéni kérelem alapján a fenntartó jóváhagyásával a tandíj havi részletben is fizethető.

A havonta esedékes részlet befizetési határideje hónap 15. napja.

 

 

3.4.           A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Iskolánkban szociális ösztöndíj kifizetésére nincs lehetőség.

 

3.5.           A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

Iskolánkban a tankönyvrendelés a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény valamint a 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről –jogszabályok alapján történik.

A tankönyvek megrendelése a tanárok által ajánlott tankönyveket tartalmazó nyomtatványon, tanulónként egyénileg történik.

A tankönyv megrendelést aláírva, a tankönyvfelelős ügyintézőnek kell leadni. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes könyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Megrendeléskor kell igazolni az alanyi jogon járó támogatás jogosságát. A rászorultság igazolását legkésőbb szeptember 30-ig lehet elfogadni. A rászorultságot igazoló dokumentum érvényességéről a szülőnek kell gondoskodni

Az iskolai tankönyvrendelés véglegesítésénél a fenntartó egyetértő nyilatkozata szükséges.

 

Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állam által térítésmentesen biztosított könyveket az iskolai tankönyvtárban elkülönítetten kezeljék és a tanulók, és pedagógusok rendelkezésére bocsássák.

A tankönyvkölcsönzés alapvetően a könyvek kölcsönzési szabályai szerint történnek az alábbi különös szabályok mellett:

a) Tankönyvön az iskolai tankönyvrendelési listán szereplő kiadványokat értjük.

b) A tankönyvek kölcsönzésének határideje vagy a tanév végéig tart vagy addig, amíg az adott tantárgyból a tanuló záróvizsgát tesz.

c) A tankönyv elvesztése esetén a tankönyv nyilvántartási árát kell megtéríteni a tanulónak.

d) A tankönyv megrongálódásakor meg kell vizsgálni, hogy a károsodás rendeltetésszerű használat vagy szándékosság következménye. A rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károsodás esetén a könyvet selejtezni kell, és kártérítési kötelezettsége nincs a tanulónak. Szándékosság esetén a kártérítés összege a tankönyv nyilvántartási ára.

e) A pedagógus-kézikönyvek az iskola könyvtári állományának részét képezik, abban elkülönített nyilvántartásban szerepelnek.

Adott tantárgy pedagógus-kézikönyvét a tanár minden év augusztus 22-től kölcsönözheti az iskola könyvtárából az egész tanévre. A könyveket legkésőbb a tanévzáró értekezlet napjáig vissza kell szolgáltatni a könyvtár részére.

 

3.6.           A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Iskolánk tankönyvek kölcsönzésével tudja támogatni azon diákjait, akiknek problámát jelent az új tankönyvek beszerzése.

Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.

 

3.7.           Tantárgyválasztás

Iskolánk tanulói létszámából és összetételéből adódóan, illetve a tanult szakma jellege miatt a választható tantárgyak köre meghatározott.

A kerettanterv adta lehetőségeket a nevelőtestület véleménye alapján a pedagógiai programban a már meglévő tantárgyak óraszámának bővítésére használjuk fel. Célunk ezzel a felzárkóztatás segítése, a tanulási nehézségek korrigálása.

 

3.8.           A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell.

A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy emailen köteles bejelenteni.

A szülő egy félév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.

A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult.

A mulasztásról az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.

A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. A tanuló az ellenőrzőkönyvben a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el.

A tanuló mulasztása igazolt, ha

  • távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást elsődlegesen az ellenőrző könyvben igazolja a háziorvos, szakorvos, (az iskola döntése szerint). Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
  • hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
  • előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől.

Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt az ellenőrző könyvben is igazolnia kell.

Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja.

Távolmaradásra 1-1 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél.

A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. 3 napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet,igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról.

A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező.

Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot i s- ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott.

Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire.

Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a család- és gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap.

Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti.

Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:

ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,

szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát,

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról.

A gyakorlatról való hiányzás esetén, az elmaradt gyakorlatot pótolni kell egy későbbi, a gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontban. Ha a pótlás nem történik meg és az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

 

Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt.

Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról:

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

 

3.9.           A diákkörök működésének szabályai

A lehetőség megvan diákkörök alapítására. Amennyiben létre jön valamilyen érdeklődési körnek megfelelő diákkör, akkor megtörténik a felelős tanár kijelölése is és a működés szabályainak megalkotása. A megalakuló diákkör tagjainak érdekképviseletét egy választott képviselőjük a diákönkormányzat vezetőségének tagjaként fogja ellátni.

 

3.10.      Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják.

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően harminc nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben („A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások”) vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló).

A tanuló az osztályozó vizsgára írásban jelentkezik a vizsga lebonyolítását megelőzően 15  nappal, az igazgatóhoz benyújtott jelentkezési lapon, mely az iskola honlapján is megtalálható.

Az osztályozó vizsga tantárgyi követelményei 4. és 5. számú .mellékletben találhatók.

 

 

 

4.   A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásUk elvei

4.1.           A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményért jutalmazni kell.

 

1.            Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

 

  • példamutató magatartást tanúsít,
  • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
  • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
  • vagy az iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport, kulturális stb. rendezvényeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

 

  1. Az iskolában - tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
    • szaktanári dicséret,
    • osztályfőnöki dicséret,
    • igazgatói dicséret,
    • nevelőtestületi dicséret.

 

  1. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  2. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.
  3. Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során minden tanévben jeles vagy kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap.
  4. Az a végzős tanuló, aki a Szeretetszolgálat tevékenységeibe bekapcsolódva kiemelkedően végzett önkéntes mukát, máltai emblémával ellátott emléktárgyat kap jutalmul.
  5. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát (legjobb tanulmányi eredményt elért osztály, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, osztályközösséget, csoportos dicséretben részesítjük oklevéllel jutalmazva.
  6. A dicséreteket írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

 

4.2.           A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

A fegyelmező intézkedések formái:

  • szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;

Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tett arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni.

A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés kiszabható.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

  • durva verbális agresszió,
  • a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

 

Fegyelmező intézkedés:

  • szóbeli figyelmeztetés,
  • írásbeli figyelmeztetés:
  • Szaktanári figyelmeztetés.
    • Osztályfőnöki figyelmeztetés – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján (pl. 3 szaktanári figyelmeztetés után), de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak mértékét. Javaslatot tehet az osztályban tanító szaktanár is.
    • Osztályfőnöki intés.
    • Osztályfőnöki megrovás. Első alkalommal adható egyszeri vétségért is.
    • Igazgatói figyelmeztetés. Adható egyszeri vétségért is (pl. dohányzás az iskola területén első alkalommal).
    • Igazgatói intés. Adható egyszeri vétségért is (pl. dohányzás az iskola területén második alkalommal).
    • Igazgatói megrovás. Adható egyszeri vétségért is (pl. dohányzás az iskola területén harmadik alkalommal).

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés lehet:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

f) kizárás az iskolából.

A fegyelmi eljárás során a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai szerint kell eljárni. A fegyelmi eljárás részletes szabályait és a fegyelmi eljárást egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét iskolánk SZMSZ-ében határoztuk meg.

 

4.3.                       A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

1.              Az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan dolog, tárgy, alkotás fölött, amelyet a tanuló állított elő az iskola által biztosított alapanyagokból.

  1. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert.
  2. A tanítási órák – gyakorlati foglalkozások – keretében, a tanítási folyamat részeként, az osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

 

 

5.   A tanulók jogai és kötelességei

5.1.           A tanulók jogai

A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit.

A tanuló joga, hogy

 

  • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon,
  • a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
  • részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
  • személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
  • állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
  • az oktatási jogok biztosához forduljon,
  • A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

A tanuló joga különösen, hogy

  • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről. Továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola,  pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon,
  • kollégiumi ellátásban részesüljön, másik köznevelési intézmény kollégiumában
  • válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül,
  • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
  • részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
  • vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
  • jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
  • jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
  • személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
  • kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
  • kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,
  • választó és választható legyen a diákképviseletbe,
  • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,
  • kérelmére - indokolt esetben - szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
  • hozzáférhessen a jogait és kötelességeit tartalmazó információkhoz:

2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, a 20/2012. (VIII.30.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről; a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola  Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje.

A felsorolt dokumentumok a tanulók és szüleik számára az iskola titkárságán érhetők el. A Házirend, a Pedagógiai Program és az SZMSZ az iskola honlapján is olvasható.

A tanulók jogait és kötelességeit rögzítő szabályokról osztályfőnöki órán is felvilágosítást kap.

 

 

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót.

Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitva tartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat.

Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg.

Az iskolai gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tulajdon joga az oktatási intézményé.

 

 

5.2.           A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak.

A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők:

 

  • osztály és iskolai diákönkormányzat,
  • szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás,

 

 A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként, a Diákközgyűlésen történik.

Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton belül (DÖK) érvényesíthetik jogaikat.

A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek, tanulói létszámának 50%-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.

Az iskola vezetője az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.

A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

Diákkör létrehozását minimum 12 fő tanuló kezdeményezheti.

Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, művészeti, szakmai diákkörök alakíthatók.

A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja működésének a feltételeit.

 

 

5.3.           A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai

A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és az ellenőrző könyvön keresztül, írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló ellenőrző könyve a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, az iskolába lépő számára leginkább látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják.

A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak.

 

5.4.           A tanulók kötelességei

A tanuló kötelessége különösen, hogy

 

  • ismerje meg és tartsa be az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit;
  • eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
  • életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
  • részt vegyen az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban,
  • megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
  • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
  • az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
  • megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat,
  • tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse;
  • nyelvi megnyilatkozásaiban kerülje a trágár, durva szavakat, kifejezéseket,
    nyelvi megnyilatkozásai, társas viselkedése, a különféle helyzetekben tanúsított magatartása iskolán kívül is feleljen meg a kulturált emberi együttélés alapvető követelményeinek.
  • tanítási órákon legyen megfelelő felszerelése;
  • segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományinak ápolását és továbbfejlesztését;
  • tanulmányi előmeneteléről az ellenőrző könyv rendszeres vezetésével és bemutatásával tájékoztassa szüleit, gondviselőjét.
  • az előírásoknak megfelelőn kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket.
  • Az iskola berendezéseinek, felszereléseinek épségét minden tanuló köteles védeni. Anyagi kár keletkezésekor, egyértelműen bizonyított esetekben, a tanuló kártérítésre kötelezett.
  • A tanuló kötelessége, hogy vigyázzon a tantermek, szaktantermek, folyosók, mellékhelyiségek tisztaságára és épségére. Tartsa be a teremhasználati rendeket. A firkálást, rongálást azonnal jelenteni kell az ügyeletes nevelőnek. A kárt okozónak gondoskodnia kell a rongálás előtti állapot visszaállításáról.
  • Az iskolai ünnepségeken az iskola hagyományainak megfelelő öltözéket viseljen: lányoknak fehér blúz, sötét szoknya, fiúknak öltöny vagy sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő, sötét cipő. Tanulóinktól fegyelmezett magatartást várunk el.
  • A tanuló (a tanulóközösség) felelősséggel tartozik az általa elvállalt feladat (ok)nak a megszabott határidőn belüli megvalósításáért.

¾       A tanulók kötelessége az iskola minden dolgozójának köszöntése az iskolában és az iskolán kívül is.
Az osztályba belépő és onnan távozó felnőtte(ke)t felállással kell üdvözölnie.

  • Igazolatlanul ne hiányozzon. Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek) kivételével csak az igazgató vagy osztályfőnök engedélyével maradhat távol az iskolai, munkahelyi foglalkozásokról, rendezvényekről.
  • Ne késsen a tanítási óráról. A tanóráról való igazolatlan késés fegyelmi intézkedést von maga után.
  • Az iskolában, az iskola létesítményeiben és az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken és az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tanulóinktól fegyelmezett magatartást várunk el. 
  • A társadalmi normáknak megfelelő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a katolikus értékrend etikai szabályait betartó viselkedés kötelező!
  • Tilos a katolikus egyház - vallás, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szimbólumainak méltatlan viselése.
  •  Tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
  • Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
  • Tanításhoz nem tartozó felszerelést (híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) ne hozzon az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad.
  • A tanulók maguk gondoskodnak személyes tárgyaik, felszerelésük megőrzéséről.
  • Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
  • A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet (pl. étkezés), amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. A tanítási órákon diákok számára audiovizuális eszközök, mobiltelefon és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos. A tanítási órákon minden kötelező és választott foglalkozáson köteles a mobiltelefonját kikapcsolva az arra kijelölt dobozban tartani, azt csak szünetekben lehet használni.
  • Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült.

 

5.5.           Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok

A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki.

A hetesek feladata:

  • minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesznek az órát tartó pedagógusnak;
  • ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum öt perccel, jelentik a tanári szobában;
  • gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak, a folyósói ügyeletet teljesítő pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek.

A hetesek munkáját az osztályfőnökök szóban értékelik a következőbosztályfőnöki órán.

 

6.   Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok

E fejezetet a házirend 1. számú mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában.

Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására.

Az osztályfőnökök, a szaktanárok és a gyakorlati oktatók a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmód mibenlétével.

A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni.

A tanulók számára a nyitvatartási időben biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program céljainak megvalósulásához.

Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van.

Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani.

Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége.

 

 

 

 

MELLÉKLETEK

 

1. sz. melléklet

1.   Iskolai védő, óvó előírások

[Házirend 3.1. pontjához]

 

1.1.           Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz iskolában tartózkodás során bekell tartani

  • A legfontosabb rendszabályok e körben következők:
  • A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni.
  • Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak ( testnevelés és sport,  informatika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról.
  • Minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltoznak.  A részletes szabályokat az intézményí munka- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.
  • A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza.
  • Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos.
  • Az iskola területénés közvetlen környékén,  az iskola által szervezett rendezvényeken a bűncselekménynek számító tudatmódosító szerek, illegális drogok behozatala és fogyasztásaszigorúan tilos.
  • A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárások:
  • Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata.
  • Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata,oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára.
  • A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező.
  • A vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak.
  • A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
  • A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.

 

1.2.           A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele

  • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll.
  • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.
  • Szükség esetén, a hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.

 

1.3.           Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén

Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.

Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.

Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.

Az iskolában a folyosói mozgás során a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni.

Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.

A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.

A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógustájékoztatja a szülőt.

A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kelljegyzőkönyvben rögzíteni.

 

 

2. sz. melléklet

2.   Az iskolához tartozó létesítmények, helyiségek és eszközök használati rendje

2.1.           A tanórán kívüli foglalkozások rendje

A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik.  A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül, 15  óra és 16 óra között szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az igazgatóval.

A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.         

 

2.2.           A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje

A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján  minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.

 

2.3.           A számítógéptermek használati rendje

Az iskolának számítógépterme jelenleg nincs.

Az iskolai laptopokat használják a diákok a tanórákon és a tanórán kívüli foglalklzásokon.

Az iskola wifi rendszere nem nyilvános, a tanulók csatlakozása nem megengedett. Az internet használata etikai normákhoz kötött. Annak megszegése fegyelmi vétségnek számít, ezért bűntető intézkedéseket von maga után (osztályfőnöki-, igazgatói intés).

Az a tanuló, aki az órán használatos laptopot szórakozásra használja, meginthető.

A laptopok meghibásodását a tanárok felé azonnal azonnal jelezni kell

A számítógépeket, az Internetet, az azzal megbízott pedagógusok felügyelete mellett használhatják diákjaink.

 

 

2.4.           A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata

Az iskola demonstrációs termében csak a szakoktatók engedélyével tartózkodhatnak  a tanulók.

 A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapontban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, műszerekkel különös gondosággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott eszközökre. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a demonstrációs termet rendben és tisztán hagyja el.

 

2.5.           A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola egészségügyi felügyeletét és orvosi ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemorvosa biztosítja illetve a területileg illetékes védőnő, elvégzik az általános szűrővizsgálatokat, ellátják a hozzájuk fordulókat.

A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.

Az üzemorvos heti egy alkalommal érhető el a Szeretetszolgálat központjában, a védőnő havi rendszerességgel látogatja az iskolát.

A kötelező szűréseket előre egyeztetett időpontban végzik.

 

3. sz. melléklet

3.   Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

3.1.            Diákönkormányzat nyilatkozata

A házirendet az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

 

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

 

 

.............................................

diákönkormányzat vezetője

(Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)

 

 

 

3.2.            Iskolai szülői közösség nyilatkozata

A házirendet az iskola Szülői Közössége ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

 

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

 

.............................................

Szülői közösség képviselője

(Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)

 

 

3.3.            A nevelőtestület nyilatkozata

A házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

 

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

 

 

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

3.4. Fenntartói nyilatkozat

Jelen házirenddel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések

 

………………………………………

………………………………………

………………………………………

……………………………………...

……………………………………...

(fejezet és címmegjelölések)

 

vonatkozásában az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt.

 

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

 

 

.............................................

fenntartó képviselője

(A fenntartói értesítés helye a házirendet jóváhagyó határozatról.)

 

 

A házirend 4. melléklete

4.   KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI, ÉVFOLYAMONKÉNT

 

4.1.            Szakközépiskola 9. évfolyam

 

4.1.1. Angol nyelv

  1. Félév

 

Írásbeli témakörei:

  1. Személyes információ közvetítése; a létige
  2. Általános személyes információk cseréje; köszönés és elköszönés; a létige egyszerű jelen idejű alakjai (állító és tagadó formák)
  3. Kedvenc tantárgy; a létige egyszerű jelen idejű alakja (kérdés és rövid válaszok); Possessive adjective
  4. Család; birtoklás kifejezése; a „have got” szerkezet; a birtokos eset
  5. A különböző foglalkozások
  6. Személyes információ közlése; kedvenc sport; nyomtatvány kitöltése
  7. Tárgyak megnevezése, azonosítása és jellemzése; mutató névmások
  8. Kérdezés a tárgyak helyéről és helyzetéről; a „the” határozott névelő; Helyhatározói elöljárószavak
  9. A ház helyiségeinek bemutatása kérdezéssel és válaszadással; a „there is/there are” szerkezet; a határozott és a határozatlan névelő
  10. Útbaigazítás; adott hely megadása instrukciók segítségével; a felszólító mód
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Önmagunk bemutatása
  2. Ismerősök bemutatása és jellemezése
  3. Az iskolai élet megismerése, képességek bemutatása
  4. A család bemutatása
  5. A különböző foglalkozások
  6. A kedvenc sport bemutatása
  7. A tárgyak jellemzése
  8. A tárgyak helyének leírása
  9. A ház belsejének a bemutatása
  10. Közlekedési alapismeretek – tájékozódás
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

  1. Félév

 

Írásbeli témakörei:

 

  1. Az idő bemutatása; üdvözlések
  2. A dátum közlése; születésnapok; meghívás
  3. A napirend és az iskolán kívüli tevékenységek; Present simple igeidő (állítás)
  4. A házimunka; Present simple igeidő (tagadás)
  5. A szabadidős tevékenységek; Present Simple (kérdés, rövid válaszok)
  6. A napirend
  7. A preferenciák kifejezése; vélemény kifejtése; javaslattétel; zene
  8. Filmtípusok
  9. A munka; gyakorisághatározók
  10. A tehetség és a képességek kifejezése; a „can” módbeli segédige
  11. Az utazási módok; a személyes névmás tárgyesete
  12. A kedvenc nap

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Az idő bemutatása
  2. A nevezetes napok
  3. A szokások és a rendszeres tevékenységek
  4. A házimunka
  5. A szabadidős tevékenységek
  6. A szokásosan ismétlődő cselekvések bemutatása
  7. A preferenciák bemutatása
  8. A filmfajták bemutatása
  9. A munka világának bemutatása
  10. A tehetség bemutatása
  11. Az utazási módok bemutatása
  12. A kedvenc nap bemutatása

 

Tankönyv:   The English Hub 1 A

 

 

4.1.2. Magyar-kommunikáció

 

  1. félév

 

1. A kommunikáció-személyes

2. A tömegkommunikáció

3. A meggyőzés: reklámok, plakátok

3. Jelek, jelrendszerek

4. Szófajok

5. Mondat-szöveg-jelentés

 

  1. félév

 

6. Hangalak és jelentés

7. Szövegértés, a szöveg szerkezete

8. Köznyelv, irodalmi nyelv, csoportnyelv

9. Irodalom-művészetek-média

10. Irodalom - műnemek és műfajok

 

 

4.1.3. Matematika

 

I. félév

 

  1. Alapműveletek, hatványozás elvégzése számológéppel
  2. Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés
  3. Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése, ábrázolása
  4. Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás, ábrázolás
  5. Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel)
  6. Egyenes és fordított arányosság
  7. Százalékszámítás

II. félév

 

  1. Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladat megoldása
  2. Sorozatok
  3. Háromszögek csoportosítása, nevezetes vonalai, területe, kerülete
  4. Pitagorasz tétel
  5. Négyszögek tulajdonságai, területük,kerületük
  6. A kör és része
  7. Egyszerű testek tulajdonságai, felszíne és térfogata

 

 

4.1.4. Társadalomismeret

 

I. félévi vizsga témakörei

 

1. A klasszikus görög-római társadalmak, kultúrák

2. Árpád-házi Magyarország

3. Anjou korszak

4.Nagy földrajzi felfedezések

5.Magyarország a XV-XVI. században

 

II. félévi vizsga témakörei

 

1.Magyarország a Habsburg birodalomban

2.Francia forradalom

3.Forradalom és szabadságharc

4.A dualizmus kora

5.Az I. és II. világháború

6.Hidegháború

7.Magyarország 1945 után

 

Tankönyv: Szakiskolai közismereti tankönyv 9. évfolyam

Bp., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2013

 

Kerettanterv a szakiskolák számára, 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet

Heti 2 óra, 36 tanítási hét, 72 ó

 

4.1.5. Természetismeret

 

  1. félév

SI mértékegységrendszer,  alapmértékegységek,  mértékegységváltás

Mozgások leírása, mozgások grafikonjának értelmezése

Lendület, erő, energia

Európa és Magyarország térképe

Gázok

Folyadékok

Az időjárás

Munka, energia

 

  1. félév

A periódusos rendszer

Az atomok felépítése

Hullámok, optika

Táplálkozás, egészséges életmód

Az emberi  érzékelés

Az evolúció színpada és szereplői

Környezeti problémák

 

 

 

 

4.2.            Szakközépiskola 10. évfolyam

 

4.2.1. Angol nyelv

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Preferencia kifejezése az étellel kapcsolatban; megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek; „some/a/an”
  2. Étel rendelése étteremben; Some/any; a „would like + főnév” szerkezet
  3. Az ételek és az étkezési szokások; mennyiségre kérdezés és válaszadás
  4. A mennyiségek; „much/many/a lot of/lots of”
  5. A különböző gyorsételek
  6. Az étkezési szokások
  7. Az időjárás; folyamatban lévő cselekvések; Present Progressive (Állítás – Tagadás)
  8. A ruhák; kérdezés és válaszadás a folyamatban lévő cselekvésekről; Present Progressive (kérdés és rövid válasz)
  9. A jeles napok és az ünnepek; a Present Simple és a Present Progressive összevetése
  10. A jövőbeli események; a Present Progressive igeidő, mint jövőre utalás
  11. Az extrém sportok; javaslattétel; Stative verbs
  12. A jókívánságok; az ünneplés

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Az alapvető élelmiszerek
  2. Étel rendelése étteremben
  3. Kvíz kitöltése
  4. Vásárlás bemutatása
  5. Az utcán kapható ételek bemutatása
  6. Az étkezési szokások bemutatása (Nagy-Britannia)
  7. Az időjárás (telefonbeszélgetés)
  8. A ruhák bemutatása
  9. A jeles napok, ünnepnapok bemutatása
  10. A jövőbeli tervek bemutatása
  11. Az extrém sportok bemutatása
  12. A jókívánságok bemutatása

 

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. A múlt bemutatása; érzelmek leírása; a létige egyszerű múlt alakja
  2. A már meglátogatott helyek bemutatása; Rendes és rendhagyó igék egyszerű múlt ideje (állítás)
  3. A múltbeli események leírása; Past Simple (kérdés, tagadás)
  4. A nevezetességek bemutatása; „There was/were” szerkezet
  5. Múltbeli események elbeszélése
  6. A napirend
  7. A jövőbeli tervek; a „to be going to” szerkezet
  8. Elintéznivalók felsorolása; „To be going to” (kérdés, rövid válaszok)
  9. A meghívás; a meghívás elfogadása és elutasítása; „Want to/would like to” szerkezet
  10. Az egészségügyi problémák; a „should” módbeli segédige
  11. Az utazás; információszerzés és megértése adott hely kapcsán

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. A múlt idő bemutatása
  2. A történelmi emlékhelyek bemutatása
  3. Múltbeli események megvitatása
  4. A városnézés megismerése
  5. Az elbeszélés szóban
  6. A kirándulások bemutatása
  7. Az utazási előkészületek bemutatása
  8. A meghívások bemutatása
  9. Egészségügyi problémák bemutatása
  10. Az utazások bemutatása
  11. A kedvenc nyaralás bemutatása

 

Tankönyv:   The English Hub 1 B

 

 

 

4.2.2. Magyar-kommunikáció

 

  1. félév

 

1. Nyelv és társadalom

2. Retorika; vita

3. A magyar nyelv hangrendszere, hangtörvények

4. A magyar nyelv helyesírási alapelvei

 

  1. félév

 

5. Irodalmi áttekintés (korok, stílusirányzatok)

6. Irodalmi szöveg értelmezése-szabadon választott mű alapján

7. Kortárs irodalom

8. Szerelem az irodalomban (lírai alkotások)

9. Konfliktus, erőszak megjelenése az irodalomban

 

4.2.3. Matematika

 

I. félév

 

  1. Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok alkalmazása
  2. Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata.
  3. Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban.

 

II. félév

 

  1. Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladat megoldása
  1. Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása.
  2. Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása

 

4.2.4. Társadalomismeret

 

I. félévi vizsga témakörei

 

A modern állam

Állami intézmények

A magyar állam jellemzői

Az Alkotmány

Az önkormányzatok működése

Világmagyarázatok

A zsidó vallás

A kereszténység

Az iszlám

Keleti vallások

 

II. félévi vizsga témakörei

 

A globalizáció

A fogyasztói társadalom

A család

A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolata

Demokrácia

Diktatúra

Rendszerváltás

Magyarországon

Politikai pártok

Gazdasági ismeretek

Pénzügyi ismeretek

 

Tankönyv: Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv 10. évfolyam

 

 

4.3.            Szakközéoiskola 11. évfolyam

 

4.3.1. Angol nyelv

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Önmagunk bemutatása (külső belső jellemzés); a present simple igeidő
  2. A napirend; időhatározók; gyakorisághatározók
  3. A tulajdontárgyak; Possessive adjectives; az ‘s birtokos jel
  4. Az adott pillatanban zajló cselekvések; indoklás; Present progressive
  5. Javaslattétel; állandó és átmeneti állapotok megkülönböztetése
  6. Személyes információ közlése; legjobb barát; személyleírás
  7. Megszámolható és megszámolhatatlan főnevek; „Some/any/no”; étel rendelése
  8. A személyes névmások tárgyesete; útbaigazítás
  9. Az árak; „How much?/How many?”; „Many, much, lots of, a lot of, a few, a little”
  10. A méretek és az árak; segítség felajánlása; „Too/enough”, „one/ones”
  11. A kalandparkok
  12. Egyszerű jegyzetek, üzenetek írása

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Önmagunk bemutatása (külső belső jellemzés)
  2. A napirend bemutatása
  3. A birtoklás bemutatása
  4. Az otthon bemutatása
  5. A saját szoba bemutatása
  6. A legjobb barát bemutatása
  7. Az élelmiszerek és az ételek bemutatása
  8. Az útbaigazítás
  9. Az adásvétel bemutatása
  10. A ruhavásárlás bemutatása
  11. Adott környék bemutatása
  12. Az utazás

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Az iskolásévek
  2. Az egyetem; a közelmúlt eseményei; Past simple
  3. A sportok és a sportolás
  4. Képesség kifejezése a múltban
  5. A múltbeli szokások; a „used to” szerkezet
  6. Példaképek; híres sportolók
  7. Az élmények; Present perfect simple és a hozzá kapcsolódó időhatározók
  8. A jelen és a múlt összekapcsolása; Present perfect vs Past Simple
  9. Problémamegoldás
  10. A veszélyeztetett állatok; Present perfect simple és a „for/since”
  11. Az országok
  12. A nyaralás

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Az iskolás évek bemutatása
  2. Az egyetem bemutatása
  3. A sportok bemutatása
  4. A főiskola és a karrier
  5. A múltbeli szokások bemutatása
  6. Egy példakép vagy híres sportoló bemutatása
  7. Az élmények bemutatása
  8. Az elbeszélés bemutatása
  9. Problémamegoldás
  10. Állatok bemutatása
  11. Az országok
  12. A nyaralás bemutatása

 

Tankönyv:   The English Hub 2 A

 

 

 

4.3.2. Magyar-kommunikáció

 

1. Nyilvános és hivatalos kommunikáció

2. Önéletrajz, motivációs levél

3. Szakmai szövegértés

 

 

Házirend 5.számú melléklete

 

5.   Szakmai elméleti tantárgyak osztályozó vizsgáinak követelményei

 

5.1.            9. évfolyam

 

5.1.1. Munkahelyi egészség és biztonság

 

  1. A munkavédelmi törvények, rendelkezések.
  2. A munkavédelem főbb területei
  3. Munka és üzemi baleset fogalma
  4. Foglalkozási megbetegedések
  5. Védőeszközök

 

 

 

 

5.1.2. Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek

 

  1. félév

 

Társadalmi rétegződés- Szociológia

  1. A társadalom;  Társadalom szerkezet; Társadalmi rétegződés
  1. Társadalmi egyenlőtlenség fogalma, jellemzői
  1. Szocializáció és deviancia; Veszélyeztetett csoportok;
  1. Szegénység- abszolút/relatív; Jóléti állam
  1. Depriváció, szegénypolitika; Magyarországi jellegzetességek
  1. Mai magyar veszélyeztetett csoportok ( munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, idősek) Lehetséges segítségnyújtás…

 

Társadalompolitika-szociálpolitika fogalma, alapelvei

  1. A szociálpolitika alapelvei : abszolút és relatív biztonság; prevenció-korrekció;
  1. Univerzalitás-szelektivitás; normatív-diszkrecionális

 

  1. félév

 

  1. A támogatás formái: természetbeni, pénzbeli, utalványos; Támogatások folytatása; Hatásosság-hatékonyság
  1. Finanszírozás; Szubszidiaritás; Indexálás;
  1. A támogatások differenciáltsága-kevésbé választhatóság elve
  1. A társadalompolitika színterei: állam, önkormányzat, társadalombiztosítás 1.rész
  1. A jövedelmek másodlagos elosztása
  1. Segélyezés
  1. A segélyezés típusai

 

 

 

 

5.1.3. Pszichológiai alapismeretek

 

  1. Mi a pszichológia fogalma? Sorold fel a pszichológia ágait!
  2. Mi a megismerés? Milyen részképességek tartoznak ide, sorold fel!
  3. Mi az empátia?
  4. Milyen pszichológiai megismerési módszereket ismersz, sorold fel!
  5. Ismertesd a Maslow-piramis felépítését!
  6. Sorold fel, az ember életkori fejlődésének szakaszait! Az egyes szakaszok jellemzői?
  7. Mi az anya-gyermek kapcsolat jelentősége az első években?
  8. Mik lehetnek a  beilleszkedési- és viselkedészavarok kialakulásának okai?
  9. Mi az előítélet?
  10. Beszélj a függőségekről! Sorold fel a fajtáit!
  11. Mi a gyász? A gyászfeldolgozás szakaszait sorold fel!

 

 

 

5.1.4. Egészségügyi alapismeretek

 

  1. félév

 

A társadalmi helyzet és az egészség

 

  1. A társadalmi helyzet egészséget befolyásoló hatása.
  2. A társadalmi helyzet és életmód összefüggése
  3. Népegészségügyi program
  4. Az UNIO egészségügyi stratégiája
  5. Foglalkozási betegségek és megelőzésük

 

Egészségmegőrzés

 

  1. Az egészség holisztikus értelmezése
  2. Az egészséget veszélyeztető tényezők
  3. Az egészséges életmód
  4. Káros szenvedélyek
  5. Környezetszennyezés, környezetvédelem

 

  1. félév

Közegészségügyi-és járványtani ismeretek

 

  1. A járványtan fogalma és tárgya
  2. A járvány folyamat
  3. A járvány megelőzésének lehetőségei
  4. A fertőző betegségek
  5. A fertőtlenítés
  6. A sterilezés
  7. Nosocomialis betegségek
  8. Népbetegségnek számító krónikus megbetegedések

 

 

 

 

5.1.5. Ápolási-gondozási alapismeretek

 

  1. Ismertesse a Virginia Henderson-féle ápolás meghatározását!
  2. Határozza meg az egészség fogalmát a WHO megfogalmazása alapján!
  3. Ábrázolja – Maslow szerint – az emberi szükségleteket, és mindegyik szinthez csatoljon 2 példát!
  4. Sorolja fel és röviden értelmezze az ápolási folyamat lépéseit!
  5. Hogyan előzheti meg az ápoló(nő) a decubitus kialakulását?
  6. Milyen betegtípusokat ismer?
  7. Ismertesse az ún. jellegzetes fájdalmakat!
  8. Ismertesse a pihenés formáit!
  9. Ismertesse a váladékok fogalmát és sorolja fel a váladékokat!
  10. Sorolja fel a vitális funkciók fajtáit, a normál és az optimális értékeit!
  11. Ismertesse a vérnyomás és a pulsus fogalmát!

 

 

 

5.1.6. Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

 

  1. Mit mond ki az Egészségügyi Törvény a laikus elsősegélynyújtással kapcsolatban?
  2. Mentő hívásakor melyek azok a legfontosabb adatok, amelyeket közölni kell?
  3. Sorolja fel a kizáró okokat, mikor nem lehet stabil oldalfekvést alkalmazni?
  4. Hogyan történik az életműködések vizsgálata?
    1. légzés:
    2. keringés:
  5. Mit jelent újraélesztésnél az
    1. A:
    2. B:
    3. C:?
  6. Sorolja fel a leggyakoribb belgyógyászati baleseteket! Mikor alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást?
  7. Mi az elsősegélynyújtó feladata trauma nélküli orrvérzésnél?
  8. Sorolja fel a vérzések fajtáit, a vér jellemzőit és a vérzéscsillapítás módját!
  9. Mit nevezünk sebzésnek? Sorolja fel, milyen sebeket ismer!
  10. Ismertesse a leggyakoribb baleseti csontsérüléseket!
  11. Sorolja fel a csonttörés jellegzetes tüneteit!
  12. Ismertesse a mérgezés fogalmát!
  13. Ismertesse az égéskor használt „9-es szabály” szerinti testfelületi felbontást!

 

 

 

 

 

 

 

5.2.            10. évfolyam

 

5.2.1. Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek

 

  1. félév

 

A család- gyermekvédelem

  1. Házasságkötés, család, a háztartás fogalma
  1. Nukleáris család, nagy család
  1. A családtámogatási rendszer
  1. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer felépítése
  1. Gyermeki jogok és védelmük

Jogi alapismeretek

  1. A jog fogalma, a jogrendszer tagozódása
  1. A jogszabályi rendelkezés szerkezete; A jogforrás fogalma, jogalkotó szervek
  1. A jogalkotással kapcsolatos alapelvek;
  1. A jogszabály szerkezete, tagolása Jogalkalmazás, jogviszony, jogképesség, cselekvőképesség

 

  1. félév

 

  1. Az állam funkciói; Az államhatalom megosztásának elve
  1. Az alkotmány fogalma, az alkotmányosság kritériumai; Az államhatalmi szervek feladata, hatásköre
  1. Az Országgyűlés; A parlamenti ellenőrzés szervei: Állami Számvevőszék, Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
  1. A köztársasági elnök, A kormány, Az Alkotmánybíróság, a bíróság, Az ügyészség
  1. Alapvető jogok és kötelességek

 

 

 

 

5.2.2. Pszichológia

 

  1. félév

Szociálpszichológia

 

  1. A Szociálpszichológia fogalma?
  2. Beszélj,a társadalomban működő jelenségekről, szabályszerűségekről !
  3. Mi a csoport?
  4. Az elsődleges és a másodlagos szocializációról beszélj!
  5. Mi a kommunikáció és mik annak zavarai?
  6. Mi az, hogy attitűd, milyen attitűdöket ismersz?
  7. Mik a konfliktusok keletkezésének okai, milyen megoldási technikák vannak?

 

  1. félév

 A személyiség pszichológiája

 

1.      Mi a személyiség fogalma?

2.      Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezőkről beszélj!

3.      Beszélj a szocializációról, szintereiről! Mi a szociális identítás?

4.      Beszélj a „self”-ről! Beszélj a Játszmáról! Milyen elhárító mechanizmusokat ismersz?

5.      Milyen viselkedészavarokat ismersz? Milyen terápiákat használnak kezelésükre?

 

 

 

5.2.3. Ápolási-gondozási alapismeretek

 

  1. Mit jelent az aktív és a passzív helyzetváltoztatás?
  2. Mi a különbség a fekvés és a fektetés között?
  3. Hogyan biztosítja a beteg vagy gondozott személyi higienéjét?
  4. Mi a különbség az ágyazás és az ágyneműcsere között?
  5. Ismertesse az injekciózás fogalmát, formáit!
  6. Ismertesse a diéta jelentését és a tápanyagok csoportjait!
  7. Ismertesse a cukorbeteg diétáját!
  8. Sorolja fel az alkalmazott gyógyszerformákat!
  9. Állítsa össze: mit tartalmazhat a „házipatika”!
  10. Sorolja fel a vízben és a zsírban oldódó vitaminok csoportjait!
  11. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott műszeres vizsgálatokat!

 

 

 

 

5.2.4. Társadalomismeret

 

1.félév

 

Alapfogalmak, szociológiai adatfelvétel módszerei

Társadalmi struktúra-elméletek, integráció, szegregáció, mobilitás

A család funkciói

A magyar társadalom sajátosságai

A magyar társadalom szerkezete

A társadalmi egyenlőtlenségek alapjai

 

 

2.félév

 

A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása

A szegénység

Szervezetszociológia, szervezeti struktúrák

Szervezési döntések, szervezeti formák, bürokrácia

Társadalmi rétegződés, rétegződés modellek

Társadalomelméleti, etikai, erkölcsi dilemmák

 

 

 

5.2.5. Klinikai ismeretek

 

1.félév

 

  1. A légzőrendszer megbetegedései
  2. A légzőrendszeri megbetegedésekre hajlamosító tényezők.
  3. Betegmegfigyelés, alap ápolási feladatok, szövődmények
  4. A keringési szervrendszer megbetegedései, tünetek, panaszok, kezelés
  5. Az életmód befolyása a keringési betegségekre
  6. Ápolási feladatok, szövődmények elkerülése
  7. Az emésztőrendszer megbetegedései, panaszok, tünetek, kezelés
  8. Ápolási feladatok az emésztőrendszeri betegségekben
  9. A máj megbetegedései
  10. A hasnyálmirigy betegségei
  11. Az anyagcsere betegségek lényege, okai, hajlamosító tényezők.
  12. Ápolási feladatok az anyagcsere betegségekben.

 

2.félév

 

  1. Urológiai betegségek
  2. A nemi szervek betegségei
  3. Az endokrin rendszer megbetegedései, okok, hajlamosító tényezők, tünetek, panaszok
  4. Neurológiai megbetegedések
  5. Neurozisok, pszichosisok, devianciák pszichiátriai vonatkozásai
  6. Szemészeti megbetegedések, okai, tünetei, a kezelés alapelvei
  7. A fül betegségei
  8. Hallászavarok
  9. A daganatos megbetegedések, rizikófaktorok
  10. A daganatos betegek ápolása, gondozása
  11. Sebészeti beavatkozást igénylő megbetegedések
  12. A diétás kezelés alapelvei,a diéta fogalma, szerepe a beteg gyógyításában

 

Geriátriai ismeretek

 

  1. A geriátria fogalma, az idős korra jellemző élettani és kórélettani változások.
  2. Az egészséges öregedés
  3. A leggyakoribb időskori megbetegedések
  4. A gyógyszeres kezelés sajátosságai idős korban.
  5. Testi- lelki- szociális gondozás

 

 

 

5.2.6. Gondozási ismeretek

 

1.félév

 

  1. A szociális gondoskodás fogalma, célja, feladata
  2. Az emberi szükségletek rendszere, hierarchiája
  3. Az öregedés, az időskor jellemzői; az idős ember sajátos szükségletei
  4. A gondozás jellemzői:  mértéke; terjedelme; gyakorisága; formái
  5. A szociális gondozás komplexitása, a gondozás elemei:
  6. előgondozás, fizikai ellátás, egészségügyi ellátás; mentálhigiéniás gondozás; foglalkoztatás, érdekvédelem-érdekképviselet
  7. A szociális gondozó és ápoló feladatai
  8. A gondozási folyamat tervezése: szükségletfelmérés, gondozási anamnézis, gondozási terv

 

2.félév

 

Szenvedélybetegek gondozása és rehabilitációja

  1. A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai, társadalmi okai
  2. A szenvedélybetegségek típusai
  3. Prevenciós feladatok
  4. A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei

 

Fogyatékkal élők gondozása és rehabilitációja

  1. károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma
  2. fogyatékossági csoportok:
  3. a fogyatékos ember rehabilitációja (a rehabilitáció fogalma, célja, komplexitása)
  4. a rehabilitáció területei: orvosi; pedagógiai-gyógypedagógiai; foglalkozási; szociális
  5. életminőség fogalma, tényezői
  6. esélyegyenlőség; akadálymentesség; a fogyatékkal élők integrációjának lehetőségei, feladatai
  7. fogyatékos személyeket ellátó intézmények
  8. fogyatékkal élők érdekvédelme

 

 

 

5.3.            11.évfolyam

 

5.3.1. Foglalkoztatás I.

 

  1. A foglalkoztatás hagyományos és speciális formái
  2.  Munkaviszony, munkaszerződés
  3. A munkavégzés szabályai
  4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
  5. A munkabér adóterhei, társadalombiztosítási ellátások
  6. Karriertervezés, pályaválasztás
  7. Önéletrajz és motivációs levél
  8. Álláskeresés, állásinterjú
  9. Álláskeresési támogatások, munkaügyi szervezetek

 

 

 

 

5.3.2. Foglalkoztatás II.

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Személyes információ közvetítése; a létige
  2. Általános személyes információk cseréje; köszönés és elköszönés; a létige egyszerű jelen idejű alakjai (állító és tagadó formák)
  3. Kedvenc tantárgy; a létige egyszerű jelen idejű alakja (kérdés és rövid válaszok); Possessive adjective
  4. Család; birtoklás kifejezése; a „have got” szerkezet; a birtokos eset
  5. A különböző foglalkozások
  6. Személyes információ közlése; kedvenc sport; nyomtatvány kitöltése
  7. Tárgyak megnevezése, azonosítása és jellemzése; mutató névmások
  8. Kérdezés a tárgyak helyéről és helyzetéről; a „the” határozott névelő; Helyhatározói elöljárószavak
  9. A ház helyiségeinek bemutatása kérdezéssel és válaszadással; a „there is/there are” szerkezet; a határozott és a határozatlan névelő
  10. Útbaigazítás; adott hely megadása instrukciók segítségével; a felszólító mód
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Önmagunk bemutatása
  2. Ismerősök bemutatása és jellemezése
  3. Az iskolai élet megismerése, képességek bemutatása
  4. A család bemutatása
  5. A különböző foglalkozások
  6. A kedvenc sport bemutatása
  7. A tárgyak jellemzése
  8. A tárgyak helyének leírása
  9. A ház belsejének a bemutatása
  10. Közlekedési alapismeretek – tájékozódás
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Az idő bemutatása; üdvözlések
  2. A dátum közlése; születésnapok; meghívás
  3. A napirend és az iskolán kívüli tevékenységek; Present simple igeidő (állítás)
  4. A házimunka; Present simple igeidő (tagadás)
  5. A szabadidős tevékenységek; Present Simple (kérdés, rövid válaszok)
  6. A napirend
  7. A preferenciák kifejezése; vélemény kifejtése; javaslattétel; zene
  8. Filmtípusok
  9. A munka; gyakorisághatározók
  10. A tehetség és a képességek kifejezése; a „can” módbeli segédige
  11. Az utazási módok; a személyes névmás tárgyesete
  12. A kedvenc nap

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Az idő bemutatása
  2. A nevezetes napok
  3. A szokások és a rendszeres tevékenységek
  4. A házimunka
  5. A szabadidős tevékenységek
  6. A szokásosan ismétlődő cselekvések bemutatása
  7. A preferenciák bemutatása
  8. A filmfajták bemutatása
  9. A munka világának bemutatása
  10. A tehetség bemutatása
  11. Az utazási módok bemutatása
  12. A kedvenc nap bemutatása

 

 

 

5.3.3. Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek

 

1.félév

 

Közigazgatás, államigazgatás, önkormányzati igazgatás

  1. A közigazgatás fogalma és szervezetrendszere
  1. Területi államigazgatás, az önkormányzatok rendszere
  1. Az önkormányzatok alapjogai
  1. A helyi önkormányzatok szervezete, feladata, hatásköre
  1. Az önkormányzati képviselők jogállása, jogai és kötelezettségei
  1. Civil és nonprofit szervezetek

 

2.félév

 

  1. A hatósági jogalkalmazás;  A KET ismertetése
  1. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
  1. A közigazgatási eljárás szakaszai: Az elsőfokú eljárás; Jogorvoslati eljárás; A végrehajtási eljárás
  1. Hatósági ellenőrzés
  1. Fogalmak, fő szabályok
  1. Az érintett jogai; Közérdekű adatok nyilvánossága; Adatvédelmi biztos

 

 

 

 

 

5.3.4. Egészségügyi alapismeretek

 

1.félév

 

Kórtani alapismeretek

 

  1. A kórtan fogalma és tárgya
  2. A kórokok
  3. A kórlefolyás szakaszai
  4. A szervezet reakciói
  5. Daganatképződés
  6. Rizikófaktorok

 

2.félév

 

A Gyógyszerelés

 

  1. Gyógyszer bejuttatásának lehetséges helyei, előnyök, hátrányok
  2. Gyógyszerformák, előnyök, hátrányok
  3. Gyógyszerek  lehetséges mellékhatásai
  4. Gyógyszerelés alapszabályai

 

 

 

5.3.5. Szociális munka elmélete

 

1.félév

 

  1. A szociális munka tárgya, célja eszközrendszere, területei
  1. A szociális munka nemzetközi és magyarországi történetének áttekintése
  1. A szociális munka értékei etikai szabályai (kódex)
  1. Elméletek és ideológiák a szociális munkában (áttekintés)
  1. A szociális munka színterei -Természetes támaszok rendszere
  1. Egyéni esetkezelés áttekintése (táblázat S+K+P)
  1. Sürgősség, krízis, krízis intervenció
  1. Krízis intervenció II.
  1. Szuicid krízis; Speciális kezelése
  1. Probléma megoldó modell (Compton-Galaway)
  1. Probléma megoldó modell alkalmazása, lépései
  1. A csoport fogalma, célja,fajtái (áttekintés)
  1. A csoportok típusai
  1. A csoport szervezése; A csoportmunka tervezése;
  1. A csoportfejlődés szakaszai
  1. Szerepek a csoportban; Csoportdinamika; Csoportnormák
  1. Csoportnormák, Konformitás
  1. A csoport vezetése; Vezetői stílusok
  1. Az egyén és a csoport; Munkacsoportok működése

 

2.félév

 

  1. A szociális gondozó helye, szerepe a szociális munkát végző teamben
  1. Az esetmegbeszélés és a szupervízió definíciója és fontossága a szociális segítő foglalkozásban
  1. A közösség meghatározása; A közösségi szociális munka definíciója, funkciója, szemlélete
  1. A közösségi szociális munka fontosabb modelljei (áttekintés)
  1. Közösségfejlesztés és szervezés
  1. Közösségszervező legfontosabb szerepei
  1. Célkategóriák; A szomszédságok megismerése
  1. A közösségi profil (táblázat)
  1. Projekt építés lépései
  1. Saját projekt terv készítése
  1. A családsegítés részfeladatai
  1. A család funkciói; Családi életciklusok
  1. Családinterjú
  1. Eseti szociális munka családokkal
  1. A családsegítő szolgálatok működése és kompetenciája
  1. Genogram és ecomap

 

 

 

 

 

5.3.6. Szociális gondozás

 

1.félév

 

  1. A szociális gondoskodás nemzetközi és magyarországi története
  1. A szociális gondoskodás fogalma, jellemzői
  1. A gondozás formái, a szükségletek típusa, hierarchiája (Maslow)
  1. A szociális gondoskodás kliensköre, a szociális gondozó feladatai a klienssel való kapcsolat kialakításában
  1. A szociális gondozás elemei (előgondozás, fizikai ellátás, egészségügyi ellátás, mentálhigiénés gondozás, érdekvédelem)

 

  1. Haldoklás, gyász (szakaszai)
  1. A haldokló ember testi- lelki gondozása
  1. Komplikált gyász
  1. Hospice ellátás

A szociális gondoskodás ellátási formái

  1. Pénzbeli és természetbeli ellátások
  1. Szociális szolgáltatások- Alapellátások
  1. Szakosított ellátási formák- Nappali ellátások
  1. Rehabilitációs intézmények, Ápoló- gondozó otthonok
  1. Lakóotthonok, Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

A foglakoztatás fogalma, jellemzői

  1. A foglalkoztatás elvei
  1. A foglakoztatás formái
  1. A foglakoztatás szervezése
  1. Foglakoztatás a szociális ellátás területén
  1. Állami és családi ünnepek
  1. A szociális törvény ismertetése (1993/3.)
  1. Az 1/ 2000. Kormányrendelet ismertetése

 

 

 

2.félév

 

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátása

1. A gondozás fogalmának értelmezése az időskorúak ellátásában

2.. Idősek ellátásai: Társadalmi nyugellátások

3.  Idősek ellátásai: Egészségügyi ellátások

4.  Idősek ellátásai: Szociális ellátások

5.  Pénzbeli ellátások

6.  Természetben nyújtott ellátások

7. Személyes szolgáltatást nyújtó ellátások

Az egyes ellátások igénybevételének, módja, feltételei, eljárások:

1. Étkeztetés

2. Idősek klubja

3. Fogyatékosok nappali intézménye

4. Házi segítségnyújtás

5. Családsegítés

6. Gyermekjóléti alapellátások, és gyermekvédelmi szakellátások

7. Speciális alapellátási feladatok

8. Korszerű gondozási formák az alapellátásban

9. Integrált intézmény - Gondozási Központ

10. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

12.  Idősek Otthona

13. Tájékoztatási kötelezettség; jog- és érdekvédelem

14. Az ellátások igénybevételi rendje; előgondozás

15. Működési engedélyeztetés; ellenőrzés

16. Újszerű megoldások, modellkísérletek az idősek gondozásában

17. Esetmunka az idősgondozásban

18. Csoport és közösségi munka az idősgondozásban

19. Szociális munka a különböző ellátásokban

20. Team munka az idősek gondozásában

21. Az idősekkel foglalkozó szakemberekkel szembeni elvárások

22.  Az idősellátás nemzetközi trendjei

Aktivitás, foglalkoztatás

1. A tevékenység, a foglalkoztatás fogalma, célja, jelentősége

2. A foglalkoztatás főbb elvei

3. A foglalkoztatás segítő és akadályozó tényezői

4-5. A foglalkoztatás formái

6. A foglalkoztatás szervezése

7. Foglalkoztatási terv

8. A különböző programok személy és tárgyi feltételei

    Állami és családi ünnepek a szociális intézményekben

9. Foglalkoztatási lehetőségek a szociális ellátásokban

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

1. Gyógyászati segédeszközök jelentősége, szerepe a gondozásban és a rehabilitációban; az eszközök beszerzése

2. Gyógyászati segédeszközök típusai és azok jellemzői

3.  Gyógyászati segédeszközök használata a gyakorlatban, karbantartás, tisztítás

4. A mindennapi életmenet biztosításának feltételei. Az eszközök és a módszerek kiválasztása

5. A környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

5.3.7. Mentálhigiéné

1.félév

 

  1. A mentálhigiéné fogalma, célja eszköze; A mentálhigiéné története
  1. Az elmélet és gyakorlat integrálása, az emberi kapcsolatok komplexitása, az ember holisztikus értelmezése; A lelki egészségvédelem feladatkörei
  1. Deviancia és másság a társadalomban ; Primer, secunder, tercier prevenció; Caplan mentálhigiénés modellje
  1. Természetes támaszok rendszere;Humán-ökorendszer
  1. Maslow szükséglet piramisa; Az emberi szükségletek változása életkorok szerint
  1. Egyéni és közösségi válsághelyzetek; Krízis; Krízis intervenció
  1. Én védő mechanizmusok; Pszichoszomatikus betegségek
  1. Segítő kapcsolatsajátosságai, szerepe a mentálhigiénés munkában

 

2.félév

 

  1. Segítő kapcsolatsajátosságai, szerepe a mentálhigiénés munkában
  1. A segítő beszélgetés
  1. A segítő kapcsolat csapdái; Szindrómás segítő
  1. Kiégés
  1. A segítő mentálhigiénéje; Az esetmegbeszélés
  1. Szupervízió
  1. Rekreációs lehetőségek, erőforrások
  1. Munkapszichológia; A munka társas vonatkozásai; Vezetők és vezetettek( autoritás-engedelmesség)
  1. Saját munka szervezése, tudatos tervezés
  1. Munka és lelki egészség; A munkanélküliség lélektana

 

 

 

 

 

5.3.8. Szociális adminisztráció

 

1. félév

  1. Szociális intézmény létrejöttéhez, működéséhez szükséges dokumentáció, nyilvántartások
  2. Intézményi jogviszony létrejöttéhez szükséges adminisztráció (előgondozási dokumentáció)
  3. Gondozási anamnézis, gondozási terv
  4. Alapellátási intézmények ellátotti és tevékenységi adminisztrációja

2. félév                                                                         

  1. Szakellátási intézmények ellátotti és tevékenységi adminisztrációja
  2. Adatkezelés, pályázatokkal kapcsolatos feladatok
  3. Az ápolás dokumentációja
  4. Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában, gyakorlatok

 

 

 

 

 

 

6.   Szakmai gyakorlatok

 

  1. évfolyam

 

Szakmai készségfejlesztés és kommunikáció

Monitorozó gyakorlat

Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat

 

 

  1. évfolyam

 

Szakmai készségfejlesztés és kommunikáció

Monitorozó gyakorlat

Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat

Ápolási gyakorlat

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

  1. évfolyam

 

Szociális munka gyakorlata

Szociális gondozás gyakorlata

 

Zöld színnel jelzett tantárgyak nem válthatók ki, ha valaki a 20%-nál többet hiányzott, akkor évet kell ismételnie.

 

Az intézményi gyakorlatok az aktuális tanév végéig (augusztus 31.) pótolhatók.

 

 

 

7.   KSZ/11. évfolyam

 

7.1.1. Munkahelyi egészség és biztonság

 

  1. A munkavédelmi törvények, rendelkezések.
  2. A munkavédelem főbb területei
  3. Munka és üzemi baleset fogalma
  4. Foglalkozási megbetegedések
  5. Védőeszközök

 

 

 

7.1.2. Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek

 

  1. félév

 

  1. A társadalom; Társadalom szerkezet; Társadalmi rétegződés Társadalmi egyenlőtlenség fogalma, jellemzői
  1. Szocializáció és deviancia; Veszélyeztetett csoportok;
  1. Szegénység- abszolút/relatív; Depriváció, szegénypolitika; Magyarországi jellegzetességek
  1. Mai magyar veszélyeztetett csoportok

 (munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, idősek) Lehetséges segítségnyújtás.

  1. A jóléti állam fogalma; Társadalompolitika-szociálpolitika fogalma, alapelvei
  1. A szociálpolitika alapelvei: abszolút és relatív biztonság; prevenció-korrekció; Univerzalitás-szelektivitás; normatív-diszkrecionális
  1. A támogatás formái: természetbeni, pénzbeli, utalványos; Támogatások folytatása; Hatásosság-hatékonyság
  1. Finanszírozás; Szubszidiaritás; Indexálás; A támogatások differenciáltsága-kevésbé választhatóság elve
  1. A társadalompolitika színterei: állam, önkormányzat, társadalombiztosítás
  1. Segélyezés; A segélyezés típusai
  1. Házasságkötés, család, a háztartás fogalma Nukleáris család, nagy család
  1. A családtámogatási rendszer
  1. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer felépítése és főbb jellemzői Gyermeki jogok és védelmük
  1. A jog fogalma, a jogrendszer tagozódása

 

  1. félév

 

  1. A jogszabályi rendelkezés szerkezete; A jogforrás fogalma, jogalkotó szervek;  A jogalkotással kapcsolatos alapelvek
  1. A jogszabály szerkezete, tagolása Jogalkalmazás, jogviszony, jogképesség, cselekvőképesség
  1. Az állam funkciói; Az államhatalom megosztásának elve
  1. Az alkotmány fogalma, az alkotmányosság kritériumai; Az államhatalmi szervek feladata, hatásköre
  1. Az Országgyűlés; A parlamenti ellenőrzés szervei: Állami Számvevőszék, Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
  1. A köztársasági elnök, A kormány, Az Alkotmánybíróság, a bíróság, Az ügyészség
  1. Alapvető jogok és kötelességek
  1. A közigazgatás fogalma és szervezetrendszere
  1. Területi államigazgatás, az önkormányzatok rendszere
  1. Az önkormányzatok alapjogai
  1. A helyi önkormányzatok szervezete, feladata, hatásköre
  1. Az önkormányzati képviselők jogállása, jogai és kötelezettségei
  1. Civil és nonprofit szervezetek

 

 

 

7.1.3. Pszichológiai alapismeretek

 

1.félév

 

  1. Mi a pszichológia fogalma? Sorold fel a pszichológia ágait!
  2. Mi a megismerés? Milyen részképességek tartoznak ide, sorold fel!
  3. Mi az empátia?
  4. Milyen pszichológiai megismerési módszereket ismersz, sorold fel!
  5. Ismertesd a Maslow-piramis felépítését!
  6. Sorold fel, az ember életkori fejlődésének szakaszait! Az egyes szakaszok jellemzői?
  7. Mi az anya-gyermek kapcsolat jelentősége az első években?
  8. Mik lehetnek a  beilleszkedési- és viselkedészavarok kialakulásának okai?
  9. Mi az előítélet?
  10. Beszélj a függőségekről! Sorold fel a fajtáit!
  11. Mi a gyász? A gyászfeldolgozás szakaszait sorold fel!

 

2.félév

Szociálpszichológia

 

  1. A Szociálpszichológia fogalma?
  2. Beszélj,a társadalomban működő jelenségekről, szabályszerűségekről !
  3. Mi a csoport?
  4. Az elsődleges és a másodlagos szocializációról beszélj!
  5. Mi a kommunikáció és mik annak zavarai?
  6. Mi az, hogy attitűd, milyen attitűdöket ismersz?
  7. Mik a konfliktusok keletkezésének okai, milyen megoldási technikák vannak?

 

A személyiség pszichológiája

 

  1. Mi a személyiség fogalma?
  2. Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezőkről beszélj!
  3. Beszélj a szocializációról, szintereiről! Mi a szociális identítás?
  4. Beszélj a „self”-ről! Beszélj a Játszmáról! Milyen elhárító mechanizmusokat ismersz?
  5. Milyen viselkedészavarokat ismersz? Milyen terápiákat használnak kezelésükre?

7.1.4. Egészségügyi alapismeretek

 

  1. félév

 

  1. Az emberi test sejtjeit, szöveteit, a szervek, szervrendszerek elhelyezkedését, működését.
  2. A mozgás szervrendszerének felépítése
  3. A keringés szervrendszerének felépítése, működése
  4. A vér összetétele, feladatai, vérképzőszervek
  5. A vércsoportok
  6. A légzés szervrendszerének felépítése, működése
  7. Az emésztő szervrendszer felépítése, működése
  8. A máj és hasnyálmirigy
  9. A vizelet kiválasztás szervrendszer
  10. A nemi szervek rendszer
  11. A belső elválasztású mirigyek szervrendszer
  12. Az idegrendszer felépítése és működése
  13. Az érzékszervek (látószerv, halló és egyensúlyozó szerv, szaglószerv, ízlelőszerv)
  14. A bőr felépítése, működése

 

  1. félév

 

A társadalmi helyzet és az egészség

 

  1. A társadalmi helyzet egészséget befolyásoló hatása.
  2. A társadalmi helyzet és életmód összefüggése
  3. Népegészségügyi program
  4. Az UNIO egészségügyi stratégiája
  5. Foglalkozási betegségek és megelőzésük

 

 

Egészségmegőrzés

 

  1. Az egészség holisztikus értelmezése
  2. Az egészséget veszélyeztető tényezők
  3. Az egészséges életmód
  4. Káros szenvedélyek
  5. Környezetszennyezés, környezetvédelem

 

 

Közegészségügyi-és járványtani ismeretek

 

 

  1. A járványtan fogalma és tárgya
  2. A járvány folyamat
  3. A járvány megelőzésének lehetőségei
  4. A fertőző betegségek
  5. A fertőtlenítés
  6. A sterilezés
  7. Nosocomialis betegségek
  8. Népbetegségnek számító krónikus megbetegedések

 

 

Kórtani alapismeretek

 

  1. A kórtan fogalma és tárgya
  2. A kórokok
  3. A kórlefolyás szakaszai
  4. A szervezet reakciói
  5. Daganatképződés
  6. Rizikófaktorok

 

 

 

7.1.5. Ápolási-gondozási alapismeretek

 

1.félév

  1. Ismertesse a Virginia Henderson-féle ápolás meghatározását!
  2. Határozza meg az egészség fogalmát a WHO megfogalmazása alapján!
  3. Ábrázolja – Maslow szerint – az emberi szükségleteket, és mindegyik szinthez csatoljon 2 példát!
  4. Sorolja fel és röviden értelmezze az ápolási folyamat lépéseit!
  5. Hogyan előzheti meg az ápoló(nő) a decubitus kialakulását?
  6. Milyen betegtípusokat ismer?
  7. Ismertesse az ún. jellegzetes fájdalmakat!
  8. Ismertesse a pihenés formáit!
  9. Ismertesse a váladékok fogalmát és sorolja fel a váladékokat!
  10. Sorolja fel a vitális funkciók fajtáit, a normál és az optimális értékeit!
  11. Ismertesse a vérnyomás és a pulsus fogalmát!

 

2.félév

 

  1. Mit jelent az aktív és a passzív helyzetváltoztatás?
  2. Mi a különbség a fekvés és a fektetés között?
  3. Hogyan biztosítja a beteg vagy gondozott személyi higienéjét?
  4. Mi a különbség az ágyazás és az ágyneműcsere között?
  5. Ismertesse az injekciózás fogalmát, formáit!
  6. Ismertesse a diéta jelentését és a tápanyagok csoportjait!
  7. Ismertesse a cukorbeteg diétáját!
  8. Sorolja fel az alkalmazott gyógyszerformákat!
  9. Állítsa össze: mit tartalmazhat a „házipatika”!
  10. Sorolja fel a vízben és a zsírban oldódó vitaminok csoportjait!
  11. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott műszeres vizsgálatokat!

 

 

 

7.1.6. Klinikai ismeretek

 

Geriátriai ismeretek

 

  1. A geriátria fogalma, az idős korra jellemző élettani és kórélettani változások.
  2. Az egészséges öregedés
  3. A leggyakoribb időskori megbetegedések
  4. A gyógyszeres kezelés sajátosságai idős korban.
  5. Testi- lelki- szociális gondozás

 

 

 

7.1.7. Gondozási ismeretek

 

1.félév

 

  1. A szociális gondoskodás fogalma, célja, feladata
  2. Az emberi szükségletek rendszere, hierarchiája
  3. Az öregedés, az időskor jellemzői; az idős ember sajátos szükségletei
  4. A gondozás jellemzői:  mértéke; terjedelme; gyakorisága; formái
  5. A szociális gondozás komplexitása, a gondozás elemei:
  6. előgondozás, fizikai ellátás, egészségügyi ellátás; mentálhigiéniás gondozás; foglalkoztatás, érdekvédelem-érdekképviselet
  7. A szociális gondozó és ápoló feladatai
  8. A gondozási folyamat tervezése: szükségletfelmérés, gondozási anamnézis, gondozási terv

 

 

 

 

 

 

2.félév

 

Szenvedélybetegek gondozása és rehabilitációja

  1. A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai, társadalmi okai
  2. A szenvedélybetegségek típusai
  3. Prevenciós feladatok
  4. A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei

 

Fogyatékkal élők gondozása és rehabilitációja

  1. károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma
  2. fogyatékossági csoportok:
  3. a fogyatékos ember rehabilitációja (a rehabilitáció fogalma, célja, komplexitása)
  4. a rehabilitáció területei: orvosi; pedagógiai-gyógypedagógiai; foglalkozási; szociális
  5. életminőség fogalma, tényezői
  6. esélyegyenlőség; akadálymentesség; a fogyatékkal élők integrációjának lehetőségei, feladatai
  7. fogyatékos személyeket ellátó intézmények
  8. fogyatékkal élők érdekvédelme

 

 

 

 

7.2.            KSz/12. évfolyam

 

7.2.1. Foglalkoztatás I.

 

  1. A foglalkoztatás hagyományos és speciális formái
  2.  Munkaviszony, munkaszerződés
  3. A munkavégzés szabályai
  4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
  5. A munkabér adóterhei, társadalombiztosítási ellátások
  6. Karriertervezés, pályaválasztás
  7. Önéletrajz és motivációs levél
  8. Álláskeresés, állásinterjú
  9. Álláskeresési támogatások, munkaügyi szervezetek

 

 

 

 

7.2.2. Foglalkoztatás II.

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Személyes információ közvetítése; a létige
  2. Általános személyes információk cseréje; köszönés és elköszönés; a létige egyszerű jelen idejű alakjai (állító és tagadó formák)
  3. Kedvenc tantárgy; a létige egyszerű jelen idejű alakja (kérdés és rövid válaszok); Possessive adjective
  4. Család; birtoklás kifejezése; a „have got” szerkezet; a birtokos eset
  5. A különböző foglalkozások
  6. Személyes információ közlése; kedvenc sport; nyomtatvány kitöltése
  7. Tárgyak megnevezése, azonosítása és jellemzése; mutató névmások
  8. Kérdezés a tárgyak helyéről és helyzetéről; a „the” határozott névelő; Helyhatározói elöljárószavak
  9. A ház helyiségeinek bemutatása kérdezéssel és válaszadással; a „there is/there are” szerkezet; a határozott és a határozatlan névelő
  10. Útbaigazítás; adott hely megadása instrukciók segítségével; a felszólító mód
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Önmagunk bemutatása
  2. Ismerősök bemutatása és jellemezése
  3. Az iskolai élet megismerése, képességek bemutatása
  4. A család bemutatása
  5. A különböző foglalkozások
  6. A kedvenc sport bemutatása
  7. A tárgyak jellemzése
  8. A tárgyak helyének leírása
  9. A ház belsejének a bemutatása
  10. Közlekedési alapismeretek – tájékozódás
  11. Adott város, nagyváros és a környék bemutatása
  12. A háztartási eszközök

 

 

  1. Félév

Írásbeli témakörei:

 

  1. Az idő bemutatása; üdvözlések
  2. A dátum közlése; születésnapok; meghívás
  3. A napirend és az iskolán kívüli tevékenységek; Present simple igeidő (állítás)
  4. A házimunka; Present simple igeidő (tagadás)
  5. A szabadidős tevékenységek; Present Simple (kérdés, rövid válaszok)
  6. A napirend
  7. A preferenciák kifejezése; vélemény kifejtése; javaslattétel; zene
  8. Filmtípusok
  9. A munka; gyakorisághatározók
  10. A tehetség és a képességek kifejezése; a „can” módbeli segédige
  11. Az utazási módok; a személyes névmás tárgyesete
  12. A kedvenc nap

 

 

Szóbeli témakörei

 

  1. Az idő bemutatása
  2. A nevezetes napok
  3. A szokások és a rendszeres tevékenységek
  4. A házimunka
  5. A szabadidős tevékenységek
  6. A szokásosan ismétlődő cselekvések bemutatása
  7. A preferenciák bemutatása
  8. A filmfajták bemutatása
  9. A munka világának bemutatása
  10. A tehetség bemutatása
  11. Az utazási módok bemutatása
  12. A kedvenc nap bemutatása

 

 

 

7.2.3. Szociálpolitika, jog és etikai ismeretek

 

  1. félév
  1. A hatósági jogalkalmazás; A KET ismertetése
  1. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
  1. A közigazgatási eljárás szakaszai: Az elsőfokú eljárás; Jogorvoslati eljárás; A végrehajtási eljárás
  1. Hatósági ellenőrzés
  1. Fogalmak, fő szabályok ; Az érintett jogai; Közérdekű adatok nyilvánossága; Adatvédelmi biztos
  1.  A szociális törvény ismertetése (pénzbeli, természetbeni ellátások)
  1.  Szociális szolgáltatások- alapellátások és szakellátások
  1.  Az ellátottak jogai, képviseletük
  1.  Érdekvédelem az intézményekben
  1.  Családjogi kérdések: örökbefogadás, rokon tartás, szülői felügyelet
  1.  Gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás rendszere
  1.  Fogyatékos emberek esélyegyenlősége (Esélyegyenlőségi törvény)
  1.  Aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
  1.  A társadalombiztosítás rendszere
  1.  Betegbiztosítás; Betegek jogai és kötelezettségei
  1.  Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

 

  1. félév
  1. Nyugdíjszolgáltatások

 

  1. Munkaszerződés, munkaviszony,  munkaviszony megszűnésének módjai; Munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei
  1. Köztisztviselő; Alkalmazhatósága- Közszolgálati jogviszony; Összeférhetetlenség
  1. Kártérítési szabályok a Ptk-ban
  1. Büntetőjogi fogalmak: bűncselekmény, bűntett, bűnhalmazat, szándékosság, gondatlanság, kísérlet, elkövetők
  1. Büntethetőséget kizáró okok felsorolása:
  1. Bűncselekmények, büntetések
  1. Az európai integráció létrejötte, története napjainkig
  1. Az EU intézményei
  1. Döntéshozatal és jogalkotás az EU-ban
  1. Az EU három pilléres felépítése
  1.  A közösségi jog forrásai

 

  1.   A demokrácia követelményei

 

 

 

7.2.4. Egészségügyi alapismeretek

 

 

Kórtani alapismeretek

 

  1. A kórtan fogalma és tárgya
  2. A kórokok
  3. A kórlefolyás szakaszai
  4. A szervezet reakciói
  5. Daganatképződés
  6. Rizikófaktorok

 

A gyógyszerelés

 

  1. Gyógyszer bejuttatásának lehetséges helyei, előnyök, hátrányok
  2. Gyógyszerformák, előnyök, hátrányok
  3. Gyógyszerek  lehetséges mellékhatásai
  4. Gyógyszerelés alapszabályai

 

 

7.2.5. Társadalomismeret

 

1.félév

 

Alapfogalmak, szociológiai adatfelvétel módszerei

Társadalmi struktúra-elméletek, integráció, szegregáció, mobilitás

A család funkciói

A magyar társadalom sajátosságai

A magyar társadalom szerkezete

A társadalmi egyenlőtlenségek alapjai

 

 

2.félév

 

A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása

A szegénység

Szervezetszociológia, szervezeti struktúrák

Szervezési döntések, szervezeti formák, bürokrácia

Társadalmi rétegződés, rétegződés modellek

Társadalomelméleti, etikai, erkölcsi dilemmák

 

 

 

7.2.6. Klinikai ismeretek

 

1.félév

 

  1. A légzőrendszer megbetegedései
  2. A légzőrendszeri megbetegedésekre hajlamosító tényezők.
  3. Betegmegfigyelés, alap ápolási feladatok, szövődmények
  4. A keringési szervrendszer megbetegedései, tünetek, panaszok, kezelés
  5. Az életmód befolyása a keringési betegségekre
  6. Ápolási feladatok, szövődmények elkerülése
  7. Az emésztőrendszer megbetegedései, panaszok, tünetek, kezelés
  8. Ápolási feladatok az emésztőrendszeri betegségekben
  9. A máj megbetegedései
  10. A hasnyálmirigy betegségei
  11. Az anyagcsere betegségek lényege, okai, hajlamosító tényezők.
  12. Ápolási feladatok az anyagcsere betegségekben.

 

2.félév

 

  1. Urológiai betegségek
  2. A nemi szervek betegségei
  3. Az endokrin rendszer megbetegedései, okok, hajlamosító tényezők, tünetek, panaszok
  4. Neurológiai megbetegedések
  5. Neurozisok, pszichosisok, devianciák pszichiátriai vonatkozásai
  6. Szemészeti megbetegedések, okai, tünetei, a kezelés alapelvei
  7. A fül betegségei
  8. Hallászavarok
  9. A daganatos megbetegedések, rizikófaktorok
  10. A daganatos betegek ápolása, gondozása
  11. Sebészeti beavatkozást igénylő megbetegedések
  12. A diétás kezelés alapelvei,a diéta fogalma, szerepe a beteg gyógyításában

 

 

 

7.2.7. Szociális munka elmélete

 

1.félév

 

  1. A szociális munka tárgya, célja eszközrendszere, területei
  1. A szociális munka nemzetközi és magyarországi történetének áttekintése
  1. A szociális munka értékei etikai szabályai (kódex)
  1. Elméletek és ideológiák a szociális munkában (áttekintés)
  1. A szociális munka színterei -Természetes támaszok rendszere
  1. Egyéni esetkezelés áttekintése (táblázat S+K+P)
  1. Sürgősség, krízis, krízis intervenció
  1. Krízis intervenció II.
  1. Szuicid krízis; Speciális kezelése
  1. Probléma megoldó modell (Compton-Galaway)
  1. Probléma megoldó modell alkalmazása, lépései
  1. A csoport fogalma, célja,fajtái (áttekintés)
  1. A csoportok típusai
  1. A csoport szervezése; A csoportmunka tervezése;
  1. A csoportfejlődés szakaszai
  1. Szerepek a csoportban; Csoportdinamika; Csoportnormák
  1. Csoportnormák, Konformitás
  1. A csoport vezetése; Vezetői stílusok
  1. Az egyén és a csoport; Munkacsoportok működése

 

2.félév

 

  1. A szociális gondozó helye, szerepe a szociális munkát végző teamben
  1. Az esetmegbeszélés és a szupervízió definíciója és fontossága a szociális segítő foglalkozásban
  1. A közösség meghatározása; A közösségi szociális munka definíciója, funkciója, szemlélete
  1. A közösségi szociális munka fontosabb modelljei (áttekintés)
  1. Közösségfejlesztés és szervezés
  1. Közösségszervező legfontosabb szerepei
  1. Célkategóriák; A szomszédságok megismerése
  1. A közösségi profil (táblázat)
  1. Projekt építés lépései
  1. Saját projekt terv készítése
  1. A családsegítés részfeladatai
  1. A család funkciói; Családi életciklusok
  1. Családinterjú
  1. Eseti szociális munka családokkal
  1. A családsegítő szolgálatok működése és kompetenciája
  1. Genogram és ecomap

 

 

 

 

7.2.8. Szociális gondozás

 

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátása

1. A gondozás fogalmának értelmezése az időskorúak ellátásában

2.. Idősek ellátásai: Társadalmi nyugellátások

3.  Idősek ellátásai: Egészségügyi ellátások

4.  Idősek ellátásai: Szociális ellátások

5.  Pénzbeli ellátások

6.  Természetben nyújtott ellátások

7. Személyes szolgáltatást nyújtó ellátások

Az egyes ellátások igénybevételének, módja, feltételei, eljárások:

1. Étkeztetés

2. Idősek klubja

3. Fogyatékosok nappali intézménye

4. Házi segítségnyújtás

5. Családsegítés

6. Gyermekjóléti alapellátások, és gyermekvédelmi szakellátások

7. Speciális alapellátási feladatok

8. Korszerű gondozási formák az alapellátásban

9. Integrált intézmény - Gondozási Központ

10. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

12.  Idősek Otthona

13. Tájékoztatási kötelezettség; jog- és érdekvédelem

14. Az ellátások igénybevételi rendje; előgondozás

15. Működési engedélyeztetés; ellenőrzés

16. Újszerű megoldások, modellkísérletek az idősek gondozásában

17. Esetmunka az idősgondozásban

18. Csoport és közösségi munka az idősgondozásban

19. Szociális munka a különböző ellátásokban

20. Team munka az idősek gondozásában

21. Az idősekkel foglalkozó szakemberekkel szembeni elvárások

22.  Az idősellátás nemzetközi trendjei

Aktivitás, foglalkoztatás

1. A tevékenység, a foglalkoztatás fogalma, célja, jelentősége

2. A foglalkoztatás főbb elvei

3. A foglalkoztatás segítő és akadályozó tényezői

4-5. A foglalkoztatás formái

6. A foglalkoztatás szervezése

7. Foglalkoztatási terv

8. A különböző programok személy és tárgyi feltételei

    Állami és családi ünnepek a szociális intézményekben

9. Foglalkoztatási lehetőségek a szociális ellátásokban

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

1. Gyógyászati segédeszközök jelentősége, szerepe a gondozásban és a rehabilitációban; az eszközök beszerzése

2. Gyógyászati segédeszközök típusai és azok jellemzői

3.  Gyógyászati segédeszközök használata a gyakorlatban, karbantartás, tisztítás

4. A mindennapi életmenet biztosításának feltételei. Az eszközök és a módszerek kiválasztása

5. A környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

 

 

 

7.2.9. Mentálhigiéné

 

1.félév

 

  1. A mentálhigiéné fogalma, célja eszköze; A mentálhigiéné története
  1. Az elmélet és gyakorlat integrálása, az emberi kapcsolatok komplexitása, az ember holisztikus értelmezése; A lelki egészségvédelem feladatkörei
  1. Deviancia és másság a társadalomban ; Primer, secunder, tercier prevenció; Caplan mentálhigiénés modellje
  1. Természetes támaszok rendszere;Humán-ökorendszer
  1. Maslow szükséglet piramisa; Az emberi szükségletek változása életkorok szerint
  1. Egyéni és közösségi válsághelyzetek; Krízis; Krízis intervenció
  1. Én védő mechanizmusok; Pszichoszomatikus betegségek
  1. Segítő kapcsolatsajátosságai, szerepe a mentálhigiénés munkában

 

2.félév

 

  1. Segítő kapcsolatsajátosságai, szerepe a mentálhigiénés munkában
  1. A segítő beszélgetés
  1. A segítő kapcsolat csapdái; Szindrómás segítő
  1. Kiégés
  1. A segítő mentálhigiénéje; Az esetmegbeszélés
  1. Szupervízió
  1. Rekreációs lehetőségek, erőforrások
  1. Munkapszichológia; A munka társas vonatkozásai; Vezetők és vezetettek( autoritás-engedelmesség)
  1. Saját munka szervezése, tudatos tervezés
  1. Munka és lelki egészség; A munkanélküliség lélektana

 

 

 

 

 

7.2.10.  Szociális adminisztráció

 

1. félév

  1. Szociális intézmény létrejöttéhez, működéséhez szükséges dokumentáció, nyilvántartások
  2. Intézményi jogviszony létrejöttéhez szükséges adminisztráció (előgondozási dokumentáció)
  3. Gondozási anamnézis, gondozási terv
  4. Alapellátási intézmények ellátotti és tevékenységi adminisztrációja

2. félév                                                                         

  1. Szakellátási intézmények ellátotti és tevékenységi adminisztrációja
  2. Adatkezelés, pályázatokkal kapcsolatos feladatok
  3. Az ápolás dokumentációja
  4. Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában, gyakorlatok

 

 

 

 

 

8.   Szakmai gyakorlatok

 

1/11. évfolyam

 

Szakmai készségfejlesztés és kommunikáció

Monitorozó gyakorlat

Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat

Ápolási gyakorlat

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

 

 

2/12. évfolyam

 

Szakmai készségfejlesztés és kommunikáció

Ápolási gyakorlat

Szociális munka gyakorlata

Szociális gondozás gyakorlata

 

Zöld színnel jelzett tantárgyak nem válthatók ki, ha valaki a 20%-nál többet hiányzott, akkor évet kell ismételnie.

 

Az intézményi gyakorlatok az aktuális tanév végéig (augusztus 31.) pótolhatók.

 

Függelék

Jogszabályi háttér

  • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  • 2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
  •  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  • 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
  • 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
« Vissza
MMSZ Iskola Alapítvány  |  2018 Minden jog fenntartva  |