PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

 

 

Tartalom

 

I.NEVELÉSI PROGRAM... 6

1.     Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6

2.     A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 10

3.     A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 11

4.     A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 12

4.1.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. 12

4.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység. 12

4.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.. 13

4.4 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése. 13

4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység. 17

4.6. Az ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok. 18

5.     A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele. 19

6.     A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 20

7.     A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma. 21

8.     Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai 22

9.     A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 23

8.1 A vizsgaszabályzat célja. 23

8.2. A vizsgaszabályzat hatálya, a vizsgák típusai 23

8.3. Általános szabályok az írásbeli és szóbeli vizsgákra. 24

8.4. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje. 25

10.        Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve. 25

11.        A vallásos és erkölcsi nevelés formái 26

II. HELYI TANTERV.. 27

1. Választott kerettanterv. 27

1.2 A kerettantervekhez meghatározott óraszámok. 27

2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, óraszámai 41

3. Az iskolai beszámoltatás formái és rendje és a tanulók értékelése. 41

3.1. A tanulók magatartásának értékelése. 43

3.2. A tanuló szorgalmának értékelése. 44

3.3. Tantárgyi minősítések. 44

3.4 . A magasabb évfolyamra lépés feltételei 45

3.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei, korlátjai 46

4.     A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke. 47

5.     A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások. 47

6.     Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei. 47

7.     A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 48

8.     A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. 48

9.     A NAT szemléletének megvalósulása az oktatásban. 49

10.        Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek. 49

10.1. Projektoktatás. 49

10.2. Kooperatív oktatás. 49

10.3.Tantárgytömbösítés. 50

11.        Egészségnevelés elvei az iskolában. 50

12.        Környezeti nevelési program.. 52

13.        A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek. 53

14         Az iskola szakmai programja. 54

15.       A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések. 55

15.1 A pedagógiai program érvényességi ideje. 55

15.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 55

15.3 A pedagógiai program módosítása. 55

15.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 55

16.       A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása. 56

 

 

---

 

A pedagógiai programmal kapcsolatos legfontosabb hatályos jogszabályokat a 2011.éviCXC.törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről határozza meg.

A rendelet ide vonatkozó részei rövidített formában:

 

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ac) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

aj) a felvétel és az átvétel helyi szabályait,

ak) az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

ba) a választott kerettanterv megnevezését

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

be) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

bl) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

bm) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

c) szakképző iskola esetén a szakmai programot.

 

 

 

I.NEVELÉSI PROGRAM

 

1.    Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

Iskolánk szociális gondozó ás ápoló szakképesítésre (OKJ szám: 3476201) készít fel olyan 14-21 éves fiatalokat és felnőtteket, akik ezt a szakmát választották hivatásuknak.

Az oktatás az iskola rendszerű képzésben 3 éves, a felnőttoktatásban 2 éves, nappali és esti tagozaton történik.

A felnőtt tagozaton csak szakmai képzés folyik, azok számára, akik el akarják sajátítani a szociális gondozó és ápoló szakmát.

 

Alapfeladatunk olyan piacképes szakképzettség nyújtása, mellyel keresett munkaerővé képesek válni az iskolánkban végzett diákok mind szociális-, mind az egészségügy területén.

Tanulóink egy része korábbi iskoláikat kudarcokkal, nehézségekkel végezték el, ezért nagy figyelmet fordítunk a személyiség fejlesztésre, a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

Megfelelő tanulási motiváció kialakítása után, feladatunk a szakmához kötődő, minél magasabb szintű ismeretek elsajátíttatása, az összefüggések felismertetése, a tanultak alkalmazása és gyakoroltatása.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. Az egészségügyi és szociális terepgyakorlatok során, diákjaink nap mint nap találkoznak azokkal az elesett emberekkel, akikért az iskola elvégzése után dolgozni fognak. Olyan élettapasztalatokat szerezhetnek, melyek az oktató-nevelő munkának elengedhetetlen részei. Az iskola védett környezetet nyújt ezen tapasztalatok és élmények feldolgozására, a tanárok segítik őket ebben.

 A szociális gondozás és ápolás elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásán túl fontos feladatunk a szakmához szorosan hozzátartozó erkölcsi tudatosság kialakítása, melynek egyik alapja számunkra a keresztényi értékrend.

Célunk olyan fiatalok nevelése, akik számára legfontosabb az élet tisztelete. Nevelnünk kell felelősségre, helyes választani tudásra, tudásvágyra, nyitottságra, egészséges jövőkép igényére.

Diákjaink közül sokan nincsenek tisztában saját értékeikkel, önbecsülésük alacsony. Így feladataink közé tartozik az is, hogy megismertessük őket önmagukkal, személyiségük pozitív vonásaival, sajátos képességeikkel. Rá kell ébresztenünk őket arra, hogy értékes emberek, akik hasznára lehetnek közösségüknek.

 

Iskolánk a Máltai Szeretetszolgálat fenntartása alatt működik, így lehetőségünk van arra, hogy tanulóink szociális problémáit is próbáljuk orvosolni és hatékony megoldást találjunk azokra. Az alacsony tanulói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákkal egyénileg is foglalkozzunk.

Az iskola diákjai tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a Szeretetszolgálat karitatív munkájába, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezve és aktív tagjává válva egy közösségnek. Ez komoly nevelési tényező, hiszen a fiatalok egy jelentős részének otthon kevés sikerélmény adatik meg, gyakran nem kap elismerést munkájuk. Pozitív fordulatot vehet az életük azzal a lehetőséggel, hogy segítővé válnak, aktívan „adják” saját személyiségüket, képességeiket a segítő folyamatban. Minél több sikeres kapcsolatépítés és megélt élethelyzet tapasztalata van a birtokukban, annál több eséllyel indulnak az élet adta kihívásokban később.

A Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munkába való bekapcsolódás lehetőséget kínál a személyiség fejlődésére és egy közösséghez tartozás érzésének megerősítésére is. Az önként vállalt munka az iskolai értékelést nem befolyásolja, ha valaki nem kapcsolódik ebbe be, akkor semmilyen hátrány nem érheti iskolai munkájának megítélésében.

Az iskolai fegyelem megtartása fontos feltétele az eredményes tanulásnak. A fegyelem, a pontosság, a feladattudat a diákok hatékony szakmai munkájának is elsődleges kívánalma.

A tisztaságra, harmonikus öltözködésre, egészséges környezet kialakítására, környezetük megóvására való nevelés is hangsúlyozott az iskolánkban. Újra csak arra utalunk, hogy ennek hangsúlyozása különösen is fontos, mert ennek igénye sokuknál még nem alakult ki, otthonról nem hozott adottság. Munkájukban is a tisztaság alapvető kívánalom.

Nevelnünk kell egészségük megóvására, különösen hangsúlyozva mindenféle káros szenvedély súlyos következményeit.

Nevelésünk egyik legfőbb módszere a példaadás. A tanárok példaadása elsősorban életvitelükkel, munkájukkal, tanításukkal, de példaértékű a gyakorlati helyeken megtapasztalható szolgáló máltai lelkület. A pedagógusok hiteles személyisége, elhivatottsága, és persze rugalmas humora a legfontosabb. Minden alkalmat megragadunk, hogy átlagos élethelyzetekben is lássuk gyermekeinket és ők minket. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, hiszen a bizalom kialakulásához ez nagyon fontos.

Az iskola felekezeti hovatartozás, vagy hitbeli meggyőződésre való tekintet nélkül veszi fel tanulóit. A tanulók világképét példaadás útján formálhatjuk. A vallás gyakorlása a tanulók személyiségi joga, s ezt számon kérni rajtuk nem szabad. Az iskola és a terepgyakorlatok helyszínei keresztény szellemiségűek, és ezt a szellemiséget igyekszünk tanulóinkban is ápolni. Ugyanakkor tisztelettel és megbecsüléssel nyilatkozunk a más vallású, vagy istenhit nélkül élő emberekről, illetve arról, amit tetteikben, szavaikban, vagy alkotásaikban értékesnek ítélnek. A toleranciát ugyanakkor a keresztény értékekkel szemben is elvárjuk.

A személyre szabott gondoskodás során kiderülhet, hogy tanulóink közül nem mindenki alkalmas erre a hivatásra. Feladatunk ezt időben tudatni a tanulóval és hozzátartozójával és közösen megoldást találni a problémákra. Nevelőtestületünk felvállalja annak lelkiismereti terhét is, hogy nem minden tanulót juttathat el a szakmai vizsgáig. Azonban az iskolánkban megszerzett ismeretek minden tanulónk számára hasznosak lehetnek a civil életben is. Minden, amit közvetíteni akarunk diákjaink felé, személyiségük fejlődését szolgálja.

 

 

Mottónk: Gondoskodva oktatás

 

A hozzánk érkező fiatalok helyzete jelentősen romlott az utóbbi években. Megnövekedett a szocializációs lemaradás miatt lassabban fejlődő fiatalok száma és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóké is. Az átlagos iskolai rendbe nehezen illeszthető be a személyre szabott tanrend és egyéni fejlesztő foglalkozás, illetve a tanulók komplex gondozása, ami a testi, lelki szociális gongozást jelenti. Iskolánkban igyekszünk mindhárom szinten foglalkozni a tanulóinkkal és egy mentálhigiénikus iskolaprofilt kialakítani. Célunk, hogy gyermekeinket képessé tegyük önmaguk és környezetük minél pozitívabb elfogadására. Érdekérvényesítő képességük csiszolásával, alkalmassá válnak saját életük feletti kompetenciájuk megőrzésére és a segítő szakma végzésére. Képessé válnak önmaguk elé célokat tűzni és azokat el is érni. Mindezt olyan belső hittel és meggyőződéssel, melynek középpontjában az empátia, a hitelesség és mások pozitív elfogadása áll.

 

Amikor a szociális munka eszközrendszerét tanítjuk, igyekszünk élővé varázsolni azokat, hogy a gyakorlati élet során, gyakorolhatóvá válhassanak. Azt tanítjuk, amit csinálunk, és azt csináljuk, amit tanítunk.

 

Ismeretek: Tudásra mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy egy szakmát elsajátítson és ismerje saját kompetencia határait.

Készségek: Szükség van egy alapvető hozzáállásra, szemléletre, mely alkalmassá tesz valakit, hogy hitelesen forduljon a segítségre szoruló emberek felé.

Értékek: Eligazodni az egyetemes értékrendben, a társadalmi normák között és megismerni saját belső meggyőződésünket, értékrendünket. Fontosnak tartjuk a Máltai szellemiség átadását és a jelmondatunk napi gyakorlatban való alkalmazását: „A hit védelme, a szegények szeretete:

Saját személyiségünk: Ha tudom, ki vagyok, milyen belső lelki folyamatok játszódnak le bennem, másokat is képes vagyok elfogadni, segíteni tudok.

 

A tananyag összeállításánál a fent felsorolt négy elem kulcspozíciót foglal el, hiszen az elméleti tudást, különböző tanulás módszertani elemekkel igyekszünk befogadhatóvá tenni, a készségeket a szakmai készségfejlesztés órán csiszoljuk és közös programokkal, saját élményű csoportokkal gazdagítjuk

 

 

A fenti eredmények elérése eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:

• következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése érdekében
• folyamatos és kitartó munkára késztetjük diákjainkat
• rendszeres értékeléssel és osztályzással adunk visszajelzést tanulmányaikról

 

 

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

• minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,
• az osztályfőnöki munkában kiemelt figyelmet fordítunk tanítványainkkal és családjukkal való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására
• együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében
• fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerésében és kiteljesítése irányába, megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, lehetőségeket és szervezeteket

 

 

2.    A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Az iskolába való beiratkozásnál történő beszélgetés során már kiderülhet, hogy a diákok milyen környezetből jönnek, milyen a kapcsolatuk a családdal, van-e egyáltalán család, a családnak fontos-e a gyermek tovább tanulása. Az osztályfőnökök feladata az első hónap alatt egyéni beszélgetések során megismerni a fiatalok személyiségét, lehetőségekhez képest felismerni a problémákat és ennek alapján javaslatot tenni team munkában egyéni fejlesztési terv kimunkálására. Ez magába foglalja az egyéni fejlesztést és a kiscsoportos foglalkozásokat is, amelyeket a terepgyakorlatokkal is kiegészítünk. A gyakorlatokon a tereptanárok is részt vesznek a fiatalok felkészítésében, a mindennapos segítő munkára való felkészülésükre.( Egyéni eset megbeszélések, elemzések, valós élethelyzetek elemzése)

A tanév során a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri az egyéni fejlesztési terveket, amelyeket szükség szerint korrigálnak.(pl.: családi kapcsolatok változása, drog problémák,  mulasztások)

A tanulók személyiségének fejlesztésben rész vesznek az iskola pedagógusain kívül a terepgyakorlatra kijelölt intézmények munkatársai is, és szükség szerint a Szeretetszolgálat lelki gondozója.

Iskolánk jó kapcsolatban áll a máltai Fogadóval, amely intézmény lelki gondozással, tanácsadással, segítő terápiákkal foglalkozik.

A készségfejlesztési órák alkalmasak a csoportjátékra, drámajátékra, önismereti foglalkozásokra, melyeken a diákok egymást is megismerhetik, de a másik tükrében saját magukról is új információkat nyerhetnek.

A személyiségfejlesztő csoportikon,szükséges a segítő attitűdkialakítása és fejlesztése is. Az elfogadás, belátás, a sérült, illetve hátrányos helyzetű személy értékeinek tisztelete, a nehézségek elviselése mind kialakításra és erősítésre szoruló értékek.

A mentálhigéné tantárgy a személyiséggel való tudatos elméleti foglalkozást is segíti, bevezet a mentálhigiéné szemlélet világába és arra törekszik, hogy a tanulók számára mindent átható elv és gyakorlat legyen.

A szabadidős foglalkozások, kirándulások is személyiségfejlesztésre alkalmat adó eszközök.

A szociális gondozó ás ápoló szakmához szükséges személyes kompetenciákat kell kialakítani és erősíteni tanulóink személyiség fejlesztése során. Ezek a következők:

• Elhivatottság, elkötelezettség
• Felelősségtudat, megbízhatóság
• Stressztűrő képesség
• Türelmesség
• Önállóság
• Döntésképesség
• Pontosság, precizitás
• Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság
• Felelősségtudat
• Állóképesség
• Mozgáskoordináció (testi ügyesség)
• Kézügyesség
• Testi erő
• Tájékozódás

3.    A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Az iskola kiemelt nevelési célként fogalmazza meg a hátrányos helyzetű fiatalok közösségbe való visszavezetését, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok a nevelés és oktatás minden területét érintik.

Az osztály jelenti elsősorban azt a közösséget a tanuló számára, amely által személyisége szocializálódik. Ennek érdekében az osztályfőnök

• figyelemmel kíséri a közösségi viszonyrendszer változásait. Ha veszélyes tendenciákat lát, beavatkozik.
• munkája során együttműködik a többi tanárral, őket célorientáltan összefogja egy-egy gyermek érdekében. Közösség fejlesztésére használja az osztályfőnöki órákat és minden egyéb alkalmat. Igyekszik a tanulók bizalmát elnyerni és érdekeiket képviselni. Az osztály összekovácsolódása érdekében közös, élményt nyújtó programokat szervez. (Osztálykirándulás, közös főzés, születésnapok megünneplése,  faliújság, teremrendezés,  ajándék készítés, színjáték, ünnepi műsor, lelkigyakorlat.)

 

      Iskolánk tanulóinak alacsony létszáma lehetőséget nyújt arra, hogy az iskola közössége is könnyen kialakuljon. Szorgalmazzuk a nappali tagozatos osztályok közös programszervezését.

-iskolai kirándulások

-színház-, hangverseny és múzeum látogatás

-Fő utcai Idősek Otthonának programjaiba való bekapcsolódás

-Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munka (tea-járat zsemléinek elkészítése, karácsonyi élelmiszergyűjtési akcióban való részt vétel, stb.)

 

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere is kiemelt elemként kezeli a tanulók közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét.

 

 

 

 

4.    A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

 

4.1.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

 

Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre.

A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok gyakran nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, és az ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a bekövetkező változásokhoz, amelyek a problémás jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási problémákat mutató tanítványokhoz sohasem türelmetlen haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális, mentális problémákban, megoldást találhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére van szükség. Mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása és jelzés, az iskola ifjúság védelmi felelőse felé. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő pszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét.

 

Az iskola pedagógusainak feladatai:

• ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos konzultáció
• osztályfőnöki beszélgetések
• családdal való kapcsolattartás
• szakemberrel való konzultáció
• önismereti és kommunikációs tréning tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül
• korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások
• könyvtári szabadidős programok

 

 

4.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

 

 

• Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg.
• Részt veszünk szakmai versenyeken. Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik
•  Hasonló profilú katolikus iskolák közötti vetélkedőkön való részvétel és ezekre történő felkészítés. Mi magunk is rendezünk a szociális gondozói szakmára felkészítő katolikus iskolák közötti szakmai és általános műveltségi versenyt.
• A kiemelkedő szakmai tudású és képességű tanulók önkéntes munkánkon vehetnek részt a Szeretetszolgálat budapesti intézményeiben.
• A Szeretetszolgálat önkénteseinek tartott belső képzésein részt vehetnek érdeklődő tanulóink is.

 

4.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

 

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. E mellett a ma pedagógusának képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát.

Mindezzel segítse a tanuló képességének és tehetségének kibontakoztatását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő pl.: tanulási-magatartási zavar esetén, a tanuló megsegítését, felzárkóztatását. Illetve tájékozottnak kell lennie a pedagógusnak, minden többletszolgáltatást illetően, amire a problémás gyereknek szüksége van, illetve abban, hogy azt a lakóhelyi környezetében hol tudja elérni.

Mivel a tanulási-, magatartási problémák tünetei három területre, illetve eredetre összpontosulnak:

• organikus

• pszichikus

• környezeti ártalmak,

ezért az iskolán belül és kívül kell keresni a megoldást.

 

Iskolánk lehetőségei a felzárkózás elősegítésére:

 

• Konzultáció a tanulási problémákról pszichológussal, gyógypedagógussal
• Könyvtár használat
• Egyéni, öntevékeny számítógép használat, Internet hozzáférés
• Felzárkóztató foglalkozások
• Önkéntes munka lehetősége a Szeretetszolgálat intézményeiben
• Fejlesztő pedagógus alkalmazása

 

4.4 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

 

            Tíz év tapasztalata arra hívta fel a nevelőtestület figyelmét, hogy annak ellenére, hogy iskolánkba alapfokú végzettséggel kerülhetnek be a fiatalok, még mindig probléma számukra az írás, olvasás és számolás. Gyakran nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, melyek a szakma megtanulásához elengedhetetlenek. Egyre több SNI tanuló jelentkezik iskolánkba, akiknek szüksége van szakember vezetésével, a kiscsoportos és egyéni fejlesztésre.

            Amikor az iskola felvállalja ezeknek a fiataloknak a képzését, akkor felelősséget vállal azért, hogy megszervezi számukra a legmegfelelőbb fejlesztő foglalkozást. A nevelőtestületnek is részt kell vállalnia a feladatból annak érdekében is, hogy a tanuló elsajátíthassa az általa választott szakmát. Tehát, tantestületen belül folytonos megbeszélés tárgyát képezi a fejlesztés kérdése.  A fejlesztő pedagógus feladata, hogy segítse a kollégákat abban, hogy differenciáltan oktassanak,ezzel biztosítsák a sikerélményt és a haladás lehetőségét a nehezebben tanulók számára is. Az osztályfőnökök segítséget kapnak abban, hogyan kezeljék az osztályaikban a fejlesztendők körül esetleg kialakult türelmetlen hangulatot, hogyan segítsék az osztályközösséget, hogy maguk is fejlesztő közösséggé váljanak, vagyis segítsék a lemaradókat, tanuljanak egymással. E cél megvalósításának érdekében pedagógus továbbképzések keretében ismertetni kell tanárainkkal azokat az információkat amelyekkel a fejlesztőpedagógusok rendelkeznek.

 

SNI tanulók az iskolánkban két csoportból adódnak:

1.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

2.Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók

 

 

1.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló

 

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók az iskolánkban:diszlexia,,diszkalkúlia,diszgráfia  diagnózisával vannak jelen.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy

• a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,
• az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,
• gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,
• fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint 
• a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

 

A fejlesztés alapelvei

 

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása pszichopedagógus, szakon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus tanár bevonásával készül

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizzük, a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adunk.

 

 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

 

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn.  Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

 

A fejlesztés célja diszlexia esetében:

A fejlesztőmunkában olvasászavar esetén segítünk kialakulni a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítve az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

 

A fejlesztés feladatai:

a)a betűbiztonság és az összeolvasási készség,

a fonológiai tudatosság,

a)a rövid távú emlékezet,

b)az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

c)a testséma biztonságának kialakítása,

d)az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel

e)az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

f)a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

g)az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

h)az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával

i)speciális olvasástanítási program alkalmazása

j)az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

 

 

A fejlesztés célja diszgráfia esetében:

Az írászavar javításának feladata az iskolánkban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.

 

A fejlesztés feladatai:

a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra

a) a testséma biztonságának kialakítása,

c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése

d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)

e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

f) sikertudat kialakítása

 

A fejlesztés célja diszkalkúlia esetén:

A számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolánkban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A diszkalkuliás tanulóinknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

 

A fejlesztés feladatai:

a)a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

b)Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

c)a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,

d)a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,

e)a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

f)a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése

g)segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

h)a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

i)a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása

j)a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása

k)az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása

 

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével alakítjuk ki, törekszünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított legyen.

Kiemelten kezeljük az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. Ez minden műveltségterületen megjelenik iskolánkban.

 

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció pszichés fejlődési zavar esetén

 

 A tanuló tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját segítjük.  Szükség esetén szakemberhez (pszichiáter, neurológus, mentálhigiénés szakember, pszichológus) visszük a tanulót, segítünk abban, hogy a betegségét kezelni tudja, kapcsolatot tudjon kialakítani és fenntartani az egészségügyi ellátórendszerrel, egészsége érdekében. Ezen kívül különböző pedagógiai terápiákat ajánlunk, ill. szervezünk számukra.

 

 

2.Enyhén értelmi fogyatékos tanulók

 

  Enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a nevelés, oktatás, képzés célja:

• A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
• A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,
• A szakmai vizsgára való felkészítés,
• Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

 

 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetén

 

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének része.

Iskolánkban gyógypedagógus készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, így megelőzhetjük a másodlagos tünetek megjelenését.

 

 

4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

            Iskolánk " a szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, oktatását és szakmai képzését " vállalta fel az ifjúsági tagozatával. Beiskolázásunk egyik szempontja, hogy a hozzánk jelentkezők közül szívesen fogadjuk azokat a fiatalokat, aki valamilyen okból a hagyományos iskolai rendszerben a tízedik osztály elvégzése után nem találják a helyüket. Ezeknek a diákoknak a többsége szociálisan hátrányos környezetből kerül iskolánkba. Munkanélküli, szenvedélybeteg szülők gyerekei, félárva, egészen árva, állami gondozottak, roma etnikumhoz tartozók, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal terheltek. Mindezek nehézzé teszik beilleszkedésüket a hagyományos nagy létszámú iskolákba.

            Pedagógiai elveink egyik legfontosabbika, hogy a különböző hátránnyal küzdőket együtt neveljük, és differenciált fejlesztést biztosítsunk egyéni és kiscsoportos foglalkozásainkkal.

            Tanáraink között található szociális munkás, orvos, csoport terepauta, illetve munkánkat segíti egy pszichológus is. Az iskola speciális helyzete miatt állandó kapcsolatban van a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, akik segítségünkre vannak a tanulók szükségleteinek kielégítésében.

Az iskola egész tevékenysége a szociális hátrányok leküzdésére irányul. Az alulmotivált, kudarcokat megélt gyermekből szakképzett, az új befogadására nyitott egyéneket próbálunk kialakítani a társadalom számára.

 

4.6. Az ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok

 

Az iskola ifjúságvédelmi feladatait az ifjúságvédelmi felelős látja el. A szakiskola irányultságát tekintve, lehetőség van arra, hogy szaktanáraink közül ezt a feladatot szociális munkás-mentálhigiénés szakember végezze. Hivatalos helyen az igazgató képviseli a tanulók érdekeit, így köteles foglalkozni a rendőrségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival is, ideértve a bíróság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is.

Az ifjúságvédelmi felelős kompetenciája a következőkre terjed ki:

• Részt vesz a felvételi elbeszélgetésen, a jeletkezők személyes anyagába betekintési joga van. Ezek alapján kiszűri a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.
• Együtt működik a tantestület tagjaival, a jelentkező problémák megoldásában.
• Az egyéni nevelési tervekben figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi feladatokat.
• Rendszeres esetmegbeszélést tart az osztályfőnökökkel és az érintett tanárokkal.
• Kapcsolatot tart a problémás tanuló családjával, nevelőivel.
• Kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal és gyámhivatalokkal.
• Hatósági intézkedésekhez, az osztályfőnökök bevonásához elkészíti a kért pedagógiai véleményt.

 

 Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció.  Ezen belül, a gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben feltárja, és azonnal jelez az illetékeseknek (osztályfőnök, , igazgató). Ezt követően megteszi a szükséges intézkedéseket

Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor azonnal jelezni kell a gyermekjóléti szolgálatok felé. Az iskolai gyermekvédelemi alapelvei között első helyen áll a gyermek személyiségének a megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, , a megértés mind hozzájárul a a bizalom kialakulásához és ezáltal a probléma kezeléséhez. Gyakran elég néhány empatikus, megnyugtató szó, és a feszültség oldódik.

A prevenciós tevékenységek keretében, rendszeresen hívunk vendégelőadókat, mint pl. az AIDS megelőzésére, a drogok káros hatásainak megismertetésére. A tanárok számára továbbképzést szerveztünk a drogot fogyasztó tanulóink kiszűrésére. Nagyon fontos, hogy amikor szembesülünk a szenvedélybetegség problémájával, helyes módszert alkalmazzunk a kezeléséhez. Az empátia, a fiatal bizalmának elnyerése, a probléma lényegének átlátása, nélkülözhetetlen ebben a helyzetben.

 

 

 

5.    A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele

 

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezések során történik a tanítási órákon, az óra közi szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal, kéréseikkel, egyéni gondjaikkal, információt kérhetnek személyükről és az osztályközösségről az osztályfőnöktől és az iskola vezetőjétől. a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnökök és a szaktanárok foglalkoznak.

 

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréje a következő fórumokat működteti az iskola és a diákönkormányzat:

Iskolagyűlés – a tájékoztatás elsődleges formája

A diákokat az intézmény vezetője és a nevelőtestülete rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről és tervekről

Diákközgyűlés - a diákok véleménynyilvánításának elsődleges formája

Az a fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét, vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kér. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

 

 

 

 

6.    A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

            Az iskola igen fontosnak ítéli, hogy rendszeresen egyeztessen a szülőkkel a nevelési célokról, elvekről és módszerekről. Csak egymást erősítve lehet eredményt elérni a fiatalok nevelésében.

-Évente egy alakalommal az iskola szülői fórumot tart, s azon az iskola vezetője beszámol az iskola helyzetéről, a nevelési célok megvalósulásáról, az iskola és környezetének kapcsolatáról, az iskola kisugárzott képéről. 

-Egy osztály tanulóinak szülőivel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Ennek formája elsősorban az osztály szülői értekezlet, amelyet félévente: október elején és február elején tart. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a tanév rendjéből azt, ami a tanulókat és a szülőket közvetlenül érinti. Előadja osztályfőnöki nevelési programját. A tanév folyamán rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket nevelési programjának megvalósulásáról, az iskola programjairól, a nevelési helyzetről, a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról.

-Ha a tanuló magatartásában vagy tanulmányaiban jelentős változást tapasztal, akkor a pedagógus eset-megbeszélést kezdeményez, s ha kell, írásban külön is behívhatja a szülőket.  A pedagógus - amennyire ezt elfoglaltsága megengedi - álljon készen arra, hogy kérésére külön egyeztetett időpontban a szülőt meghallgassa, illetve tájékoztassa.

-Az osztályfőnök a beiratkozást követően, ha szükségesnek ítéli családlátogatást tesz, hogy megismerje a család életkörülményeit, s annak ismeretében egyénre szabott nevelési programot illetve gondozást megtervezhessen . Az iskola pedagógusai októbertől szülői kérésre fogadóórát tartanak, amelyen egyéni tájékoztatási adnak a tanulókról a szülők számára.

-Az iskola a tanulók magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről, valamit az iskolai élet jelentős eseményeiről, az aktuális tudnivalókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel hitelesített ellenőrző füzetben. Ugyanebben módja van szülőnek az iskola számára üzenetet küldeni.

-A szülők képviseletében a szülő megbízásából eljárhat olyan nagykorú személy, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

 

 

 

7.    A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

 

A Máltai Szeretetszolgálat iskolájában dolgozó pedagógustól elvárás, hogy vállalja a máltai szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normákat és ennek megfelelően végezze munkáját,  élje meg hivatását.

• Nevelő és nem csak oktató. nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés.
• Probléma érzékeny, azokat megfelelő tapintattal kezeli.
• Egyénisége a fő nevelő eszköze.
• Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért.
• Munkáját igyekszik mindig vidáman, jó hangulatban végezni, saját problémáit az intézményen kívül hagyni.
• Következetes, nem részrehajló.
• Aktív tagja az iskola pedagógus közösségének. Munkatársaival való kapcsolatára a közös cél és feladatok pozitív hatással vannak, a nehézségek lebirkózásában segítik egymást.
• Folyamatosan fejleszti önmagát a pedagógia, a szakma és erkölcs, etika terén. Az oktatással kapcsolatos feladatait pontosan, precízen ellátja.
• Saját tanítványát, vagy az iskola más diákjait magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja.

 

A konkrét feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott munkaköri leírások tartalmazzák.

 

 

 

 

8.    Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai

 

A szociális gondozó és ápoló szakma szakmai és vizsgakövetelménye szerint a képzés megkezdésének feltétele a 3 éves képzés estén az alapfokú iskolai végzettség. Bemeneti kompetenciák, egészségügyi és pályaalkalmassági követelmények nincsenek előírva, de a szakma jellegéből következően középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalokat nem tudunk fogadni.  Jelentkezés a KIR rendszeren keresztül történik a tanév rendje szerint. a jelentkezőknek nem szükséges a központi felvételi megírása, a hozott pontok alapján döntünk a felvételről.

Egyedi esetekben, ha az ismerkedő beszélgetés alkalmával felmerül a súlyos pszichiátriai betegség megléte a jelentkezőnél, illetve folyó rendőrségi ügye van, az iskola tantestülete az orvosi szakvélemény, illetve a rendőrségi eljárás súlyossága alapján úgy dönthet, hogy a jelentkezőt nem veszi fel. Ezzel védeni kívánja a többi jelentkezőt és a leendő gondozottakat, ápoltakat.

 

Két éves képzés esetén (felnőttoktatás), amikor már csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik a felvétel feltétele a középiskola  tízedik évfolyamának eredményes teljesítése. Jelentkezés az iskola jelentkezési lapjának megküldésével történik, áprilistól-júniusig, illetve pótfelvétel augusztusban.

A nappali munkarend szerinti osztályokba a rászorultság és a tanulási motivációt vizsgáló felvételi beszélgetés alapján vesszük fel tanulóinkat, amennyiben a már korábban megnevezett kizáró okok közül egyike sem szerepel.

Felnőtt tagozatunk esti tagozata munka melletti képzés. A jelentkezőkkel felvételi beszélgetést folytatunk a szakmai motivációjukról.

 

Átvétel

 

Minden hozzánk átjelentkező tanulót fogadunk, a korábban leírt eljárás szerint, amíg a létszámunk engedi.

 

Tanév közben átvétel más iskolából – az igazgató egyedi döntése alapján különbözeti vizsgával vagy anélkül történhet. Amennyiben szükséges a különbözeti vizsga letétele, egyéni segítségnyújtással támogatjuk a tanuló különbözeti vizsgára történő felkészülését. Esetlegesen türelmi idő biztosításával segítjük. Ha szükséges a szakmai gyakorlatok pótlását segítjük és a pótlásokat a tanév végéig kell megtenni.

 

 

 

 

9.    A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

 

A szakmai és vizsgakövetelményekben a szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához nincsen pályaalkalmassági követelmény meghatározva, a tanulás megkezdéséhez.

8.1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló CXC. Tv 7.§ (1)  bekezdésében foglalt ai) pont előírásának megfelelően  szabályozzuk a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. Vizsgaszabályzatunkat a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján készítettük.

8.2. A vizsgaszabályzat hatálya, a vizsgák típusai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik.

Ezen vizsgák típusai:

• osztályozó vizsgák,
• különbözeti vizsgák,
• javítóvizsgák,
• pótlóvizsgák.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

• fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
• a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

 

A tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

A tanuló javítóvizsgát tehet: ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

 

A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézményünkbe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

8.3. Általános szabályok az írásbeli és szóbeli vizsgákra

A tanulmányok alatti vizsgákat abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni.

 

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  64-78§ alapján szervezzük meg. A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei:

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelölünk ki. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül jelöljük ki a vizsgaidőszakot azzal, hogy osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhetünk.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

 

Az írásbeli vizsgákon az ülésrendet úgy alakítjuk ki, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, illetve ne segíthessék. Kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A válaszok kidolgozásának megkezdése előtt a vizsgázó mindegyik lapján feltünteti a nevét, a tantárgy nevét és a dátumot. A rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Az íróeszközökről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk. Egy napon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet le.  A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt ráírja a feladatlapra. A vizsgázó folytathatja a vizsgát, de a vizsga befejeztével az igazgató kivizsgálja az esetet.

 

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

A vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

 

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

 

8.4. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az iskola pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei és az értékelés szabályai vizsgatárgyanként a helyi tantervben kerülnek részletezésre. A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) , szaktanárok állapítják meg.

 

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

 

 

 

10.  Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve

 

A szociális gondozó és ápoló szakma elsajátításához hozzátartoznak az elsősegély-nyújtási alapismeretek is, így ennek módját a kerettanterv tartalmazza. (10569-12 modul része).

 

 

 

 

 

11.  A vallásos és erkölcsi nevelés formái

 

• A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában
• A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és
• kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban
• Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakoztatását, a liturgikus és a
• szentségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakítását
• Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését
• Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait
• Előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot
• A lelki vezető tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének
• kialakításában

 

 

 

II. HELYI TANTERV

 

1. Választott kerettanterv

 

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: Kerettanterv a szakiskolák számára –közismereti tantárgyakhoz

Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként
Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint

 

 

14/2013.(IV.5) NGM  rendelet 2. Számú melléklete: 1.67. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez

 

 

1.2 A kerettantervekhez meghatározott óraszámok

 

A szakiskolai közismereti képzés heti óraszámai

 

A közismereti és szakmai órák aránya

 

Területek		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Közismeret	Kötött órák	15 óra	9 óra	6 óra
	Szabadon felhasználható órakeret	3 óra	2 óra	3,5 óra
	Összesen	18 óra	11 óra	9,5 óra
Szakmai elmélet és gyakorlat	Kötött órák	14,5 óra	23 óra	23 óra
	Szabadon felhasználható órakeret	2,5 óra	2 óra	2,5 óra
	Összesen	17 óra	25 óra	25,5 óra
Heti összes óraszám		35 óra	36 óra	35 óra

 

 

évfolyam	heti óraszám szabadsáv nélkül	éves óraszám szabadsáv nélkül	heti óraszám szabadsávval	éves óraszám szabadsávval
1. évfolyam	31,5 óra/hét	1134 óra/év	35 óra/hét	1260 óra/év
Ögy.		160 óra		160 óra
2. évfolyam	31,5 óra/hét	1008 óra/év	35 óra/hét	1120 óra/év
Összesen:		2302 óra		2540 óra

 

A közismereti órák eloszlása

 

Tantárgyak	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Magyar - Kommunikáció	2 óra	1 óra	1
Idegen nyelv	2 óra	2 óra	2 óra
Matematika	2 +1óra	1 óra	-
Társadalomismeret	2 óra	1 óra	-
Természetismeret	3 óra	-	-
Testnevelés*	5 óra	5 óra	5 óra***
Osztályközösség-építő Program	1 óra	1 óra	1+0,5 óra
Összesen:	18 óra	11 óra	9,5 óra

 

 

*       A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

        

**     Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

 

***  A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

 

 

2013-ban kiadott kerettanterv 2013. szeptember 1-től kerül bevezetésre felmenő rendszerben, az alábbiak szerint:

 

 

 

 

 

 ÓRATERV a szakmai kerettantervre

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	9.évf.				10.évf.				11.évf.				Össz.
				HETI óraszám		ÉVES          óraszám		HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		ÉVES                 óraszám
közismeret
1.			Magyar - Kommunikáció	2		72		1		36		1		32		140
2.			Idegen nyelv	2		72		2		72		2		64		208
3.			Matematika	3		108		1		36		-		-		144
4.			Társadalomismeret	2		72		1		36		-		-		108
5.			Természetismeret	3		108		-		-		-		-		108
6.			Testnevelés*	5		180		5		180		5		160		520
7.			Osztályközösség-építő Program	1		36		1		36		1,5		48		120
Összesen:				18		648		11		396		9,5		304		1348
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
8.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18										18
9.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.									0,5		16		16
10.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.									2		64		64
11.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2		72		1,5		54		1		32	158
12.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		1,5		54		1		32		176
13.			Monitorozó gyakorlat		2		72		1		36					108
14.			Pszichológiai alapismeretek	3		108		2		72						180
15.			Egészségügyi alapismeretek	2		72		2,5		90		2		64		226
16.			Ápolási, gondozási alapismeretek	3		108		2		72						180
17.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72		2		72					144
18.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		54						54
19.			Klinikai ismeretek					6		216						216
20.			Ápolási gyakorlat						2		72					72
21.			Gondozási ismeretek					2		72						72
22.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata						1		36					36
23.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete									3,5		112		112
24.			Szociális munka gyakorlata										2,5		80	80
25.			Szociális gondozás									4,5		144		144
26.			Szociális gondozás gyakorlata										4		128	128
27.			Mentálhigiéné									1,5		48		48
28.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton										1,5		48	48
29.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció									1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				140				140					280
Összesen:				11	6	396	356	17,5	7,5	630	410	16,5	9,0	528	288	2608
Összesen:				35		752		36		1040		35		816		2608
						1400				1436				1120		3956
																3956
								Szakmai elmélet (60%)				Szakmai gyakorlat (40%)
								1554				1334
								60%				40%

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől felnőtt NAPPALI munkarend
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		ÉVES                 óraszám
közismeret
1			Osztályfőnöki	2		72		2		72		144
Összesen:				2		72		2		72		144
szakmai tárgyak
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
2.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5		18						18
3.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
4.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					2		64		64
5.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		3,5		126		3		96	222
6.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2,5		90		3		96		186
7.			Monitorozó gyakorlat		3		108					108
8.			Pszichológiai alapismeretek	4		144						144
9.			Egészségügyi alapismeretek	5,5		198		0,5		16		214
10.			Ápolási, gondozási alapismeretek	4,5		162			1			162
11.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		4		144					144
12.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1,5		48		48
13.			Klinikai ismeretek	0,5		18		4		128		146
14.			Ápolási gyakorlat		2		72		1		32	104
15.			Gondozási ismeretek	2		72						72
16.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		1		36					36
17.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					3,5		112		112
18.			Szociális munka gyakorlata						1		32	32
19.			Szociális gondozás					5		160		160
20.			Szociális gondozás gyakorlata						3		96	96
21.			Mentálhigiéné					1,5		48		48
22.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						2		64	64
23.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1,5		48		48
			Nyári gyakorlat				160					160
Összesen:				19,5	13,5	702	646	23	11	736	320	2404
Összesen:				35		1348		36		1056		2404
						1420				1128		2548
					Elméle (60%)				Gyakorlat (40%)
					1438				966
					60%				40%

 

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓKÉPZŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SZAKMAI PROGRAM
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ szakképzés összesített óraterve  a 2014/2015-es tanévtől felnőtt ESTI tagozat
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	1/11.évf.				2/12.évf.				Össz.
				HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		HETI          óraszám		ÉVES          óraszám		ÉVES                 óraszám
s.sz.	Köv. modul	Modul neve	Tantárgy	E	GY	EÖ	GYÖ	E	GY	EÖ	GYÖ	összesen
1.	11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	0,25		9						9
2.	11499-12	Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.					0,5		16		16
3.	11497-12	Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.					1		32		32
4.	10569-12	Gondozási-ápolási alapfeladatok	Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat		2,5		90		1		32	122
5.			Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek	2		72		2		64		136
6.			Monitorozó gyakorlat		2		72					72
7.			Pszichológiai alapismeretek	2		72						72
8.			Egészségügyi alapismeretek	3		108		0,5		16		124
9.			Ápolási, gondozási alapismeretek	2		72						72
10.			Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat		2		72					72
11.	10570-12	A szükségletek felmérése	Társadalomismeret					1		32		32
12.			Klinikai ismeretek	0,25		9		3		96		105
13.			Ápolási gyakorlat		1		36					36
14.			Gondozási ismeretek	2		36						36
15.			A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata		0,5		18					18
16.	10571-12	Sajátos gondozási feladatok	Szociális munka elmélete					2		64		64
17.			Szociális munka gyakorlata						0,5		16	16
18.			Szociális gondozás					3		96		96
19.			Szociális gondozás gyakorlata						2		64	64
20.			Mentálhigiéné					1		32		32
21.			Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton						0,5		16	16
22.	10572-12	Gondozási-ápolási adminisztráció	A szociális adminisztráció					1		32		32
			Nyári gyakorlat				160					160
Összesen:				11,5	8	378	448	15	4	480	128	1434
Összesen:				19,5		826		19		608		1434
	Kerettanterv szerint kötelező nappali óraszám 2540 óra, esti tagozat minimum 50%, azaz 1270 óra.
							Elméle (60%)		Gyakorlat (40%)
						858			576
						60%			40%